Az előző héten jelentette be Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter azt az átfogó egészségügyi csomagot, amely az ágazatnak nagyjából minden szegmensére kitér. Régóta esedékes emelésüket kapják meg például a szektor közalkalmazottai, a védőnők és az egészségügyben dolgozó, nem felsőfokú szakvégzettségű kollégák. A fizetésnövelés pedig nem „jelképes”: négy év alatt négy lépcsőben zajlik majd le a bérfejlesztés, így 2022-re összességében hetvenkét százalékos lesz a növekedés.
Szintén fontos a frissen bejelentett változások között az alapellátás átalakításának a koncepciója, amely a szakma egyik régi ajánlását teljesíti: a háziorvosok a jövőben használhatják egyéb szakvizsgáikat is a vizsgálatok során. A cél az – ahogyan a humántárca vezetője is megfogalmazta –, hogy a diagnózis már a háziorvosnál megszülessen. Az ilyen típusú pluszvizsgálatok elvégzéséhez az elképzelés szerint az alapellátók megkapják a szükséges eszközöket, az elkészült leleteket pedig elektronikus úton is tovább lehet majd küldeni. Ennek köszönhetően, ahogy Kásler Miklós mondta, nem a beteg utazik a kórházba, hanem a lelet.
Az átalakulásnak fontos hatásai lehetnek, nem csak az alapellátás területén. Az egészségügy egyik sarkalatos problémája, hogy a kezelések hangsúlyosan a fekvőbeteg-ellátás felé tolódnak, amely a legköltségesebb szint az ágazatban. A cél tehát az, hogy a páciensek – amennyiben így indokolt – már az alap-, valamint a szakellátásban kerüljenek ki gyógyultan a rendszerből. Ehhez az egyik legszükségesebb elem az alapellátás megerősítése, egyebek mellett azzal is, hogy az a háziorvos, akinek az alapvégzettségen túl egyéb szakvizsgái is vannak, végezhessen azoknak megfelelő szakvizsgálatokat is.
A megerősítés egy másik fontos eleme a betöltetlen praxisok feltöltése. Ennek érdekében a kormány az idén is meghirdette a háziorvosi praxisjogvásárlási, továbbá a háziorvosi és fogorvosi letelepedési pályázatokat, amelyekre ebben az évben 1,25 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Egy a Rétvári Bence államtitkár által megfogalmazott, az Országgyűlés honlapján közzétett parlamenti válasz szerint – amelyet Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére fogalmazott meg – 2014 és 2017 között a letelepedési pályázatokon nyertes és támogatási szerződést kötő háziorvosok száma összesen száznegyvenkét, a fogorvosoké harminchét fő. Előbbieknél a támogatási összeg összességében 2082 millió, az utóbbiak esetében 927 millió forint. A humántárca parlamenti államtitkára közölte azt is: 2015 és 2017 között a praxisjogvásárlási pályázattal százhatvanhét orvos cserélt praxisjogot, az erre kifizetett támogatási összeg pedig több mint 850 millió forint.
Kiderült az is: a kiírásoknak köszönhetően 573 ezer lakos jutott háziorvosi, valamint 175 ezer fogorvosi ellátáshoz.
Az alapellátás szisztematikus megerősítése 2010 óta zajlik, az azóta eltelt nyolc évben a finanszírozási díjat hetvennégy százalékkal emelte a kormány. Emellett 2015-től kezdve minden esztendőben havi 130-130 ezer forinttal nőtt a praxisok támogatása. Az úgynevezett „rezsipénzt” akár fizetésemelésre is fordíthatták. Rétvári Bence válaszában közzétette: míg egy körzet átlagos havi bevétele 2010-ben 867 570 forint volt, addig az idén ennek már majdnem a duplája,
1 596 242 forint érkezik hozzájuk a bevételi oldalon. Ennek egyik fontos adaléka, hogy 2012-től bevezettek a háziorvosoknál egy pontozáson alapuló kiegészítő finanszírozási, vagyis indikátorrendszert, amelyre évente négy és fél milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
Fontos változást jelent, hogy míg korábban a már említett „rezsipénzt” az alapellátó fogorvosok nem kapták meg, 2018. március óta már ők is jogosultak a havi százharmincezer forintos plusztámogatásra.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egészségügyi szolgáltatási és szervezési főosztályának legfrissebb adatai szerint jelenleg háromszázharmincegy háziorvosi és házi gyermekorvosi körzet betöltetlen az országban. Fontos tudni egyébként, hogy önmagában a tartósan betöltetlen háziorvosi körzet nem jelent ellátatlanságot. Azt nevezzük ilyen praxisnak, ha a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzetben a feladatnak hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, vagy ha az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel.
A legfrissebb, november elsejei adatok szerint a legtöbb betöltetlen körzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, összesen negyvenhárom. Békés megyében huszonnyolc praxis üres, Bács-Kiskunban és Jász-Nagykun-Szolnokban az ilyen körzetek száma huszonnyolc és huszonhat. A legkorábban megüresedett praxisok 2004 októbere óta betöltetlenek összesen tizenkilenc településen, köztük Ibafán, Nemeskén, Bácsszőlősön és Putnokon.
A májusi adatok megjelenése óta például Baranyában, Borsodban és Vas megyében eggyel, Budapesten kettővel, Fejér megyében pedig hárommal csökkent az üres háziorvosi körzetek száma.
Kásler Miklós bejelentése szerint az alapellátáson túl a sürgősségi ellátás átalakításának a koncepcióját is elfogadták, a kettő pedig erősen összefügg. Utóbbi területen bevezetik az úgynevezett triázsrendszert, amelyben három-öt percen belül elbírálják, hogy milyen szintű ellátásra van szükség. Ennek megfelelően küldik a pácienst a végleges kezelési helyre, ahol tíz percen belül el kell kezdeni az érdemi munkát.
A témához kapcsolódik, hogy szintén bevezetnék a sürgősségi ellátásban az alapellátási egységet, mert a sürgősségi osztályokat felkeresők közül sokan nem erre a kezelési formára szorulnak. Az ő gondozásuk nagyban lassítja a sürgősségi ellátást, ugyanakkor az alapellátási egységek kihelyezésével a nem sürgős esetek sem maradnának ellátatlanul.
