„Az OLAF-nak nincs jelentősége, egy nulla, jelentéseinek a nagyobb része baromság” – fakadt ki még tavaly a Simicska-féle Hír TV portréműsorában Demszky Gábor, az Európai Csalás Elleni Hivatalt támadva. A volt SZDSZ-es főpolgármester természetesen nem az egyik ellenzéki slágertéma, nevezetesen az Elios-ügy kapcsán készített beszámoló miatt háborodott fel ennyire, hanem a volumenét tekintve jóval nagyobb négyesmetró-projekt vonatkozásában összeállított hasonló dokumentum okán.
A kezdettől fogva botrányokkal kísért, végül az Orbán-kormány által befejezett fővárosi gigaberuházás ügyében továbbra is több büntetőeljárás van folyamatban, az elképesztő szabálytalanságok miatt a magyar büdzsé utólagos „megcsapolására” készülő Európai Bizottsággal pedig máig sem sikerült tisztáznia hazánknak, pontosan mennyit kell majd visszaszolgáltatnunk a közös uniós kasszába. Merthogy a szabálytalanságok okán a korábban kiutalt közösségi támogatások egy jelentős részét visszakéri az EU.
KÖRÖZÉS ALATT
Addig is a Figyelő információja szerint az OLAF-jelentés nyomán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésére elrendelt nyomozás határidejét nemrég meghosszabbította az eljáró Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya, mégpedig május 23-ig. Megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tudatta: a négyes metró szerződéseivel kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt zajlik ez a procedúra, a Fővárosi Főügyészség által felügyelt ügyben gyanúsítottkihallgatás ez idáig nem történt.
A másik nyomozást a KNYF végzi, a kettes és a négyes metró vonalára kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatban. Ezt hívják Alstom-ügynek, melyben utoljára tavaly novemberben történt gyanúsítotti kihallgatás – legalábbis lapzártánkig –, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt. Továbbra is három gyanúsított van összesen, ám egyikük sem közszereplő. A korábban kibocsátott európai és nemzetközi elfogatóparancs nem vezetett eredményre, így a sajtóinformációk szerint Izraelbe menekült potenciális negyedik feltételezett elkövető kihallgatására egyelőre nem kerülhetett sor. Ő állítólag Terner Géza, aki információink alapján jelenleg is szerepel a rendőrség körözési nyilvántartásában, sőt több hatóság keresteti.
Ennek az eljárásnak a határideje egyelőre április 3-a, ám minden valószínűség szerint itt is hosszabbításra lehet számítani. Annál is inkább, mert Polt Péter legfőbb ügyész néhány hónappal ezelőtt egy parlamenti kérdésre adott válaszában utalt arra, hogy újabb gyanúsítások lesznek az Alstom metrókocsik beszerzésével összefüggésben. Sőt egyenesen úgy fogalmazott: az eljárás célkeresztjében vannak azok a volt magas rangú BKV-s tisztségviselők és politikai döntéshozók, akik „részesülhettek a kenőpénzekből”.
Az egyik legdrágább projektről van szó az Európai Unióban a 2007–13-as időszakot tekintve – idézte fel lapunknak nyilatkozva Borbély Lénárd csepeli polgármester, az OLAF-metrójelentés által feltárt korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport vezetője. A testület által készített beszámolót már tavaly elfogadta a közgyűlés, sőt, annak tartalmát angol nyelven elküldték Brüsszelbe is.
Demszky Gábor még főpolgármesterként metrót is vezethetett. Az OLAF szerint százhetvenmilliárdos tételt jelentenek a problémás szerződések. Medgyessy Péter is felmerült a metróberuházás kapcsán. A volt szocialista miniszterelnök 180 millió forintért adott tanácsokat
A BÜDZSÉ TERHE
Borbély lapunknak kifejtette: a legproblémásabb szerződések 2005–06 környékén születtek, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége és Demszky Gábor főpolgármestersége idején. Az OLAF megállapításai nyomán pedig kijelenthető: uniós szinten is dobogós a visszaélés, ami pedig hazánkat illeti, a valaha volt legnagyobb korrupciós botrányról beszélhetünk. Ismeretes: a rendszerváltozás óta dédelgetett, folyamatosan dráguló Demszky-álom végül 452 milliárd forintba került, elszíva minden fejlesztési forrást Budapesten az adott EU-s költségvetési időszakban.
Jelen állás szerint egyébként a fővárosnak nagyjából hatvanmilliárdot kellene visszacsengetnie a közös uniós kasszába, a problémás szerződések együttes értéke pedig az OLAF számításai alapján megközelíti a 170 milliárdot. Borbély Lénárd szerint Budapest, illetve a Miniszterelnökség most azon van, hogy bár a csalás elleni hivatal megállapításaival nehéz vitatkozni, megpróbálják csökkenteni a kifizetendő összeget. Az esetleges EU-büntetés kapcsán Banai Péter Benő nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár annak nagyságát úgy érzékeltette, hogy az a családi pótlék négy hónapra vonatkozó vagy a gyes több mint egész évre tervezett előirányzatával egyezik meg. Az idei költségvetésben a szankció érvényesítése esetére el kell majd különíteni egy összeget, ám ez nem befolyásolhatja a családtámogatások, az oktatási vagy a szociális kiadások tervezett mértékét.
NÉV SZERINT
Borbély Lénárd felidézte: az OLAF-jelentés név szerint említette Medgyessy Péter volt miniszterelnököt és Puch Lászlót, az MSZP egykori pártpénztárnokát is, így könnyen körberajzolható a botrány felelősi köre. Az elfolyt közpénz nagyságát tekintve pedig akár a tiltott pártfinanszírozás gyanúja is felmerülhet. „Nem kizárt, hogy pártkasszákba is folyt metrópénz”, az érintettek legalábbis máig adósak a válaszokkal – vetette fel.
Fontos körülmény egyébiránt, hogy az exfőpolgármester előszeretettel tolta el magától az ügyet, mondván: ő a négyes metró fejlesztésének az operatív részleteibe nem szólt bele, nem is láthatott bele, hiszen nem ez volt a dolga. A fővárosi munkacsoport által meghallgatott egykori budapesti és BKV-s vezetők ezzel szemben egyaránt arról számoltak be, hogy gyakorlatilag kézi vezérlés volt, a projektet mindvégig szoros felügyelet alatt tartotta a Főpolgármesteri Hivatal – idézte fel Borbély Lénárd, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy tízmilliárdokra tehető a közbeszerzések kijátszásával keletkezett kár.
Érdemes kitérni Medgyessy és az Alstom kapcsolatára is. A Magyar Idők írta meg korábban, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró, nagyjából 180 millió forint áramlott a nemrég a baloldal és a Jobbik összefogását sürgető volt kormányfő családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban. Az OLAF meg is kereste Medgyessyt, aki az Indexnek később azt mondta: nem lehetett ráhatása a metrószerződésekre, mert rosszban volt Gyurcsánnyal és az SZDSZ-esekkel, az egész ügy nonszensz.
Borítófotó: A 4-es metró építése közben. Május 23-ig meghosszabbította a korrupciógyanú miatt elrendelt vizsgálatot a nyomozó hatóság
