A legnagyobb német és spanyol pénzintézet, a Deutsche Bank és a Santander is érintett abban a nemrég kirobbant botrányban, amely teljesen újraírhatja az uniós bankszabályozás egyes részeit.
A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis létezik olyan konstrukció, amely lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek eltitkolják kötvény- és részvényvásárló ügyfeleik kilétét. Az anonim tranzakciók révén azonban kivitelezhetővé vált, hogy a kliensek akár többször is visszaigényeljék ügyleteik után a tőkenövekmény-adót.
A KONSTRUKCIÓ „LEGÁLIS”
A skandalumban a két előbb említett intézmény mellett olyan nagyágyúk is érintettek, mint a Commerzbank, a HypoVereinsbank, a német tartományi hitelintézetek, a Warburg Bank, a brit Barclays, a francia BNP Paribas, valamint a JPMorgan, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és az UBS.
Az oknyomozó újságírók által feltárt visszaélés-sorozat a német adófizetőknek 2001 és 2016 között 32, a franciáknak 17, az olaszoknak 4,5 milliárd euró kárt okozott. Súlyos adókiesést szenvedett el Dánia, Ausztria, Belgium, Hollandia és Spanyolország is.
A történetben különösen kínos szál, hogy az adócsalás konstrukcióját a német adóhatóság egyik volt nyomozója, Hanno Berger dolgozta ki. A szakember, aki jelenleg Svájcban él, a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy az ötletét először egy ausztrál banknak kínálta fel. A konstrukció állítása szerint teljesen legális, ugyanis a jogszabályok létező kiskapuit használja fel. Elvi alapja az, hogy egy állam nem büntethet meg más államokat jogszabályaik hibái miatt.
BOTRÁNYOK SOROZATBAN
„Ez a legnagyobb adórablás az európai történelemben” – nyilatkozta a Mannheimi Egyetem egyik adószakértője a Zeit című lapnak. A ribillió nem sokkal azt követően tört ki, hogy a dán Danske Bank szintén történelmi léptékű pénzmosási ügybe keveredett: a vádak szerint kétszázmilliárd dollárnyi gyanús eredetű orosz pénzt mostak tisztára észt leánybankjukon keresztül.
A botrányok persze nem gátolták meg abban Brüsszelt, hogy tovább erőltesse a bankuniót. A tervek szerint egy decemberi EU-csúcson teszik le az asztalra az erre vonatkozó tervezetet. Ebben többek között egységes betétbiztosítást javasolnak majd, valamint a tőkepiacok unióját. A bankunió a támogatói szerint stabilabb szabályozási kereteket is kínálna. A Danskénál kirobbant skandalum azonban erős kérdőjeleket vetett fel az egységes szabályozással kapcsolatban – elsőként Kristian Jensen dán pénzügyminiszter fogalmazta meg az aggályait. A bankunió ellenzői szerint ez az eset csak tünet, s az EU terve nem kínál átfogó megoldást a törvénytelen nemzetközi pénzáramlások megakasztására.
KÉTSÉGEK
A második, az adócsalási botrány arra mutatott rá, hogy a tagállamok adóhatóságai közötti információáramlás nem működik megfelelően. A bankunióval kapcsolatos kétségek így várhatóan még jobban felerősödnek.
