OROSZ–UKRÁN VITA
Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy újabb, a 2009-eshez hasonló gázháborút indít ellene. Ugyanakkor Ukrajna érdekelt az Orosz Föderációval folyó gáztárgyalásokban, mert az idő nem neki dolgozik: a kétoldalú szállítási egyezmény december 31-én lejár. Ha nem születik addigra megállapodás, északkeleti szomszédunk nemcsak az évi több milliárd dolláros tranzitdíjtól esik el, hanem elapadhat fő gázimportforrása.
IDŐHÚZÁS
Oroszországnak sem kevésbé érdeke a megegyezés. A Gazprom az idén meg akarja ismételni a Nyugat-Európába irányuló export tavalyi, kiemelkedően jó eredményét, a kétszázmilliárd köbméter feletti kivitelt. Ehhez viszont szükségük lesz az ukrajnai vezetékkapacitásra is, mert a Török Áramlat sorsa, a szállításba való belépése még bizonytalan, akárcsak az Északi Áramlat második csőpárosának a teljes hosszban történő lefektetése és bekapcsolása a német hálózatba.
Andrij Koboljev, az ukrán nemzeti gázvállalat, a Naftohaz vezérigazgatója szerint Moszkva lassítja a két ország közti tárgyalásokat, hogy kifussanak az időből. A Naftohaz másik vezetője, Jurij Vitrenko igazgató a bne IntelliNewsnak úgy nyilatkozott: ha Oroszország elzárja a csapot, Nyugat-Európában is gázellátási problémák léphetnek fel. Felrója az oroszoknak, hogy nem fizetik ki a stockholmi békéltetőbíróság által Kijevnek tavaly megítélt 2,6 milliárd dollárt. Ennek kapcsán az ukrán gázvállalat egészében véve sikertelen kísérletet tett Nyugat-Európában, hogy Moszkva tartozásának a fejében orosz vagyontárgyakat foglaljanak le, orosz számlákat fagyasszanak be. Egyedül Luxemburgban járt sikerrel, de ezt a Kreml nemzetközi bíróság előtt támadja meg.
SZABAD A TRANZIT
Vitrenko elmondta, hogy az Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába irányuló orosz gázexport ez idő szerint körülbelül évi 65 milliárd köbméter. Ha az 55 milliárd köbméter kapacitású Északi Áramlat II. az idén elkészül, csaknem kiválthatja az ukrán tranzit mennyiségét. Április végén az igazgató egy sajtótájékoztatón kijelentette: tíz esztendőre szóló, évi hatvanmilliárd köbméteres gáztranzit-kapacitást ajánlanak a Gazpromnak. Minthogy az ukrán vezetékek áteresztőképessége évi kilencvenmilliárd köbméter, a fennmaradó mennyiséget más gázexportőrök is leköthetik. A Gazpromnak az EU-val egyeztetett „európai tranzittarifát” számolnak fel – hangzott el.
Az ukrán gázipari vezetők elmondták: az évi harmincmilliárd köbméteres szabad tranzitkapacitást más szállítók, országok szintén igénybe vehetik. Itt szóba kerülhet akár az azerbajdzsáni, akár a türkmenisztáni vagy a kazahsztáni gáz Oroszországon és Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába irányuló exportja, illetve a kivitel növelése is.
AZ AMERIKAI ÉRDEK
Washington kiemelt fontosságúnak tartja Ukrajna energiabiztonságát – hangzott el Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter május elején tartott brüsszeli tárgyalásain. Miguel Arias Cañete, az EU klímaváltozási és energiaügyi biztosa a Perryvel történt megbeszélései után hangsúlyozta, hogy Brüsszel folytatja a kooperációt az USA-val az EU-hoz nem tartozó államokat illetően, elsősorban az ukrajnai energiabiztonság kérdésében. Jelezte: az unió együttműködik az amerikaiakkal az ukrán energiaszektor átszervezésének a segítésében, a Naftohaz feladatainak az újragondolásában, az ukrajnai gázpiac nagyobb átláthatóságának a megteremtésében. (Ennek keretében önálló, az ország gázhálózatát irányító szervezet alakul.)
Mindez jelentősen érinti Magyarországot is. A Gazpromexport.ru statisztikái szerint hazánk 2018-ban Lengyelország (9,86 milliárd köbméter) után a második legnagyobb kelet-közép-európai vevője volt az orosz gáznak. Tavaly a magyar import elérte a 7,41 milliárd köbmétert. Utánunk a csehek (6,49 milliárd) és a szlovákok (5,08 milliárd) következtek. Mi a Balkánnal együtt a közép- és a kelet-európai csoportba tartozunk az orosz statisztikai besorolás szerint. Ebben a térségben 38,4 milliárd köbmétert adott el a Gazprom Ekszport. Nyugat-Európa, ahová Törökországot is sorolják, tavaly 162,4 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt. A legnagyobb vevő Németország volt (58,5 milliárd köbméter), majd a sorrend: Törökország (23,96), Olaszország (22,77), Nagy-Britannia (14,26), Franciaország (12,92), Ausztria (12,31), Hollandia (7,88). Görögország, Finnország, Dánia, Belgium 1 és 3 milliárd köbméter közötti mennyiséget vett.
RUGALMAS ÁRAZÁS
Ami az árakat illeti, a Gazprom Ekszport éppúgy, mint a vevők, ezeket bizalmasan kezeli. A Fitch elemzője, Dmitrij Marincsenko ugyanakkor utalt rá, hogy az oroszok a gázvezetékprogramjaikban részt vevő országok viszonylatában „rugalmasabb áralakítási politikát” követnek.
Moszkvai források (newsruss.ru) szerint az orosz gáz 2008-ban, valamint 2012–13-ban volt a legdrágább, ezer köbméteréért több mint 350 dollárt kellett fizetni. 2013 után meredek áresés következett, amely 2016-ban elérte a mélypontot, a 155 dollárt. Ezután a zuhanás megállt, és kisebb mértékű drágulás következett be. Az orosz gázexportőrök a 2008-as, a hetvenmilliárd dollárt is meghaladó rekordbevételük után 2017-ben az áresés miatt kevesebb mint negyvenmilliárd dollárt kaptak a csúcsmennyiségű, kétszázmilliárd köbmétert meghaladó kivitelükért.
Hőlégballon egy ukrán bemutatón. Legfeljebb leereszt az ukrán gázlufi, de nem durran ki
