A szentpétervári metróban elkövetett merénylet hátterének rövid ismertetése megvilágíthatja, hogy miért kénytelen Oroszország egyre nagyobb mértékben szembenézni a terrorfenyegetéssel. A 23 éves, iszlám hitű, kirgiz Akbarzson Dzsa-li-lov második generációs vendégmunkásként követte autószerelő apját, aki Kirgizisztánból Szentpétervárra utazott, hogy munkát találjon. Az Interfax orosz hírügynökség állambiztonsági forrásból származó információi szerint a fiatalember rendes muszlim családból való, szülei nem fanatizált hívők. A kg.24 hírportál értesülései alapján a szülők a robbantás után nem sokkal Szentpétervárott bukkantak fel, ahol az orosz nemzetbiztonság munkatársai kihallgatták őket. Akbarzson Dzsalilov Osban, az iszlám fanatizmus egyik közép-ázsiai fellegvárában született, de később orosz állampolgárságot kapott.
Két tényező járulhatott hozzá gyors radikalizálódásához. Apja visszautazott a szülőhazájába, egyedül hagyta a visszahúzódó emberként leírt fiát az orosz nagyvárosban. A befolyásolható, engedelmes Dzsalilovot a szélsőségesek a hatalmukba kerítették. Emellett a magára maradt fiatal szembesülhetett a közép-ázsiai vendégmunkásokat övező gyanakvással, lekezeléssel – ez szolgáltathatta ki végleg a terroristatoborzóknak. Legutolsó kirgizisztáni látogatásakor Dzsalilov a közép-ázsiai országban rohamosan terjedő radikális iszlám követőinek a befolyása alá kerülhetett.
TÖBBVALLÁSÚ FÖDERÁCIÓ
Putyin elnök beavatkozása a szíriai polgárháborúba az egészében véve világi értékrendet képviselő Aszad elnök oldalán felbolygatta mind Oroszország, mind pedig a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok muszlim népességét. Szíriában az Aszad-ellenes, az Iszlám Államot és a terrorszervezeteket támogató mozgalmak, fegyveres csoportok soraiban több ezer orosz állampolgár harcol. Adott esetben a kormányt támogató orosz kontingens katonái ellen. Putyin, aki integrátori szerepben lép fel, rendszeresen hangoztatja, hogy Oroszország többnemzetiségű, többvallású föderáció. Öt évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett a Rosszija 1 tévécsatornán elhangzott beszéde. Ebben egyetértően idézte valláskutatók véleményét, amely szerint a pravoszláv hit közelebb áll az iszlámhoz, mint a katolicizmushoz. Oroszországban nincsenek pontos adatok a muszlim lakosok számáról, 10–16 millióra becsülik azt.
Tatárföldön és Baskíriában, valamint az észak-kaukázusi kisebb tagköztársaságokban, elsősorban Csecsenföldön élnek. A gazdaságilag fejlettebb (olaj, ipar, hadiipar) Tatárföldre és Baskíriára kevésbé jellemző a radikális iszlám. A Kaukázus szegényebb vidékein, elsősorban Dagesztánban és Csecsenföldön viszont a moszkvai és a helyi kormányzatok kíméletlen fellépése ellenére jelen vannak a szélsőséges, többségükben fegyveres ellenállást tanúsító csoportok. Ezeket (beleértve az Iszlám Állam követőit) az orosz sajtó gyűjtőszóval csak vahabitákként emlegeti.
HATALMI HARCOK
A másik tényező a szíriai és a dél-ázsiai faktor. A közel-keleti országból menekülnek az Iszlám Állam terroristái. Az Aszad-erők katonai térnyerése, nyugatról az orosz, keletről és északról a nyugati koalíció, alkalmanként Törökország fegyveres erői, továbbá a szíriai elnök oldalán harcoló felkelők harapófogóba szorították őket. A legkézenfekvőbb út északkeletre, Közép-Ázsiába, Oroszországba vezet, ahol a helyi terrorcsoportok segítenek nekik. Afganisztán a kabuli rendszer és a Nyugat erőfeszítései ellenére rendkívül ingatag maradt. Az ország északi részein az Iszlám Államhoz tartozó csoportok tevékenykednek. Ezek is segítik a Szíria felől érkező terroristatársaikat a Közép-Ázsiába, innen pedig Oroszországba való beszivárgásban.
A Moszkvával a függetlenség elérése után is különlegesen szoros kapcsolatot tartó Közép-Ázsia muszlimjai (a régió lakosságának több mint négyötöde) egy részének a radikalizálódásához hozzájárulhatott a Szovjetunió széthullása. Sok helyütt hatalmi harcok, polgárháborús állapotok alakultak ki, amelyekből a kiutat a lakosság tekintélyes része egy régi-új vallási-ideológiai mozgalom felélesztésében látta. Közép-Ázsia iszlamizációja kiváltképpen a kétezres évtized elején, az Afganisztánban a tálib rendszer elleni nyugati fegyveres intervencióval egy időben gyorsult fel. A mecsetek és vallási iskolák (medresze) száma megtöbbszöröződött. Ezek egy része a szélsőséges nézetek terjesztőjévé, a fegyveres csoportok támogatójává vált.
AZ ISZLÁM ALTERNATÍVA
Az okok között említik a közép-ázsiai országok legtöbbjében diktatórikus hatalmat megvalósító, a volt szovjet párt- és állambiztonsági apparátus bázisából kiemelkedett állami vezetők iszlámellenességét, a másként gondolkodás kegyetlen elnyomását. A korrupció, az állami önkény, a gazdasági problémák, a szegénység által szétmállasztott társadalom veszteseinek a radikális iszlám alternatívát kínál. Egyfajta kiutat, amellyel együtt jár a kegyetlen, mindenfajta eltérést terrorral büntető rezsim, a kalifátus bevezetése.
Erős nagyhatalmi vetülete is van a radikális iszlamizációnak. Moszkva stratégiai szövetséget épít ki Pekinggel a mindkét országra, azok hatalmi elitje számára veszélyes vallási alapú terrorizmus visszaszorítása érdekében. Ennek a szövetségnek lehetnek más mozgatórugói is. Mindenesetre Moszkvának a Kaukázus, Pekingnek a muszlim ujgurok szeparatizmusa fáj. Az ODKB (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) nevű, orosz vezetésű, elsősorban katonai regionális szervezet s a másik, Kína és Oroszország által meghatározott terrorizmusellenes csoportosulás, a Sanghaji Szerződés Szervezete (SCO) igen komoly fegyveres-belbiztonsági erőt képvisel.
Terror Stockholmban
Négy embert gázolt halálra péntek délután a svéd fővárosban egy üzbég származású férfi, miután a tömegbe hajtott teherautójával. A férfi szimpatizált az Iszlám Állammal. Letelepedési kérelmét 2014-ben elutasították a hatóságok, ám hamis címet adott meg, így kitoloncolni nem tudták.