A köznyelv azonnal „szuperkórházként” kezdte emlegetni a szakma által Dél-budai Centrumként (DBC) elnevezett intézményt, amely mellett több jelentős beruházás is megvalósul a következő tíz esztendőben, átszabva az ellátás eddigi arculatát.
Összesen 700 milliárd forintra rúghat a Budapest és – az ellátásban hozzá szorosan kapcsolódó – Pest megye egészségügyének racionalizálására, korszerűsítésére a következő években fordítandó kormányzati kiadás. Nemcsak az összeg, hanem a munka is jelentős mértékű, a terület pedig rendkívül szenzitív, tekintettel a központi régióban is égető szakemberhiányra, a szétaprózott rendszerre, a finoman szólva sem könnyen járható (olykor nehezen megtalálható) betegutakra, nem beszélve a vidéki kórházfejlesztések miatt is egyre látványosabb és fájóbb fővárosi lemaradásról.
HÁROM ZÁSZLÓSHAJÓ
Az Egészséges Budapest Program (EBP) elnevezést kapta az a jelentős munka, amely összefogja, koordinálja a fővárosi ellátás fejlesztését, átszervezését. A már említett Dél-budai Centrumon kívül még két „szuperkórház” jön létre: Dél-Pesten, a Nagyvárad tér közelében már meglévő intézményekre alapozva, valamint Észak-Pesten, a Honvédkórház központi telephelyén. Így három zászlóshajóból, valamint az azokhoz kapcsolt, részben megváltozó profilú kórházakból álló flotta gondoskodik majd a főváros és Pest megye lakóinak egészségügyi ellátásáról.
A nagyszabású projekt keretében mintegy 21 milliárd forintból képalkotó diagnosztikai eszközöket (CT, MR) és egyéb orvosi műszereket szerezhetnek be a kórházak még ebben az évben. Az EBP folyamatosan, menet közben alakul az építkezések során felmerülő kórházi igények és a keretösszegek függvényében. Az alakításba mások mellett a gyógyintézmények képviselői is bekapcsolódnak. Természetesen minden egyéb megnyíló tender iránt nagy az érdeklődés, ezért tapasztalható, hogy a pályázati folyamat az egyik intézményben már elkezdődött, míg másutt még nem. Ilyen például a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelynek a költségvetési keretéből többek között épületszigetelési megoldásokra pályázhatnak a – Budapesten zömmel régi épületekben működő – kórházak.
NEM JÓ A HELYZET
Visszatérve a három zászlóshajóhoz: halaszthatatlan az ellátási színvonal növelése, s Budapest és környéke a humánerőforrást illetően sincs sokkal jobb helyzetben, mint az ország többi része. A még csak a fejekben létező DBC megépülése eldöntött tény, s komoly szakmai, betegirányítási és logisztikai kérdés az új centrum működésének minden részletet figyelembe vevő kialakítása.
„Szuperkórházzá” fejlesztenék a Honvédot, amely a volt MÁV-kórház ideköltöztetendő aktív ágyait befogadó új épülettömbbel, szolgáltatásokkal bővül, és ellátja majd Észak-Pest, valamint egyes orvosi szakmákban Észak-Buda lakosait. A harmadik nagy egészségügyi szolgáltatót az új tömbbel bővülő Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) együttese alkotná, kiegészülve a Fiumei úton működő volt Országos Baleseti Intézet kapacitásaival. Ezt egyrészt a két intézmény földrajzi közelsége, másfelől a már említett humán- és gazdasági szétaprózottság megszüntetésének a szándéka indokolja. Mindhárom szuperkórház esetében erőforrás-koncentrációra törekszik a kormány, ami az elképzelések szerint az ellátási színvonalat is növeli majd. A zászlóshajók létrehozása, az állami intézmények, valamint a Semmelweis Egyetem klinikai és oktatási fejlesztése mellett ugyancsak innovációs forráshoz jut a fővárosban működő négy egyházi fenntartású kórház, sőt egy új egyházi egészségügyi intézmény kialakítása is elképzelhető. A tíz évvel ezelőtti struktúraátalakítás kapcsán kiürült kórházi épületek egy része egészségügyi (például gyógyturisztikai) vagy azzal összefüggő (például nővérszálló) funkciót kaphat.
GYERMEKKÓRHÁZ-FEJLESZTÉS
Külön fejezetet nyit a gyermekek gyógyításának ügye. Budán csak a Szent János Kórház nyújt minden orvosi szakmában fekvőbeteg-ellátást a 18 évnél fiatalabbak számára, a pesti oldalon a Heim Pál Gyermekkórház, az egyházi fenntartású Bethesda Gyermekkórház, valamint a Semmelweis Egyetem két klinikája gondoskodik róluk. A kicsik sürgősségi ellátásának a fejlesztésére 14 milliárd forint áll rendelkezésre. A pénzből egyrészt gyermekgyógyászati központ alakul a Heim Pálban, másrészt országos gyermekbaleseti hálózat épül ki az intézmény vezetésével, amelynek része lesz a Szent János Kórház is, ott tehát – néhány sajtóhírrel ellentétben – nem szüntetik meg a 18 év alattiak ellátását. Az EBP járóbeteg-szakrendelői fejlesztései közül talán elsőként készül el 2018 végére a Fehérvári úti Szent Kristóf Szakrendelő mellett az Újbudai Gyermekegészségügyi Központ és Egynapos Sebészet. A pesti és a budai oldal közötti gyermekellátás egyensúlyának kialakítását segítheti a Budai Anya- és Gyermekegészségügyi Központ és Klinika, amelyet az egyetem két gyermek- és egy szülészet-nőgyó-gyá-sza-ti klinikájából alakíthatnak ki, kapcsolódva a Semmelweis budai oldalra tervezett kapacitásaihoz.
Több év is eltelik, mire a fővárosiak érzékelhetik a fejlesztések hosszabb távú hatását, így például a betegutak „letisztulását”. Az EBP koncepciója mindenesetre elkészült, a program ütemezéséről, a részletekről a kormány dönt. A szakemberek szerint éppen a részletek és a megfelelő arányok azok, amelyekre különösen ügyelni kell majd, hiszen egyetlen lépés sem lehet hasztalan, egyetlen fillér sem mehet veszendőbe, a tervezés pedig nem szakadhat el a realitásoktól, például az adott területen élők ellátási igényétől és lélekszámától.
