Első hallásra megdöbbentő számot hozott nyilvánosságra az amerikai The Nation című lap, a Pentagon berkeiben járatos Nick Turse tollából. Az Egyesült Államok különleges rendeltetésű egységei, a filmekből is ismert kommandósok az idén 139 országban voltak jelen. Ezen erők fontossága az utóbbi két évtizedben, kiváltképpen a 2001. szeptember 11-én az USA ellen végrehajtott terrortámadás óta ugrásszerűen nőtt. Míg a Bush-adminisztráció idején 60 államban vettek részt különböző feladatok végrehajtásában, ez a szám az Obama-kormányzat nyolc esztendeje alatt 120-ra emelkedett, és amennyire most látszik, Donald Trump elnöksége alatt a trend folytatódik.
Nem csak harcolnak
Általában véve ők a nem hagyományos hadviselés szakértői. Egy részük például kiemelkedően magas szintű idegennyelv-tudással is rendelkezik, olyan egzotikus nyelveket ismer, mint a fárszi vagy a pastu. A különleges rendeltetésű erők nem mindenütt harci feladatokat látnak el. Az amerikai külpolitikai célok megvalósításának eszközeként például részt vesznek a szövetségesekkel együtt végzett tevékenységet összehangoló hadgyakorlatokban, vagy éppen új szövetségeseket szereznek. Ez év áprilisában amerikai kommandósok jártak Szerbiában, ahol a helyi, igen jól felszerelt és kiképzett különleges rendeltetésű egységekkel közös gyakorlatot tartottak. A balkáni ország őrlődik a két világ, az Oroszország képviselte Kelet és az EU által reprezentált Nyugat között – a játszma még korántsem lefutott.
Az amerikai nem hagyományos erők keretein belül jól felszerelt, idegen országokban, közvetlenül az első vonal mögött villámgyorsan telepíthető tábori kórházak működnek. Irakban (és talán Szíriában is) létrehoztak ilyen katonai egészségügyi objektumokat. A The Nation informátora az iraki Moszul közelében látott efféle speciális tábori kórházat.
Ez év tavaszán Németországban a Magyar Honvédség (MH) különleges erőihez tartozó katonák más szövetségesek hasonló csapataival és az USA speciális egységeinek a tagjaival nagyszabású gyakorlatot tartottak. A magyar–amerikai együttműködés ezen a téren Afganisztánban a legkidolgozottabb. Az MH katonái az Egyesült Államok parancsnoksága alatt végzik a feladataikat, beleértve adott esetben az afgán szövetséges erőknek nyújtott fegyveres támogatást.
Amerikai kommandósok vesznek részt idegen országokban a kábítószer elleni háborúban, megfigyelik az USA biztonságát veszélyeztető csoportokat, segítik a helyi kormányzatok fegyveres hadműveleteit információkkal, megfigyelő-kommunikációs szupertechnikával támogató felderítő missziókat.
Az egységek különleges feladataikhoz mérten kiemelt anyagi támogatást kapnak. Éves költségvetésük (csak a „látható” rész) meghaladja a tízmilliárd dollárt, a teljes magyar védelmi kiadások csaknem tízszeresét. Minden fegyvernemnek (szárazföldi, légierő, haditengerészet, tengerészgyalogság) megvan a saját bonyolult parancsnoki rendszer alá tartozó spe-ciális rendeltetésű csoportja. Az amerikai szárazföldi erőknél a legismertebbek a zöldsapkások (Green Berets) és a rangerek. A haditengerészet a Navy SEALs egységgel büszkélkedhet, a tengerészgyalogságnál a Marine Raiders ezred, a légierőnél a szupertitkos 427. Különleges Műveleti Század emblematikus szerepet tölt be. A szárazföldi egységeknek 34 ezer, a légierőnek 18 ezer kommandósa van.
Fókuszban a Közel-Kelet
Az utóbbi időszak talán legismertebb amerikai-nemzetközi kommandós művelete az 1993 őszén lezajlott szomáliai csata, amelyet a Black Hawk Down (magyar címe: A Sólyom végveszélyben) című film örökített meg. Az első mogadishui ütközet néven ismert akcióban a szomáliai hadúr, Aidid terrorista egységei RPG kézi rakétavetőkkel lelőttek egy ilyesfajta támadásra felkészületlen, kevés friss hírszerzési adattal akcióba indult két amerikai Black Hawk helikoptert. Több mint egy tucat amerikai, szövetséges katona veszett oda a műveletben, amely sok száz, talán ezer áldozatot követelt a szélsőséges iszlamista milíciák és a polgári lakosság soraiban. A sebtében cselekvő amerikai hadvezetés csak malajziai és pakisztáni szövetséges páncélosok támogatásával tudott úrrá lenni a helyzeten, kimenteni a lezuhant helikopterek legénységének egy részét.
„A világ minden részén jelen vagyunk” – idézi a The Nation az amerikai különleges erők egyesített parancsnokságát vezető Raymond Thomas tábornokot, aki elmondja, hogy a kommandósoknak 12 kiemelt feladatot kell ellátniuk a nem hagyományos hadviseléstől a túszszabadításon keresztül a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáig. Kiemelt szerepet játszottak az amerikai zöldsapkások a kolumbiai kábítószer-ellenes hadműveletekben, a kokainkereskedelmi útvonalak blokkolásában, bár Washington figyelme az utóbbi egy-két évben alábbhagyott. Mint Turse megjegyzi, ma nagyobb területen termesztik a kokain alapanyagát adó kokacserjét, mint a múlt század nyolcvanas éveiben, a hírhedt Pablo Escobar kokainbáró uralmának a fénykorában.
Ma a legtöbb amerikai kommandós a Közel-Kelet térségében tevékenykedik. A második helyen Afrika áll. Hét évvel ezelőtt a speciális erők akcióinak mindössze 3 százaléka zajlott le a kontinensen, mára ez a szám meghatszorozódott. Jelenleg is húsz afrikai országban – elsősorban a Navy SEAL-ek és a zöldsapkások részvételével – mintegy száz bevetés zajlik, a kiemelt országok: Líbia és Szomália.
Turse szerint a világ egészében véve túlbecsüli a különleges rendeltetésű erők cselekvési képességeit. Ezek a bátor katonák taktikai sikerekhez segítik az országot, de akcióikkal – megfelelő politikai támogatás nélkül – nem érhetnek el stratégiai áttörést.