MUNKAERŐPIAC
A fejlett gazdaságok esetében számos tanulmány és elemzés kimutatta, hogy az átlagbér hatvan százaléka körül húzódik ez a határ. Ha a minimálbér e fölött van, akkor a cégek számára jobban megéri az automatizáció valamilyen formájával helyettesíteni az élőmunkát. A ráta persze országról országra változhat kissé.
PRÓBA SZERENCSE
Philip Hammond, Nagy-Britannia pénzügyminisztere még márciusban jelezte, hogy a huszonöt évesnél idősebb munkavállalók esetében a mediánkereset hatvan százaléka fölött szeretné látni a minimálbért. A dél-koreai kormány 2017 óta harminc százalékkal emelte. Jelenleg óránként 7,2 dollárnak megfelelő vont kapnak az ezen a címen foglalkoztatottak, ami az országos középérték körülbelül kétharmadának felel meg – áll az OECD egyik tanulmányában.
Az amerikai kongresszusban többségben lévő demokraták fontolgatják, hogy olyan törvénytervezetet nyújtanak be, amely óránként 15 dollárra növelné, megduplázná a szövetségi minimálbért. Ez szintén megközelíti az átlagbér hetven százalékát. Az USA államai közül már hat – köztük Kalifornia és New York – jelezte: náluk az összeg hamarosan átlépi ezt a határt.
Ha az országos medián szintjére emelné egy állam a minimálbért, annak igen nagy hatása lenne a munkaerőpiacra, hiszen annak teljes alsó részét ebbe a kategóriába sűrítené be – nyilatkozta Arindrajit Dube, a University of Massachusetts Amherst közgazdásza a Wall Street Journal című lapnak. Dube egyébként tagja annak a csoportnak, amely a brit kormánynak készít elemzéseket a kérdésben. A mediánbér ötven-hatvan százaléka nagyjából megfelel a nemzetközi átlagnak a fejlett országokban. A professzor szerint globálisan számos érdek szól a mellett, hogy valamivel feljebb kellene tolni a minimálbér szintjét. Az eredmények egyelőre vegyesek. A fejlett államok közül Franciaországban és Portugáliában a legmagasabb ez a bérszint, annak ellenére, hogy mindkét országban magas a fiatalkorúak munkanélküliségi rátája. Andrea Garnero, az OECD közgazdásza úgy véli, más lehetőség nincs, mint a gyakorlatban kipróbálni, próba szerencse alapon, hogy milyen szint működőképes az adott gazdaságban.
A MAGYAR PÉLDA
Emlékezetes a magyar példa is. A kormány 2002-ben a medián 57 százalékára emelte a minimálbért a két évvel korábbi 36-ról. Az eredmény: a minimálbéren foglalkoztatottak mindössze tizede vesztette el ennek következtében az állását, míg a többiek ötvenszázalékos fizetésnövekedést könyvelhettek el – áll Harasztosi Péter, az Európai Bizottság és Lindner Attila, a University College London közgazdászának nemrég publikált tanulmányában. A munkahely elvesztése többnyire az exportra termelő ágazatokban következett be. E szektor cégei a globális árversenyben nehezebben képesek a költségnövekedésüket áremeléssel kompenzálni. Kimutatható az is, hogy a minimálbér-emelés miatt leépítő vállalatok növelték a beruházásaikat, vagyis gépekkel helyettesítették a kieső emberi munkaerőt. Hasonló eredményre jutott egy kínai elemzés is, amely a 2008-at megelőző tíz év bérfelzárkóztatási programját vizsgálta.
Nagy-Britanniában a minimálbér-emelések hatása nagyrészt pozitív volt. A szigetországban ez a kereset gyorsabban növekedett, mint az átlagbér és az infláció. A minimálbér intézményét még Tony Blair munkáspárti kormánya vezette be húsz évvel ezelőtt. Akkor hatvan százalékban határozták meg a szintjét a huszonöt esztendős és annál idősebb munkavállalók számára – óránként 9 font volt az összege. A Low Pay Commission, egy kormányzati szervezet elemzése szerint a legalacsonyabb fizetésű brit dolgozók keresetét évi ötezer fonttal növelte az intézkedés az inflációt is figyelembe véve, úgy, hogy csekély volt az emiatt bekövetkező elbocsátások száma. A brit munkanélküliségi ráta nemrég süllyedt négy százalék alá – a brexittel kapcsolatos gazdasági aggodalmak ellenére –, amire 1975 óta nem volt példa.
BEZÁRTAK A PÉKEK
A berlini kormány 2015-ben vezette be a minimálbért, ez akkor 8,5 euró volt óránként, a mediánfizetésnek csaknem a fele. Marco Caliendo, az Universität Potsdam közgazdásza szerint az intézkedésnek nem volt számottevő munkaerőpiaci hatása. A német munkanélküliség nemrég rekordmélységbe, 3,2 százalékra csökkent. Caliendo ugyanakkor megjegyzi, hogy az alacsony keresetűek összjövedelme mégsem változott, ugyanis a foglalkoztatók a munkaidő csökkentésével válaszoltak a központi intézkedésre. A vidéki pékségek közül például sok vezette be, hogy a hét egy napján délután zárva tart.
Az Egyesült Államokban 1979 és 2016 között 138-szor emelték a minimálbért, amelynek a szintje a medián 37 és 59 százaléka között ingadozott. Egyes elemzések alapján ezeknek sem volt érdemi hatása a foglalkoztatásra, viszont a kongresszus egy gyakran hivatkozott 2014-es jelentése azt állítja, hogy a minimálbér 10,1 dollárra való növelése körülbelül ötszázezer fővel csökkentette a dolgozók számát.
Borítófotó: Karneváli készülődés Nizzában. A francia minimálbér a legmagasabbak között van az EU-ban
