– Ellenzéki képviselők szerint a multiknak kedvez a túlóra-módosításra és a munkaidő-szabályozásra vonatkozó törvényváltoztató javaslat. Ekkora lenne a nyomás a kormányon?
– Erről szó sincs! Nem a multinacionális cégek kívánságára készítettük el Szatmáry Kristóffal az önálló képviselői indítványt, amely több pontból álló javaslatcsomag.
Ugyanakkor tény, hogy olyan ágazatok lesznek az érintettek, amelyeknek jelentős a befektetői hátterük. A törvénymódosító javaslat számos ponton a munkavállalóknak is kedvez. Az pedig az ellenzéki pártokat minősíti, hogy az előterjesztéshez egyetlen módosító indítvány sem érkezett a részükről! Utóbbi azt is jelzi, hogy komoly témákat nem képesek feldolgozni!
– Nézzük a részleteket!
– A módosítások kizárólag az egyenlőtlen munkarendben dolgozókat érintik, vagyis a közalkalmazottakra, a köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban tevékenykedőkre nem vonatkoznak. A hazai munkaerőpiacon legfeljebb tizenöt százalék azok aránya, akik az érintett munkarendben dolgoznak.
– Melyek a javaslatcsomag lényeges elemei?
– Ami a túlóra-módosítással kapcsolatos konkrétumot illeti, az eddigi szabályozáshoz képest annyi változik, hogy kollektív szerződés alapján vagy a munkavállalók kifejezett beleegyezésével 2019 januárjától 400 órányi túlórát lehet elrendelni évente. Ez a felső határ, amely alatta marad az uniós irányelvnek. És még egyszer: csak akkor, ha a dolgozók ehhez hozzájárulnak. Ez, ha tizenöt fő alatti a foglalkoztatotti létszám, az üzemi megbízott, ha e feletti, akkor az üzemi tanács útján történne. Amennyiben van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, úgy a kollektív szerződésben rögzíthető.
A törvényjavaslat másik része a munkaerő-kölcsönzők számára előírandó minimális szolgáltatási díj bevezetésével foglalkozik. Ez az az összeg, melynek esetében a kölcsönzők az adott óraszám és foglalkoztatotti létszám mellett biztosan ki tudják fizetni a munkavállalóknak a minimálbért vagy a szakmunkás-minimálbért, az ezt terhelő járulékokat és az adót. Ezzel tudjuk garantálni a trükközés kizárását és azt, hogy minden dolgozó megkapja a minimálbért. A javaslat ezen részét mindenki támogatta.
Idetartozik még az a munkavállalók számára kedvező változás is, melynek lényege, hogy az egyenlőtlen munkarendben dolgozóknak az eddigi egy helyett legalább két pihenőnapot kell kapniuk havonta, s az egyiknek vasárnapra kell esnie.
– Maradván a túlóránál: első körben nem tűnt egyértelműnek a szövegből, hogy nem lehet önkényesen túlóráztatni!
– Nézze, a szakszervezeteknek igazuk volt akkor, amikor azt sérelmezték, hogy a szövegből nem derült ki pontosan, hogy senkinél sem lehet 250 óránál többet elrendelni, ha nem járul hozzá. Ennek megfelelően módosul a törvényjavaslat. Vagyis a végleges szöveg egyértelmű lesz, s kiderül belőle, hogy senkit sem lehet önkényesen túlóráztatni Magyarországon.
– Egy ilyen horderejű ügyben miért nem többoldalú – munkavállalók, munkaadók, kormány – egyeztetéssel „kezdtek”?
– A törvényjavaslatom a magyar dolgozóknak legfeljebb a tizenöt százalékát érinti, így bár fontos kérdés, de mégiscsak egy részterületen kíván új szabályokat bevezetni. Ezzel pedig az volt a célom, hogy azok számára, akik többletmunkával több pénzt szeretnének keresni, az ezt nehezítő bürokratikus akadályokat lebontsa. A munkaerő-kölcsönzők esetében pedig a gazdaságot szeretném fehéríteni. Van még néhány kisebb, a munkavállalók számára kifejezetten kedvező változás, de a lényeg az, hogy a foglalkoztatottak hozzájárulása nélkül, akaratuk ellenére nem lehet túlóráztatni. Természetesen minden változtatás esetén tekintettel voltam az unió munkaügyi irányelveire.
– Ha már szóba hozta az uniót, a szóban forgó szabályozásra van példa a közösség más tagállamaiban?
– Az EU országaiban eltérően szabályozzák a munkaerőpiacot. De a miénkhez hasonló a helyzet például Szlovákiában. A javaslatban szereplő szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos államában, így Németországban is bevett gyakorlat, sok eltérő részlettel.
– Márpedig azzal vádolják a kormányt, hogy bérrabszolgaságba „viszi” a dolgozókat!
– Nehezen lehet értelmezni ezeket a lózungokat. Nem pusztán azért, mert a javaslat figyelembe veszi az Európai Unió vonatkozó irányelveit. Azért is, mert eddig számos, a munkaerőpiacot érintő változást kezdeményeztem. Ilyen például a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer kialakítása, a diákszövetkezetek újraszabályozása, az atipikus foglalkoztatási formák esetén a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér korlátlan érvényesülése – és mindegyik kapcsán hasonló támadások értek, beszélt az ellenzék hetet-havat. A vádaskodóknak semmiben sem lett igazuk.
– Más téma, de még aktuális. Októberben kezdeményezte Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát. Hol tart jelenleg az LMP-s képviselő ügye?
– A nemzetbiztonsági felülvizsgálat még folyik. Az eredményről a nemzetbiztonsági szolgálatok a parlament elnökének számolnak majd be, ez általában néhány hónapot vesz igénybe. Kezdeményeztem, hogy Demeter Mártát hívja vissza a házelnök a NATO Parlamenti Közgyűléséből, elvárható ugyanis, hogy Magyarországot képviselve olyan valakit küldjünk oda, aki nem szegte meg a parlamenti esküjét, így nem vált méltatlanná erre a posztra. A jelölés lehetősége az ellenzéké, tegyék meg.
– Szintén aktuális kérdés a CEU ügye: a friss hírek szerint elhagyja Magyarországot az egyetem. Valóban? Mit szól hozzá?
– Ez csak egy politikai blöff. Az, hogy bejelentették, hogy Bécsben is indítanak képzéseket, nem jelenti azt, hogy itt hagyják Budapestet. A magyar törvényeket mindenkinek be kell tartania, ez Soros egyetemére is vonatkozik.
– Az illegális bevándorlás szintén nemzetbiztonsági kockázatokat jelent. Nemrég ön is jelen volt a déli határszakaszon, megtekinteni a határvédelem állását. Mit vár 2019-ben a migráció terén?
– Nyilvánvaló, hogy az illegális bevándorlás még hosszú ideig az egyik legfontosabb európai probléma lesz, ugyanis a migrációs nyomás egyáltalán nem csökken. Ez a kérdés határozza majd meg az európai parlamenti választásokat, és az új bizottságnak is ezzel kapcsolatban lesz a legtöbb feladata. A mi válaszunk egyértelmű: a migráció veszélyes, veszélyezteti a kultúránkat, önazonosságunkat, értékeinket. A migráció kifejezetten veszélyes a biztonságunkra, ezért meg kell védeni a határokat, és a bevándorlást nem támogatni, hanem megállítani kell.
– A migránsvízumot szemmel láthatóan át akarják verni az uniós intézményeken.
– Igen, és ez ellen minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdenünk kell. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy egyszerű bejelentést követően bárki bejöhetne az Európai Unió területére. Ennyi erővel azt a táblát is kitehetnénk, hogy „bűnözők, gyertek be, nem fogunk kérdezni tőletek semmit”. Ilyen értelemben teljesen felesleges fenntartani bármilyen ország irányába a vízumkényszert. Én elhiszem, hogy Bangladesben rosszabb élni, mint Németországban, de ettől még nem lehet mindenkit beengedni onnan Európába. A kibocsátó államokban kétmilliárdnál több ember él, be kell tartani a szabályokat, nem jöhet be ezekből az országokból mindenki, aki csak akar, mert azzal a saját kontinensünket tennénk tönkre. Erről fogunk dönteni jövő májusban is, hiszen az embereket ez érdekli a leginkább, minden európai országban ez a meghatározó kérdés. Az európaiaknak ezekről a bevándorlásügyi témákról is lesz végre lehetőségük határozniuk.
– Az EP-választást követően hónapokon belül itt lesz az önkormányzati megmérettetés is, melynek ön a kampányfőnöke. Hol tart jelenleg a kormánypártok felkészülése?
– Előttünk van még egy választás májusban, ezért az önkormányzatinak az előkészítése folyik. Ez személyzeti döntéseket, jelöltkiválasztást és sok-sok politikai terepmunkát jelent.
– S mi lesz a stratégia, melyek a főbb irányvonalak?
– Az összes eredményt a választópolgárokkal szorosan együttműködve, velük szövetségben értük el. A stratégiánk sem szólhat másról, mint hogy közösen dolgozzunk városaink, falvaink felemelkedéséért.
– Felmérték már az ellenzék erőpozícióját? Nagy küzdelemre készülnek?
– Mi igazából a választókra koncentrálunk, velük szeretnénk szövetséget kötni, az ellenzéket legfeljebb figyeljük és megpróbáljuk értelmezni. Az sem könnyű. Az ő mantrájuk az összefogás, ami esetükben az ellenzéki politikai elitek összefogását jelenti. Ez már az országgyűlési választásokon sem jött be, s ebből ők azt a következtetést vonták le, hogy ezt még hangosabban, még agresszívebben kell erőltetni. Az ellenzék olyan, mint az egyszeri, szerencsétlen udvarló, aki azt hiszi, hogy ha már egyszer kikosarazták, akkor az a helyes, ha ezentúl kiabál szegény kiválasztottjával, és még esetleg rázza is a vállát hozzá, hátha akkor kötélnek áll. Mindenesetre furcsa.
