Nagy jövő, nagy gondok

Mátrix
A sajátos brazil „keleti nyitás” jegyében a dél-amerikai ország elsősorban Kínával kereskedik. Az átlagos órabér a 40 százaléka a kínai szintnek, Brazília így hosszú távon átveheti – legalább részben – az ázsiai óriás feldolgozóipari szerepét a globalizált beszállítói láncokban.

BRAZÍLIA

Óriási terület, hatalmas mun-ka-erő-tartalék, feltáratlan ás-vány-kincs-vagyon, valamint Amazónia, a legnagyobb összefüggő esőerdő, ami az erdőtüzek miatt az elmúlt időszakban óriási figyelmet kapott világszerte. A világ leggazdagabb államait összefogó G7-ek csúcsértekezlete igen szerény, csak jelképesnek nevezhető összeget, 22 millió dollárt ajánlott a lángtenger megfékezésére.

 

KÍNA HELYÉRE

Jair Bolsonaro elnök, aki megsértődött a 2019. augusztusi, biarritzi G7-csúcs házigazdájára, Emmanuel Macronra, először visszautasította, majd – úgy tűnik – vonakodva, feltételeket támasztva elfogadta a támogatást. Bolsonaro szerint az EU (a G7-ből négyen uniós tagok) képmutató, a környezetvédelem mögé rejti azon szándékát, hogy megszerezze az ellenőrzést a latin-amerikai ország természeti erőforrásai felett.

Az új brazil vezető eddigi belpolitikai teljesítménye a várakozások alatt maradt. Az ország történelmében neki sikerült először az első ciklust teljesítő elnökök között jó fél évvel a beiktatása után rekordalacsony népszerűségi mutatót elérni. A beruházók, nem tapasztalva a kilátásba helyezett stabilitási program hatását, kivárnak – amit a nem túl jó bőrben lévő gazdaság is megérez. Bolsonaro az ígéreteit – javuló közbiztonság, a gazdasági helyzet stabilizálása – nem tudta beváltani. Az egyetlen, amit elért: lazítottak a fegyvertartási törvényeken.

A dél-amerikai ország lélekszáma viharos tempóban nő, az utóbbi hetven évben megnégyszereződött. A lakosok körében jelentős a fiatalabb generáció képviselőinek az aránya, azoké is, akik munkát keresnek. A munkanélküliségi ráta magas, jelenleg 12 százalék körüli, 2015 óta megkétszereződött. Ez kihívás és lehetőség egyben. Kína lassacskán elveszti a világ műhelye címet, mert túl drágán termel, főleg a növekvő munkabérek miatt. Brazília, melynek az iparában az átlagos órabér 2018-ban mintegy negyven százalékkal volt alacsonyabb a kínainál, komoly versenytársa lehet a távol-keleti óriásnak. Erre a szerepre Brazília mellett eséllyel pályázik India, Vietnam, Indonézia és Thaiföld is.

A dél-amerikai ország gyors ütemben próbálja lazítani a Nyugathoz fűződő gazdasági-politikai kötelékeit, ugyanakkor még jobban elmozdul a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika Nyugat-ellenes hangokat hallató laza politikai szövetsége) irányába. Orosz sajtójelentések szerint megnyitotta piacait Moszkva csirke- és marhahúskivitele előtt. Eddig fordított irány érvényesült, Brazília exportált marhahúst az Orosz Föderációba. Az Egyesült Államok kereskedelmi tárcája (USDA) adatai alapján tavaly Brazília volt a világ legnagyobb marhahúsexportőre.

 

KELETI NYITÁS

Brazíliában erős az elnöki hatalom. Jair Bolsonaro (szélső)jobboldali beállítottsága, populizmusa az ország külpolitikáját is meghatározza. A korábbi vezetők idején megkezdődött távolodás a Nyugattól folytatódni látszik. A sajátos brazil „keleti nyitás” jegyében a dél-amerikai állam elsősorban Kínával kereskedik. Peking hatalmas előnnyel vezeti a külgazdasági partnerek listáját. A második az USA, 30 milliárd dollárral. Ez az ázsiai óriással lebonyolított forgalomnak a fele.

A Kínai Népköztársasággal folytatott áru- és szolgáltatáscsere a dél-amerikai ország teljes külkereskedelmének több mint a negyedét adja. Brazília regionális kereskedelmi partnerei közül Argentína (3. helyezett), Chile (5.) és Mexikó (8.) játszik fontos szerepet. Ami a már említett BRICS csoportot illeti, Kínán kívül egyik állam sem jelentős a dél-amerikai ország külkereskedelmében. India teljesít még viszonylag jól, a 2018-as partneri listán a tizedik, de a külkereskedelmi kapcsolatok hanyatlanak.

Peking az Amerikából származó szója behozatalának a drasztikus csökkenése, a Trump-féle szankciók egyik legnagyobb hatású eleme miatt Brazília mint nagy szójatermesztő ország felé fordul. Ez a lépés összhangban áll a Kínában végbemenő nagy társadalmi átrendeződéssel, az urbanizáció további kiépítésével, a teljes népességen belül a városi lakosság arányának 55-60 százalékra emelésével is. Ez a folyamat a nagy sertéshúsfogyasztó középosztály erős bővülésével jár, ami viszont megnöveli a távol-keleti országban a sertéstakarmány-szója iránti keresletet – írja a Nottinghami Egyetem Ázsia-kutató központjának a tanulmánya.

 

TRANSZAMAZÓNIAI ÖSSZEKÖTTETÉS

Peking világot behálózó kereskedelmi-infrastrukturális projektjében, az Egy övezet, egy út kezdeményezésben (OBOR) Brazília fontos szerepet kap, kiváltképpen az infrastruktúra és a brazil agrárexport tekintetében. A két állam évek óta tárgyal zárt ajtók mögött a nagy dél-amerikai országot a Csendes-óceánnal összekötő Brazília–Bolívia–Chile vagy Brazília–Peru vasúti (és közúti) szállítási gerincvonal megépítéséről. A Latin-Amerika valamelyik nagy csendes-óceáni kikötőjével való közúti összeköttetés terve, a Trans-Amazonian Highway évtizedek óta húzódik. Az út egy töredéke még a katonai diktatúra idején, a hetvenes években megépült, de karbantartás hiányában a brazil őserdő visszahódította jussát. A Bolsonaro-vezetés a projektek privatizálásával kísérletezik, meghatározó partnerként kezelve Kínát.

 

Borítófotó: Az elnöki testőrség Brazíliavárosban. Bolsonaro is kelet felé tekint