„Van elegendő életerő a magyar emberekben, és van elegendő életerő a magyar családokban. Meg fogjuk fordítani ezt a rossz és kedvezőtlen folyamatot, s képesek leszünk arra, hogy garantáljuk a saját nemzetünk fizikai, biológiai megmaradását és fönnmaradását” – fogalmazott Orbán Viktor még május elején, a csengeri tanuszoda avatóünnepségén. A kabinet újabb programon dolgozik a családtámogatási rendszer további bővítése céljából. Ennek feltételezhető elemeiről már beszámoltunk korábban. Azóta a Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családügyi államtitkára által kidolgozott helyzetjelentés, valamint az abból következő elképzelések újból megjárták a kormányt, mely elvileg már döntést is hozott, a részletek kidolgozása még hátravan.
Tizenkét éves terv
Az már eldőlni látszik, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem 2060-ig, hanem „csupán” 2030-ig szólna a kormányzati intézkedéseket felvázoló program. A cél az, hogy addigra a mostani évi 93 ezres születésszámot harmincezerrel „feltornásszák”, ami mindenképp ambiciózus terv. Vagyis a következő csaknem másfél évtized alatt elérnék, hogy minden családban legalább két gyermek legyen.
A kormányzati optimizmust ugyanakkor erősíti, hogy az elmúlt években kialakított s folyamatosan bővített családtámogatási rendszernek már vannak eredményei, ezek egyértelműen látszanak a statisztikákból – a születések és a házasságkötések száma egyaránt nőtt. Mondhatni persze: ez a minimum, hiszen 2010 óta a kabinet ezermilliárdos nagyságrendben növelte a gyermek-, illetve családtámogatásokat, ám kétségtelen, hogy efféle „fordításra” kevés példa van Európában. Magyarországon egyébként 1980 óta folyamatos a népességcsökkenés. De a kormányzat szerint vannak még erőtartalékok a társadalomban, így semmiképp sem kell a „migrációs megoldáshoz” nyúlni, ahogy azt huszonhét uniós tagállamból „több mint egy tucat” teszi.
Visszatérve az újabb tervekre: a kabinet egyelőre hétpecsétes titokként őrzi a részleteket. Annyit megtudtunk, hogy három-négy azonnali, már a jövő évi költségvetést is érintő intézkedést vezetnének be. Korábban, a 2014 előtti választás előtt egyébként már alakult egy nagyszabású demográfiai program, ám akkor – úgymond – kommunikációs szempontból mindent vitt a rezsicsökkentés, illetve az ország gazdasági állapota sem tette még lehetővé a drasztikusabb, forrásérzékeny beavatkozásokat. Azóta számos komoly lépés történt, például az adókedvezmény bővítése és a CSOK bevezetése – bár ez utóbbi legalább annyira célozza az építőipar beindítását, mint a gyermekvállalás motiválását.
Ösztönző lépések
Az Emmi részéről annyit elárultak, hogy a mostani előterjesztés célja éppen ez utóbbi lenne, továbbá a munka-család egyensúly kialakításának, a fiatalok boldogulásának a támogatása, a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatottságának növelése. A tervezet a fiatalok mellett az úgynevezett Ratkó-unokák, azaz a mai 35–44 évesek gyermekvállalásának ösztönzését is célozza. A tárca széles körű egyeztetéseket folytatott szakmailag érintett intézmények, demográfusok, kutatók, valamint civil szereplők bevonásával. A jelen állás szerint a 2018-as költségvetésben 140 milliárddal többet szánnak jövőre családtámogatásra, ám nem kizárt, hogy ez az összeg még nő majd.
Információink szerint egyébként a részleteket a május 25-én kezdődő, Családok Budapesti Világtalálkozója elnevezésű, háromnapos rendezvényen ismerteti Orbán Viktor. A balliberális hírportálok, különösen a 444.hu által szinte homofóbnak bélyegzett, nemzetközi eseményt jórészt Novák Katalin készítette elő, s két részből áll: csütörtökön a második Budapesti Demográfiai Fórumot, péntektől a Családok XI. Világkongresszusát tartják a kongresszusi központban. A résztvevők száma elképesztő, még Nigériából is érkezik családpolitikus, de lesznek venezuelai, spanyol, német, francia, új-zélandi, lengyel, orosz és amerikai vendégek is, ahogy szinte valamennyi magyarországi történelmi egyház vezetője és a fontosabb civil szervezetek képviselői szintén tartanak előadást. Közös bennük, hogy a családi élet támogatóiként tevékenykednek.
Társadalmi szelfi
Hogy pontosan mennyien élünk az országban, azt csak a tízévente esedékes népszámlálás nyomán lehet megmondani. Ez utoljára 2011-ben történt meg; akkor 9 938 000 volt a lakosok száma, ami azóta biztosan csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a két nagy cenzus között azonban tart egy kicsit, úgy is hívják: mikrocenzus. A magyar népesség tizedét érintő, tavaly őszi felmérésben több mint 440 ezer lakásban és 500 bentlakásos intézményben 1,5 millió kitöltött kérdőív született. Az akció célja a legutóbbi népszámlálás információinak aktualizálása, a lakosság jelenlegi életkörülményeinek a feltérképezése volt. A mérést „társadalmi szelfinek” keresztelő Németh Zsolt, a KSH akkori elnökhelyettese szerint „ilyen nagy mintán elvégzett mikrocenzus nemcsak Magyarországon, de egész Európában nem volt még”. A Figyelő információi alapján az első eredményeket, amelyeket aztán további adatközlések és elemzések követnek majd, a jövő héten ismerteti a KSH.
SZÖVETKEZET A NYUGDÍJASOKNAK
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének legutóbbi, 2015-ös „előreszámításának” eredményei szerint az alapváltozatban 2060-ban várhatóan 7 900 000 fős lesz Magyarország népessége. Addigra a születéskor várható élettartam a nőknél akár 93, a férfiaknál pedig 88 évre is nőhet a jelenlegi 78-ról, illetve 70-ről. Ez a változás veszélyezteti az egészségügyi és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Részmegoldás lehet a silver economy nevű formálódó koncepció, amely „az új típusú idősödés” gazdaságélénkítő hatását használja ki. Szerencsés esetben ugyanis a tovább, jobb egészségügyi állapotban élő idősek növekvő fogyasztása új piacokat, gazdasági növekedést, foglalkoztatásbővülést is eredményez. A nyugdíjas korú, ám még munkaképes emberek munkáltatásának a könnyítését célozza az a fideszes javaslat, amely a diákok hasonló szervezetének mintájára úgynevezett nyugdíjas-szövetkezetek megalakulását tenné lehetővé.
