Művégtagot nyomtattak Szerbiában

Mátrix
Az egészségügyi várólisták országában a modern korral is tartani tudják az iramot.

ÚJVIDÉKI BRAVÚR 3D-VEL

Először gyártottak művégtagot – egészen pontosan alkarprotézist – a 3D-s nyomtatás segítségével Szerbiában, s bár a világ több pontján alkalmazzák már ezt a technológiát, déli szomszédunkban mégis nagy előrelépésként könyvelték el az eredményt. A nyomtatott alkar egy négyéves vranjei (Dél-Szerbia), testi rendellenességgel született kislánynak az életét könnyíti majd meg. A műszaki bravúr ugyanakkor a szerb egészségügy helyzetének minden lépésben észlelhető kettősségére is könyörtelenül rávilágít: az ország egyrészt képtelen megszabadulni a várólistáktól a kórházakban, ahol a lakosság körében legelterjedtebb rendellenességek kiküszöbölése vagy kezelése érdekében végeznek el szűréseket, vizsgálatokat, másrészt továbbra is a magáénak mondhatja a világ legtehetségesebb szakemberei közé tartozó kutatókat, akik a nem túl rózsás körülmények között is képesek arra, hogy tartsák a lépést az egészségügy legújabb trendjeivel és elvárásaival. A nagy sikereket követően általában az szokott lenni a probléma: hogyan tovább? Egy projekt megvalósult, valakin sikerült segíteni, de a további fejlesztésekhez, beavatkozásokhoz, a modern és minden tekintetben az élvonalba tartozó találmányok szélesebb körben történő alkalmazásához már több laboratórium, szakértő s – nem utolsósorban – pénz kellene. Éppen erről számoltak be a 3D-s nyomtatással előállított műalkar készítői is.

Vladimir Todorović és dr. Dejan Mov-rin az Újvidéki Egyetem szakemberei, az iDEA Lab innovatív fejlesztési laboratórium, valamint a Műszaki Tudományok Kara laboratóriumának a munkatársai. Ketten vettek részt a vranjei kislány számára készített műkéz előállításában. Elmondásuk szerint mintegy ötszáz munkaórát vett igénybe a szerb egészségügybe is betört korszerű technológia alkalmazása. A végtag alkalmas arra, hogy megfogjon és kézben tartson tárgyakat, azok hordozása, visszahelyezése, sőt a kerékpározás és más szabadidős tevékenységek végzése is elérhetővé vált a kislány számára. A kutatásnak azonban itt még nincs vége, mert meg kellene valósítani, hogy a gyermek minden ujját önállóan használni tudja, megtanuljon írni a protézis segítségével. Ehhez azonban – vallják a szakemberek – további kísérletek és pénzforrások kellenek. Movrin beszámolt róla, hogy a 3D-s nyomtatásnak is megvannak a különféle módozatai. Ez a kar sztereolitográfiás, lézeres másolással készült el, állandó jellegű volt a tesztelés, hogy használója számára teljesen meg tudjon végül felelni. Minden kórházhoz tartoznia kellene egy labornak, melyben hasonló célokat valósítanának meg. A technológia lassan a sejtrendszermásolás szintjére jut, hamarosan belső szervek tökéletes modelljét is el lehet készíteni általa – mondta a kutató. Egyelőre azonban az is megtenné, ha szélesebb körben lehetne egyszerűbb célokra alkalmazni az eljárást. A gipsznél például sok esetben biztosabb, a fertőzés veszélyét kiiktató rögzítők nyomtathatók ki a 3D-s módszerrel.

A szakemberek véleménye megoszlik a hagyományos és a háromdimenziós nyomtatással elkészített protézisek kapcsán. Tény, hogy az újabb technológia segítségével és elterjedésével olcsóbb produktumot kapunk, amely azonban az ellentábor szerint kevésbé minőségi, erős. A gyermekek esetében a növés miatti gyakori csere miatt kétségkívül előnyt jelent az egészségügynek, ha könnyebben kidolgozható és kevésbé költséges megoldást termel ki.

A szerbiai kutatók a korábbiakban baleset következtében deformálódott arcokat helyreállító csontimplantátumokat készítettek, a műalkart nagy előrelépésnek tartják. Mint mondták, a kutatást – megfelelő feltételek mellett – készek tovább folytatni.