Az Ukrajna fő hitelezőjének számító IMF a maga részéről már régóta sürgeti a földpiac liberalizálását, sőt egyelőre a soron következő 1,9 milliárd dolláros hitel folyósítását is jegelte, mivel a kijevi Legfelsőbb Tanács adós jó néhány olyan törvény elfogadásával, amelyet feltételül szabott a valutaalap – ilyen a szabad földkereskedelmet lehetővé tévő jogszabály is.
A Világbank nyomatékosan arra kéri az ukrán kormányt: legkésőbb 2018 januárjától nyissa meg mezőgazdasági hasznosítású földjeinek a piacát. Satu Kahkonen, az intézmény Ukrajnáért, Fehéroroszországért és Moldováért felelős igazgatója mérvadó ukrán gazdasági lapokban megjelent közleményében úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdasági földek adásvételére vonatkozó moratórium feloldása a legtöbb, amit a kijevi kormány tehet a gazdasági növekedés felgyorsítása és a vidéki munkahelyek megteremtésének érdekében. A termőföld az ország területének több mint a 70 százalékát teszi ki, közel 43 millió hektárt. Nagy része kiváló termőképességű, humuszanyagokkal telített fekete talaj, az ún. „csernozjom”. Mindez azonban holt tőke mindaddig, amíg nem érkezik jelentős összeg az ágazatba.
Az ukrán szakértők viszont rámutatnak, hogy önmagában a földpiac megnyitása nem hozhat gyors áttörést az agráriumban, hiszen rengeteg olyan megoldatlan probléma halmozódott fel az állami gazdaságok és a kolhozok negyed évszázaddal ezelőtti megszűnését követően, amelyre még a kapuk kitárása előtt választ kellene találni. Például mindmáig nem fejeződött be a földnevesítés.
Kárpátalján az Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretében a magyar állam támogatja a tulajdonviszonyok rendezését. A rendelkezésre álló összegből eddig mintegy 18 ezer földtulajdonos hivatalos kataszteri okmányának az elkészítését fedezték. A pályázónak cserébe vállalnia kellett, hogy a területet legalább öt évig nem idegeníti el.
Az eladást az érvényben lévő moratórium mellett egyéb körülmények sem teszik lehetővé. Mindenekelőtt nem történt meg a földtulajdon átadása a helyi önkormányzatoknak, holott az állam mellett nekik kellene a földet értékesíteniük a természetes személyeknek. Nem létezik a földárverés intézménye, s nincsenek földmérő cégek, sem szakértők, akik fel tudnák értékelni a részlegeket.
Az IMF kívánalmainak megfelelni akaró kormány időről időre megpróbálja elérni a földreform napirendre tűzését az ukrán parlamentben, a kísérletek azonban rendre megbuknak a képviselők ellenállásán. Igaz, hogy a soron következő parlamenti választásig még két év van hátra (Ukrajnában öt esztendőre szól a Legfelsőbb Tanács megbízatása), de a földpiacról kialakult közvélekedés ismeretében politikai öngyilkosságnak tűnik az „igen” gomb megnyomása. A felmérések szerint a megkérdezettek közül a termőföld szabadpiacát kevesebben támogatják, mint az ország esetleges NATO-csatlakozását.
A földtörvény elfogadását elősegítő legjelentősebb motivációs tényező az IMF kormányra gyakorolt nyomása lehet, amíg a soros hitelrészlet megadásának előfeltételeként kezeli a kérdést. Ukrán elemzők szerint viszont úgy tűnik, a valutaalap hajlik arra, hogy egyelőre lemond erről a követeléséről. Ha ez valóban bekövetkezik, a választások közeledtével egyre kisebb az esély arra, hogy 2020 előtt érdemi előrelépés történjen a földpiac megnyitásának a kérdésében.
Borítófotó: Ukrán állatkert. Az IMF beengedné a ragadozókat a földpiacra
