– Budapestről nézve úgy tűnik, hogy Nagy-Britanniában ma minden a brexitről szól. Tényleg így van?
– Szokták mondani, hogy az angoloknál a kedvenc téma az időjárás. Ezt a szerepet átvette a brexit. Nem is csoda, hiszen az Európai Unióból való kilépés melletti döntés, amelynek az okairól még most is folynak a viták, egy az ország jövőjét alapvetően meghatározó és a társadalom életének minden szegmensére hatást gyakorló folyamatot indított el. Egy példátlanul bonyolult mátrixban kell Nagy-Britanniának újradefiniálni önmagát: egyszerre szükséges megérteni az összes társadalmi-politikai-gazdasági összetevőt, amely miatt ide jutottak; feltérképezni a kilépéssel szükségszerűen együtt járó, illetve a számukra kívánatos és elérendő hatásokat; valamint kialakítani egy előremutató víziót arról, hova szeretnének eljutni, milyen országot képzelnek el 2030-ra.
Az unióba történő belépést egyébként sem övezte egyértelmű társadalmi támogatottság. Még a lelkes EU-pártiak is úgy érzik, hogy ők annak idején egy gazdasági közösségbe léptek be, nem egy politikai projektbe. Az unió azóta bekövetkezett fejlődése számukra a kívánatosnál sokkal inkább politikaivá vált. Ezt a többség a tavalyi népszavazás során elutasította. A legtöbb választó mostanra a „legyünk már túl rajta” álláspontot képviseli. A közvélemény-kutatások tükrében nem mondhatjuk, hogy a szavazók, felismervén a brexit gazdasági hatásait, változtattak volna korábbi véleményükön, azt egyébként is a szuverenitás és a bevándorlás befolyásolta a legjobban. Ugyanakkor a távozás kérdését tágabb kontextusban is érdemes értelmeznünk. Például Ausztráliából nézve ez nem is olyan jelentős kérdés, Nagy-Britannia kint is, bent is fontos atomhatalom, gazdasági erő és kereskedelmi partner, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tagja. Sokan ezt felismerik, és nagyobb veszélynek tartanak egy lopakodva beütő újabb gazdasági válságot vagy egy Corbyn által vezetett hatalomátvételt, mint a kilépést.
– A brit birodalmi múlt tükrében hogy néz ki mindez? Ön szerint meg tudja őrizni a befolyását a szigetország úgy, hogy kilép a világ egyik meghatározó szövetségi rendszeréből?
– Az EU-hoz való csatlakozás a birodalmi identitás meggyengülését követően történt, hamarosan felváltották egy nagyobb tömbhöz való kapcsolódással. A kérdés a vita lényegét érinti, mert a szuverenitáspártiak azt gondolják, hogy önállóan, gazdasági korlátok nélkül sikeresebb gazdaságpolitikát tudnak folytatni, mint együtt a tömbbel.
A brexit hatására a brit külpolitika újraértékelése is megkezdődött, meghirdették a „Globális Britannia” mottót, amely a magyar külpolitika számára sem ismeretlen célkitűzéseket tartalmaz; egyrészt a világ távolabbi pontjai felé történő „globális”, keleti és déli nyitást Ázsia, Afrika és Latin-Amerika irányába, amely térségekhez egyébiránt a történelem során számos szállal kötődött az Egyesült Királyság. Másrészt a külkereskedelmi fókusz megerősödését is jelenti, miután az EU-keretekből való kilépéssel az országnak új szabadkereskedelmi megállapodásokat kell kötnie az unión kívüli államokkal.
Nagy-Britannia deklarálta, hogy csak az uniót hagyja el, de Európát nem; így a velük való együttműködésünk a brexit lezárultát követően akár külpolitikai téren is nem csupán megmarad, de új dimenziók is nyílnak. A kül- és biztonságpolitikai kooperációnk terén ez vonatkozhat a terrorizmusellenes küzdelemre, a kiberbűnözés kezelésére vagy akár a nyugat-balkáni térség fejlődésének közös előmozdítására és a migrációs kihívásokra való válaszok együttes megtalálására. Ezen szempontból érdemes megemlíteni, hogy a szigetország már ez idáig is kiemelt szimpátiával viseltetett a visegrádi országokkal, azaz a V4-ekkel való közös fellépés iránt. A britek értették a formációt – amely egyébiránt az övékéhez hasonló „lakosságsúlyt” képvisel –, az Európa alakításának szempontjából meglévő, egyre növekvő szerepkörét, valamint az egyes politikai ügyekben képviselt, hasonlóan pragmatikus álláspontját.
– A brit hagyományoktól elválaszthatatlan volt a monarchia. Ön hogy látja: mennyire maradt életképes a mai Egyesült Királyságban a királyság intézménye?
– Szerintem a monarchia a XXI. században is kitűnően működik. A királynő személye összetartja a nemzetet, és 65 éves uralkodás után, 91 esztendős kora ellenére is nagyon aktív. Noha az uralkodó a napi politikába nem avatkozik be, szoros a királyi család és a politikai, gazdasági, társadalmi elit közötti együttműködés. A família fiatalabb tagjai is részt vesznek mindebben, a kormány felkérésére gyakorta vállalnak külföldi látogatásokat, hogy jóindulatot keltsenek az ország irányában.
– Térjünk rá a kilépési tárgyalásokra. Első körben született egy megállapodás London és Brüsszel között, amelyet az Európai Tanács is jóváhagyott, ezt követi a második fázis részletes kidolgozása. Ön szerint megmarad Theresa May felhatalmazása a megegyezésre? Friss hír, hogy a brit alsóház konzervatív képviselők támogatásával megszavazta: a megállapodásról végső soron a törvényhozásnak kell majd döntenie.
– Ez majdnem olyan téma, mint az időjárás, a foci vagy a lóverseny: mindenkinek van róla véleménye. Úgy látom, egyelőre minden parlamenten belüli politikai erőnek az az érdeke, hogy May végigcsinálja ezt a folyamatot.
– Az ellenzéki Munkáspártnak is?
– Nagyon sok munkáspárti választókerületben a kilépés mellett szavaztak. Számos parlamenti képviselőjük a bennmaradás mellett lenne, de szavazóik nyomására kénytelenek a távozáspárti álláspontot képviselni. Valószínűleg ők is azt gondolják: az lenne a legcélszerűbb, ha Theresa May vinné végig a brexitet – így az nem az ő felelősségük. A kormányzó konzervatív párt berkeiben pedig továbbra is erős a megosztottság. Az ún. „kemény”, illetve „lágy” kilépés támogatói nagyjából kiegyenlítik egymást, de egy dolog mindennel erősebben összeköti őket: a Munkáspárt hatalomra jutása elkerülésének a szükségszerűsége. Ez pedig nagyban erősíti a jelenlegi miniszterelnök pozícióját.
– Miként érinti a brexit a brit gazdaságot? A sajtó előszeretettel cikkezik a londoni City kiürüléséről és az ipar megroggyanásáról.
– Bizonytalanság van és várakozás, ez mindig rossz az üzletnek. Ugyanakkor tektonikus mozgásokat egyelőre nem látok, bár mindenki készített vészforgatókönyveket. A font esett, a gazdasági növekedés enyhén lassult – de összességében mégiscsak egy sikeres gazdaságról beszélhetünk. A City mellett még mindig nagyon sok érv szól: az angolszász jogi környezet, az a mérhetetlen tapasztalat és tudás, amely itt koncentrálódik, a nyelv, a kiváló oktatási rendszer és a magas életszínvonal. A brexitnek a londoni üzleti központra kifejtett hatása nem is inkább a hirtelen egy tömegben átmozgatott munkahelyekben jelenhet meg, hanem közép- és hosszú távon, a jövőbeli fejlesztések és bővítések elmaradásában vagy más városokban történő megvalósulásában. Nagy-Britannia gazdasági modellje szolgáltatásalapú, s egyre inkább az lesz, emellett sok szó esik paradigmaváltásról, technológiai forradalomról. A nemrég bejelentett új ipari stratégia fő elemei technológiai fejlesztésekhez köthetők, így a mesterséges intelligencia, az önvezető és elektromos autók, a pénzügyi technológiai szolgáltatások, valamint a gyógyszeripari kutatások területén a legmodernebb megoldások kifejlesztőjévé és alkalmazójává tennék az országot.
– A brit–magyar kapcsolatok mennyire változhatnak meg a kilépés kapcsán?
– A britek újra figyelmet fordítanak régiónkra, a V4 országaira. Európa belső erőegyensúlya megváltozik a távozás hatására, így térségünk felértékelődik. Gazdasági szempontból is Európa növekedési zónájává váltunk, politikailag szintén – a migránsválság sikeres kezelése példa erre. London érzékeli, hogy erőt mutattunk Európa felé, így keresi velünk a kapcsolatot. De visszatérve a kérdésre: két fő területre koncentrálunk. Az egyik a kint élő magyar állampolgárok védelme. A helyzet az állampolgári jogok kérdésében megnyugtató, hiszen a briteknek is érdeke, hogy a jól dolgozó munkaerő ott maradjon. 2019 tavaszáig a szigetország még az EU tagja, ennyiben semmi sem változik. A most élvezett jogoknak azonban a kilépés után is meg kell maradniuk. Úgy gondoljuk, hogy a mostani kompromisszumban ezt sikerült megfelelően biztosítani. Természetesen örülök, ha minél több honfitársunk hazatér, de az ne a brexit miatti kényszer hatására történjen, hanem Magyarország sikeressége és vonz-ereje segítse ezt a folyamatot. A másik terület a gazdasági kapcsolatoké. Tavaly létrehoztuk a Brit–Magyar Üzleti Tanácsot, amely a nálunk befektető brit vállalatokat gyűjti össze. A gazdasági együttműködésen keresztül tudjuk megvalósítani a legjobban azt, hogy a jól képzett fiatalok visszatérjenek Magyarországra. Az idetelepülő vállalatok számára vonzó lehet kint tapasztalatot szerzett magyar munkaerőt felvenni. Erre kiváló példa a BlackRock, a legnagyobb alapkezelő új budapesti innovációs központja. A nyitás óta felvettek 10 százaléka Angliából hazatelepült honfitársunk, akiket a londoni magyar nagykövetség közreműködésével találtak meg. A gazdasági kapcsolatokról szólva a filmipart is érdemes megemlíteni: több nagy sikerű brit produkció mellett magyar stúdióban forgatták az Erzsébet királynőről szóló új sorozat egyes részeit.
– Milyen egyéb feladatok adódtak a nagykövetség életében?
– A brexittel kapcsolatos referendumot követően az idén előre hozott parlamenti választásokat tartottak, és a kétoldalú kapcsolatok fenntartása érdekében nagyon sok delegáció utazik Magyarországra, illetve Londonba is. Legutóbb Philip Hammond pénzügyminiszter járt Budapesten, ami a magyar külpolitika erejét mutató szimbolikus esemény volt. Ez egy V4-es egyeztetés volt Budapesten. Régiónk vezetői saját jogon, közvetlenül tájékozódhattak a kilépésről a brit kormány egyik legfontosabb tagjától. 2017-ben öt terrortámadás érte a szigetországot, hetet meghiúsítottak a brit hatóságok, ami nagyon magas szám. Ezek a követségre is komoly feladatokat rónak, nem tudhatjuk, mikor van esetleg magyar érintett. A nagyszámú magyar diaszpóra igényeihez alkalmazkodva Manchesterben és Edinburghban is alkonzulátusokat nyitunk. A magyar kulturális intézet szintén rendkívül aktív: az egyik leglátványosabb és Magyarország innovatív oldalát előtérbe helyező rendezvény az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a walesi bárdok legendájára alapozott digitális fényfestés volt Cardiff főterén.
NÉVJEGY
Az 1970-ben született diplomata a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett, utána posztgraduális menedzseri képzésen vett részt Párizsban
A pénzügyi, majd a telekomszektorban dolgozott felső vezetőként multinacionális vállalatoknál
2004-ben a Heti Válasz kiadója és főszerkesztője lett
2011-től a Századvég Alapítvány kuratóriumának az elnökhelyettese, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa
2016-tól Magyarország nagykövete Nagy-Britanniában
Fotó: Kelemen Lehel
