Példamutató, ahogy a magyar kormány a hazai kisebbségekkel foglalkozik. Erre az évre 2010-hez képest megháromszorozódott a költségvetési forrásuk. Az idén összesen már több mint tízmilliárd forint jut a büdzséből erre a célra.
„Nem félünk attól, hogy a nemzetiségek megmaradnak, sőt, anyanyelvi környezetben tanulhatnak” – fogalmazott Soltész Miklós, a területért felelős államtitkár egy tavalyi rendezvényen. Az ukrán nyelvtörvény és a székelyekkel szembeni román kormányzati kirohanások tükrében kifejezetten szerénynek mondhatók e szavak. Az identitás megőrzésének a segítése mellett ennek a nagyvonalúságnak persze nem titkolt célja, hogy a nemzetiségek és az anyaországaik közötti kapocs erősebbé váljon, ezáltal hazánk kapcsolata is jobb legyen a környező országokkal. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a vezetője ezt úgy fogalmazta meg a nemzetiségekért végzett munka elismerését célzó díjátadón, hogy a Magyarországon élő kisebbségek megvallhatják kettős identitásukat is, ezzel pedig példát mutathatunk azoknak az államoknak, ahol az etnikumok helyzete nem olyan stabil, mint nálunk. S bár az említett országokkal nem sikerült áttörést elérni, de ha csak a visegrádi együttműködést nézzük, azért vannak komoly eredmények. Sőt.
Az egyik legfontosabb eszköz a nemzetiségi köznevelési intézmények megerősítése, illetve bővítése. Ma már ott tartunk, hogy az elmúlt években tizenkettőről nyolcvankettőre nőtt a kisebbségek által fenntartott intézmények száma. További segítség, hogy a parlament nemrég tízről tizenöt százalékra emelte az úgynevezett nyelvpótlék összegét az ilyen iskolákban.
A kormányzat a nemzetiségi pályázati rendszert is megújította. Az egyik, a kisebbségi civil szervezetek támogatására, nemzetiségi kulturális kezdeményezésekre, táboroztatásra, valamint a pedagógusok továbbképzésére fordítható forrásokat érintő, ötszázmilliós keretösszegű kiírásra tavaly október 30-ig lehetett jelentkezni, a győztesek listáját pedig éppen a minap tette közzé az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
Az idei költségvetésben a pályázati finanszírozások soron egyébként immár 1,415 milliárd forint szerepel.
Fontos szerep jut az Országgyűlésben 2014 óta helyet kapó, a tizenhárom hazai nemzetiséget képviselő szószólóknak is. Bár teljes képviselői jogosultságuk nincsen, törvénymódosításokat kezdeményezhetnek. Legutóbb például az intézményfenntartást érintő tisztázásokra, egyszerűsítésekre tett javaslatot a bizottságuk, amely egyébként határozatban ítélte el a diszkriminatív ukrán oktatási jogszabályt. „Mindenki érzi, hogy sikerült megváltoztatni egy szemléletet és elindítani egy pozitív folyamatot, amely megszakítás nélküli, s bízunk benne, hogy a következő ciklusban is kitart” – fogalmazott egy rádióműsorban Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló, a parlamenti testület elnöke.
Borítófotó: Sváb asszony kerékpározik a Bács-Kiskun megyei Hajóson. A kormány megháromszorozta a nemzeti kisebbségek anyagi támogatását
