Megmenekülhet a Dăncilă-kormány

Mátrix
Nagy valószínűség szerint kisebbségi kormányzásra készül mandátumának hátramaradt bő egy évében a román Szociáldemokrata Párt (PSD), miután kisebbik koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (Alde) cserben hagyta partnerét és ellenzékbe vonult. A Călin Popescu-Tăriceanu vezette liberális alakulat ezzel a lépéssel a megtépázott tekintélyét próbálja helyreállítani, miután a májusi EP-választáson nem érték el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

SAKKJÁTSZMÁK BUKARESTBEN

A parlament felsőházának (szenátus) elnöke, Popescu-Tăriceanu, aki korábban Románia miniszterelnöke is volt, olyan feltételeket szabott a szociáldemokratáknak, amelyeket a nagyobbik kormánypárt vezetősége nem tudott elfogadni. A liberálisok sértődésének oka az, hogy a szocdemek nem voltak hajlandók Popescu-Tăriceanu államfőjelöltségét támogatni az év végén esedékes választáson, noha kétségtelenül nagyobb politikai tapasztalata van, mint Viorica Dăncilă miniszterelnöknek és PSD-pártelnöknek, aki immár hivatalos államfőjelölt.

A szociáldemokraták kényszerpályára kerültek, miután volt elnöküket, Liviu Dragneát májusban börtönbüntetésre ítélték egy korrupciós ügy miatt. A helyére nem tudtak karizmatikus, a pártban egyöntetű támogatásnak örvendő, integráló vezető egyéniséget választani. Dăncilăt kényszerből szavazták meg pártelnöknek. A PSD hagyományosan Románia legnagyobb pártja, szinte mindig stabilan számíthat a szavazók mintegy harminc százalékának a támogatására. A szocdemek ezzel a státusukkal érveltek a mellett, hogy ragaszkodnak saját jelölt állításához az év végi elnökválasztáson – különben olyan gyengeséget mutatnának, ami további presztízsveszteséget jelentene nekik.

Popescu-Tăriceanuék számára azért tűnik hasznosabbnak a kormányzás feladása, mert úgy gondolják: a PSD-vel való hosszas együttműködés vezetett a népszerűségvesztésükhöz, váratlan kudarcukhoz az EP-választáson. Popescu-Tăriceanu elvárta volna Dăncilătól, hogy a PSD módosítsa a kormányprogramot, alakítsa át a kabinetet, cseréljék le a gyengén teljesítő minisztereket. A szociáldemokraták ezt nem voltak hajlandók teljesíteni, így az Alde három minisztere benyújtotta lemondását, s ezzel hivatalosan kilépett a kormányból. Ramona Mănescu nemrég kinevezett külügyminiszter a helyén maradt, így ő a liberális pártból lépett ki, miután úgy döntött, hogy továbbra is támogatni akarja a Dăncilă-kabinetet.

Az Alde távozása kisebb belpolitikai válságot idézett elő. Dăncilă valamelyest mégis biztos lehet miniszterelnöki posztjában, mivel a küszöbönálló három választás (az év végi államfői, továbbá a jövő évi önkormányzati és parlamenti megmérettetések) miatt az ellenzék valójában nem akar hatalomra kerülni.

Az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint a felfelé ívelő, új pártnak számító Mentsétek meg Romániát (USR), továbbá a hasonló profilú, Dacian Cioloş volt európai mezőgazdasági biztos és román kormányfő által vezetett PLUS különbözőképpen képzeli el a kormányra kerülési lehetőségeket. Egyedül a PNL jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be a Dăncilă-kabinet ellen. Az USR ezt nem akarja támogatni, ők annak hívei ugyanis, hogy tiszta lappal indulva, csak a jövő évi parlamenti választás után kerüljenek hatalomra. A kormánnyal szemben álló és az ellenzék fő szószólójának számító Klaus Johannis államfő (volt PNL-elnök) felszólította az ellenzéki formációkat, hogy tanúsítsanak felelős magatartást, nem hagyhatják kormány nélkül az országot. Johannis arra játszik, hogy elsősorban nyerje meg az idei elnökválasztást, ami az eddigi jelek szerint nem fog nehézséget okozni neki, hiszen magasan a legesélyesebb jelölt, emellett pedig szeretné, ha jobbközép kabinet kerülne hatalomra, ugyanis 2014-től, mandátuma elnyerése óta az államfő lényegében társbérletben volt a balliberális PSD–Alde-kormánnyal. A felek folyamatosan bírálták egymást, és szinte egyetlen lényeges kérdésben sem tudtak közös nevezőre jutni, állandóan szabotálták a másikat. Ennek az áldatlan állapotnak vetne véget az elnök, aki reméli, hogy a szociáldemokraták által produkált gyenge EP-választási szereplés kellő löketet ad az ellenzéknek, hogy hatalomra kerüljön legkésőbb 2020 őszén, a parlamenti választások után.

Dăncilănak most, hogy kormányfő maradjon, támogatókat kell keresnie a parlamentben, hiszen az Alde kilépésével kisebbségben maradt a parlamenti frakciója, s megváltozott kabinetje összetétele. Ezért az alkotmány szerint 45 napon belül bizalmi szavazást kell kérnie a törvényhozástól, még akkor is, ha nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt. Nem könnyű támogatókat találnia, mivel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) határozottan elzárkózott attól, hogy támogassa a kormányt, a Victor Ponta vezette PRO România párt húszfős, szakadár szociáldemokratákból álló frakciója pedig inkább az Aldéval szövetkezik, és közös elnökjelöltet indítanak a neves színész, Mircea Diaconu független EP-képviselő személyében. Az Alde ellenzékbe vonulása ugyanis egyben azt is jelentette, hogy Călin Popescu-Tăriceanu visszalépett az államfőjelöltségtől, és az egykori színházigazgató Diaconunak adta át a helyét azzal a reménnyel, hogy a társadalmi megbecsültségnek örvendő színész képes legyőzni a politikusokkal szemben eluralkodott ellenszenvet, és megszerezheti a szavazók jelentős részének a támogatását.

Alkotmányjogászok úgy vélik: még ha a Dăncilă-kabinetnek  nem is sikerül parlamenti támogatást összehoznia, akkor sem automatikus a bukása. A kormányt ugyanis csak akkor lehet egyértelműen meneszteni, ha az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be, és azt megszavazza a parlament fele plusz egy törvényhozó. Dăncilănak van egy rejtett tartaléka: a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőit tömörítő tizennyolc fős kisebbségi frakció, amely általában a mindenkori kormányok támogatója. A szeptemberben kezdődő őszi parlamenti ülésszakban ezt a kérdést mindenképpen dűlőre kell vinnie az ellenzéknek. Elemzők szerint elképzelhető, hogy sem a PNL, sem az USR nem akar egyelőre kormányozni, így valójában nem fogják megbuktatni a kabinetet, inkább hagyják, hogy még jobban koptassa magát. Ráadásul az államháztartásban egyre nehezebb tartani három százalék alatti GDP-arányos hiányt. Maga Popescu-Tăriceanu is elismerte, miután pártja kilépett a kormányból, hogy mintegy 9 milliárd lejt (626,6 milliárd forintot) kell előteremtenie a kabinetnek ahhoz, hogy tartható legyen a vállalt 2,76 százalékos deficit.

 

Borítófoót: Kormányellenes tűntetés tavaly augusztusban. A bolseviknek nevezett Dragnea pártelnök már börtönben van, Popescu-tĂriceanu liberális vezető most hagyta el a koalíciót, és lemondott a szenátus éléről