– A Jobbik finanszírozási botránya azt az érzetet kelthette, mintha az Állami Számvevőszék most először ellenőrzött volna egy pártot, méghozzá pont egy ellenzéki szervezetnél találtak szabálytalanságokat. Az ÁSZ-nak mióta feladata a pártok gazdálkodásának a vizsgálata?
– A párttörvény 1989 óta szabályozza, hogy a pártok milyen támogatásokat fogadhatnak el, és hogy mi minősül tiltott dotációnak. Az ÁSZ 1990-től kétévente minden állami finanszírozásban részesülő formáció gazdálkodását ellenőrzi. A jogszabály a rendszerváltás idejétől azt is előírja, hogy ha egy párt nem pénzbeli, hanem úgynevezett vagyoni támogatást kapott, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. A tiltott szubvenció elfogadásának a jogkövetkezményeit szintén 1989 óta részletezi a törvény, amely 1993-tól arról is rendelkezik: ha a politikai szervezet részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről, vagyis értékének a meghatározásáról saját maga is gondoskodni.
– De a párttörvény is módosult az új Alaptörvény életbelépése után. Mi volt ennek az oka?
– A közpénzek elszámoltatható ellenőrzése, valamint az, hogy a szabálytalanságoknak legyen végre következménye. Ennek hiányára korábban egyébként nemzetközi szervezetek többször is felhívták a figyelmet. A jogszabály 2014. január 1-jétől hatályos szigorítása rendelkezett arról, hogy a pártoknak tilos jogi személyektől – tehát például cégektől –, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől, külföldi szervezetektől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulás elfogadása. Tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy politikai csoport a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe vagy rendel meg olyan szolgáltatásokat, mint például a plakátkihelyezés vagy az ingatlanbérlet. Amennyiben egy párt a vonatkozó rendelkezéseket megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el – és nem végzi el saját maga az értékelést –, annak értékét a törvényi előírás szerint az Állami Számvevőszéknek kell megállapítania. Ez ugyanakkor nem „bírság” vagy „büntetés”, hiszen az ÁSZ nem hatóság. Az általa megállapított tiltott támogatás jogkövetkezményeinek érvényesítése a törvényben meghatározott hatóságok kizárólagos jogköre. Ismét csak kiemelném: mi nem hatóság vagyunk, az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szerve. Nincs közünk tehát a kormányhoz, a rendőrséghez, az ügyészséghez. Közvetlenül a parlament számára végzünk közpénzügyi ellenőrzési munkát, nem véletlenül a képviselőknek küldöm meg a jelentéseinket. Ezek pedig nyilvánosak, ami nemzetközi szinten sem szokványos dolog. Tehát a pártok, a kampányok, a választások, a népszavazások közpénzügyi vizsgálata és garanciarendszere a 2012-es Alaptörvény elfogadása következtében bárki számára átlátható. A szabálysértéseknek pedig bizony vannak következményei.
– A Jobbik azonban az ÁSZ eljárását a Fidesz támadásának tudja be.
– Ez nyilvánvaló valótlanság. Mi nem politizálunk, nálunk nem léteznek ellenzéki és kormánypártok, mi mindegyiküket egyformán ellenőrizzük. Ha szabálytalanságot találunk, akkor intézkedési tervet kérünk annak kijavítására az adott szervezettől. A párttörvény módosítása egyébként hozzájárul a politikai szervezetekre vonatkozó korrupciós kockázatok kezeléséhez is. Könnyű belátni, hogy ha egy párt tiltott támogatást fogad el – például, mint fentebb említettem, a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe valamilyen szolgáltatást –, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny. A jogtalan szubvencióban részesülő formációk olyan anyagi előnyökhöz juthatnak, amelyek más pártoknak nem állnak rendelkezésére. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve. Felmerülhet a gyanú, hogy az ilyen finanszírozásért cserébe az érintett szervezet nem a választói érdekeit képviseli. Ezért van nagy szükség a törvénynek megfelelő ÁSZ-ellenőrzésekre. A közpénzekből működő pártoknak pedig el kell fogadniuk, hogy a törvényeket és a gazdálkodási szabályokat nekik is be kell tartaniuk, mint minden állampolgárnak vagy vállalkozásnak.
„MINDEN PÁRTOT EGYSÉGESEN ÁTVIZSGÁLUNK”
HOLMAN MAGDOLNA | „Az ÁSZ a párttörvény előírásai szerint feltárta, hogy a Jobbik 2017-es plakátvásárlási akciója tiltott támogatás alá esik, ezért megállapítottuk a törvénysértést” – mondta lapunknak az Állami Számvevőszék főtitkára, aki elnöki jogkörben eljárva vezeti az ellenőrzéseket. Mint elmagyarázta, a pártok negyedévente kapják az állami forrást, a következő júliusban lesz esedékes.
A Magyar Államkincstár (MÁK) a jelen állás szerint 331 millió forintot nem fog átutalni a Jobbik számlájára, mivel a tiltott párttámogatást elfogadó szervezet állami dotációját – a törvény előírása szerint – a jogtalan finanszírozás összegével csökkenteni kell. Emellett ugyanannyi pénzt vissza kell fizetni a pártnak a központi költségvetésbe. Így jön ki a 662 milliós jobbikos tétel. Hangsúlyozta: erről nem az ÁSZ döntött, hanem a rendszerváltás idején megszületett párttörvény.
A szervezetük nem is méltányolhatott semmit, ugyanígy nincs eszközük a pénz „elengedésére” és „behajtására” sem. A jogosítványaik többek között arra terjednek ki, hogy a jogszabály előírásai alapján, amennyiben a pártok tiltott, nem pénzbeli támogatást fogadtak el, megállapítsák annak értékét. A jogkövetkezmény érvényesítése a törvényben meghatározott hatóságok, így a MÁK, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kizárólagos jogköre. Kérdésünkre megerősítette azt is: a törvényi előírás szerint az ÁSZ kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesült pártok gazdálkodásának törvényességét. „Ennek megfelelően zártuk le 2018 januárjában az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok ütemezett vizsgálatát is.
A számvevőszék által feltárt könyvvezetési, számviteli és egyéb gazdálkodási szabálytalanságokra mindegyik pártnak intézkedési tervet kell készítenie, hogy azok ne történhessenek meg újra” – fejtette ki. A szervezetek határidőre elkészítették ezeket, ebből hármat – az MSZP, a Liberálisok és az Együtt dokumentumáról van szó – rögtön el is fogadott az ÁSZ. A DK, a Párbeszéd és a Jobbik tervét nem tartották megfelelőnek, az LMP-nél kiegészítést kértek. Hozzátette: a múlt héten lezárták az új koncepciók értékelését, a Jobbik intézkedési tervét azonban továbbra sem tudták elfogadni. A többiek elismerték a hibáikat, rendbe teszik a gazdálkodásukat. „A Jobbik tehát nem ismeri el a hibáit, de a legújabb nyilatkozataik alapján nem kizárt az előrelépés, és reméljük, nem lesz szükség a párt költségvetési támogatásának a felfüggesztésére” – fogalmazott a szakember. Az ÁSZ nyitott a megoldásra – tette hozzá.
Hová kerül a jobbikos, ki nem fizetett párttámogatás? – kérdeztük. A főtitkár kiemelte: a számvevőszék ebből a pénzből egy fillért sem kap, az ellenőrző szerv nem saját maga használja fel ezt a forrást, hiszen az újra a parlament hatáskörébe kerül. „Ők döntöttek ugyanis arról, hogy jár a Jobbik számára ez az állami támogatás” – fűzte hozzá. Holman Magdolna kitért arra is: az ÁSZ a 90-es években kialakult ütemezés szerint végzi a pártok kontrollját. A Fidesz és a KDNP legutóbbi vizsgálata 2017 nyarán zárult le, a jelentések megtalálhatók a számvevőszék honlapján. Kifejtette: e két párt következő ütemezett ellenőrzése 2016–17-re terjed majd ki. A múlt évre vonatkozó pénzügyi beszámolót viszont 2018. május végéig kellett nyilvánosságra hozniuk a pártoknak, így a Fidesz és a KDNP kontrollja ez év második felében kezdődhet meg. Minden pártot egységesen ellenőrzünk – hangsúlyozta a főtitkár.
