A közgazdasági és politikai „folklór” az államadósságra többnyire GDP-arányos mutatók formájában szokott hivatkozni. Egyébként helyesen, mert ez a bejáratott formula. Pontosabban: akkor, amikor egy állam eladósodottságáról beszélünk, nem a felhalmozott, vagyis abszolút értelemben vett tartozás-(állomány) kerül terítékre, hanem az éves gazdasági teljesítmény (GDP) arányában kifejezett mutató. Ez a szóban forgó ráta az, amelyből a finanszírozók – az adott állam hitelezői – képesek kiolvasni, milyen szinten lehet még kitermelni a kamatokat.
KULCSSZINT FELETT
Az uniós kulcsszint a 60 százalékos ráta: ez az euróbevezetés feltételéül megszabott arány. Azokat az EU-s országokat engedik be a valutaövezetbe, amelyek képesek produkálni ezt az értéket. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a régi tagállamok többsége magasan ezen szint felett „teljesít”. E megközelítésből természetesen a magyar államadósság-ráta a magasabbak között van, hiszen a 12. legnagyobb GDP-arányos tartozást tudjuk felmutatni.
Adósságráta ide, adósságráta oda, nem érdektelen, hogy millió euróban kifejezve mekkora is a tartozás abszolút értéke. Európában az államok adóssága dominánsan piaci alapú. Utóbbi kapásból azt feltételezi, még pontosabban jelenti: az államadósság mérete megmutatja, hogy mekkora az állampapírpiac. Ezen logika mentén egyáltalán nem mindegy, hogy a kevés befektetőt érintő balti országok kerülnek-e fizetési nehézségbe, vagy éppen a világviszonylatban is óriásinak számító Olaszország.
ÓRIÁSOK ÉS TÖRPÉK
Az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatalának összeállítása alapján Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország osztozik az unió államadósságának a 70 százalékán. (Spanyolországgal együtt már közel 80 százalék az arány.) Ha külön-külön kibontjuk, hogy ez a négyes mit produkál, összességében a „nagyok” egyenként – alsó hangon – húsz százalékkal részesednek. Azaz teljesen egyforma méretű piacokról beszélhetünk. A többi EU-tag részaránya ehhez képest elenyésző, csupán Belgium és Hollandia esetében haladja meg a teljes uniós államadósság három százalékát. Érdekesség, hogy a görög tartozás jelentős része már nem piaci alapú, hiszen gyakorlatilag csődbe jutott. Azóta a nemzetközi mentőcsomagot finanszírozó intézményeknél van az ország adósságának a túlnyomó része.
FASORBAN
Ugyancsak az Eurostat összevetéséből derül ki, hogy a magyar államadósság a teljes uniósnak mindössze a 0,6 szá-zalékát teszi ki. Bár ez a kelet-közép-európai régióban -magasnak számít – csak a lengyel érték haladja meg –, így érthető, hogy a térség állampapírpiaci befektetői számára a magyar -kötvények is fontos eszközök. Egyébként az államháztartás tartozása 2016 végén 25 922 milliárd forint, a GDP 73,9 -százaléka volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közléséből.
ELSZÁMOLÁSI VITA
Szakmai vita bontakozott ki arról, hogy az Eximbank tartozása beletartozik-e az államadósságba, vagy sem. Az EU intézményeihez tartozó CMFB, vagyis a Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága javasolja az Eximbank kormányzati szektorba történő sorolását. Számítások szerint az említett 74 százalékos adósságráta ekkor 76 százalék körüli lehetne.
Borítófotó: Csillagáthelyezés az európai központi bankban. eladósodni milliószámra euróban
