Megkerülik az USA szövetségesei az iráni embargót

Mátrix
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia bejelentette, hogy működőképes az Instex, egy speciális árucsere-lebonyolító mechanizmus, amelyet a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás valamennyi résztvevője elfogadott. Célja: kikerülni az amerikai szankciókat.

SZANKCIÓK

Az Instex politikai jelentősége messze felülmúlja egyébként nem lebecsülendő gazdasági hasznát. Ez az első eset a modern történelemben, hogy a három globális, gazdasági, politikai vagy katonai szempontból meghatározó erő, Kína (mindhárom szempont), az Európai Unió (gazdasági és politikai), valamint Oroszország (politikai, katonai) összefog és szembeszegül az Egyesült Államokkal, a Trump-adminisztráció lépéseivel.

 

EGYSÉGFRONT TRUMP ELLEN

Különösen meglepő, hogy a brexit kaotikus viszonyai között működő nagy-britanniai politikai elit – amelynek az USA marad a meghatározó partnere az egyre valószínűbbnek látszó „kemény” kilépés után – szintén csatlakozott az Amerika elleni egységfrontként is értelmezhető kezdeményezéshez. Mindez annak ellenére történt meg, hogy diplomáciai források szerint Washington hatalmas nyomás alá helyezte Londont, hogy ne tegye meg ezt a lépést.

Az első ügyletek lebonyolítását megkezdte az Instex (Instrument in Support of Trade Exchanges – A Kereskedelem Támogatásának Eszköze) – jelentették be Brüsszelben. „Franciaország, Németország és Nagy-Britannia tájékoztatja a résztvevőket, hogy a rendszer működésbe lépett, s elérhető valamennyi EU-tagállam számára” – hangoztatja a nyilatkozat, amelyet az Európai Unió hivatalos honlapján tettek közzé július 2-án.

Az Instex kikerüli a nemzetközi fizetési mechanizmusokat, s barterüzleteket támogat. A belgiumi székhelyű SWIFT nemzetközi fizetési rendszer tulajdonosai beadták a derekukat az amerikaiaknak, tavaly novemberben törölték az iráni bankokat a rendszerükből. Fontos megjegyezni, hogy Kína és Oroszország hasonló, a dollárt mint fizetőeszközt kikerülő barteres, árut áruért pénzmozgás nélkül cserélő struktúrát akar bevezetni. Moszkva India irányában is hasonló kezdeményezést tett.

 

SWIFT-AGGODALMAK

A SWIFT egy nemzetközi intézmény belgiumi, amerikai és svájci regionális központokkal, amelyek biztonságos, védett kommunikációs kapcsolatot létesítenek a bankok között, így továbbíthatják az átutalásokkal kapcsolatos információkat. A Der Spiegel cikke szerint az USA a világ leghatalmasabb elektronikus hírszerző szolgálatát, az NSA-t felhasználva figyeli az egész világon a rendszeren keresztül lebonyolított átutalásokat, a bankkártyás fizetéseket.

Minthogy pénzről is szó van, az Egyesült Államok és Európa viszonyában szintén feszültséget keltett a még 2006-ban nagy amerikai lapok (többek között a New York Times, a Wall Street Journal) által megszellőztetett titkos amerikai program. Ennek örve alatt a terrorizmus elleni harc ürügyén állítólag túl mélyen néztek bele a SWIFT közvetítésével lebonyolított ügyletekbe. A belga kormány 2006 szeptemberében interveniált, kijelentve: az amerikai kormányügynökségeknek az intézménnyel kapcsolatos tevékenysége ellentétes a belgiumi és az EU-s személyiségi jogokkal.

A SWIFT-tel kapcsolatos történések némelykor igen elgondolkodtató végkimenetelhez vezettek. Hét éve a csaknem háromszáz éves dán napilap, a Berlingske már arról cikkezett, hogy az USA olyannyira a befolyása alá vonta ezt a rendszert, hogy két uniós állam között lebonyolított átutalási ügyletekbe aktívan képes beavatkozni, a pénzt el tudja rekvirálni. Az újság szerint egy dán vállalat egy német cégtől Kubából importált szivarokat vásárolt, és az ellenértéket, 26 ezer dollárt, amelyet a dánok egy német banknak akartak átutalni, az Egyesült Államok lefoglalta. Az indok: a dánok állítólag megsértették a Kuba ellen életbe léptetett amerikai embargót.

 

NYITOTT KÖNYV

Visszatérve az Instexhez: az Európai Unió és Teherán egyeztetett, hogy iráni oldalon legyen a mechanizmusnak fogadópartnere. Ez év áprilisában jegyezték be a perzsa állam fővárosában a Különleges Kereskedelmi és Pénzügyi Intézetet (STFI) mint magánvállalatot. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – amelyeket E3 néven emlegetnek – bejelentette: más EU-tagok részvényesként csatlakoznak az Instexhez, amely az első fázisban csak az aláíró uniós államokat támogatja, de a következő lépésként harmadik országok előtt is megnyitják a szervezetbe való belépés lehetőségét.

Az előzmény: az Egyesült Államok kilépett a 2015-ös nukleáris megállapodást Iránnal aláíró csoportból, amely az öt állandó ENSZ BT-tagot, az EU-t és Németországot fogja össze. Amerikán kívül az összes aláíró tartja a kapcsolatot Teheránnal, ami azért is fontos, mert így bizonyos hozzáférést kapnak az iráni atomprogram szemmel tartásához. A perzsa állam átlépte ugyan a háromszáz kilogrammos küszöböt, ami az alacsony szinten dúsított (LEU), mintegy 3,7 százaléknyi U–235-ös izotópot tartalmazó urániumkészlet felső határa volt, de ez nem jelenti azt, hogy hamarosan 90 százalék feletti U–235-tartalmú, atomfegyver-készítésre alkalmas mennyiséghez jut. Észak-Koreához képest (amelynek atomfegyver-minőségű urániumkészleteiről a világ szinte semmit sem tud, és amely Iránnal ellentétben több nukleáris eszközt robbantott) Teherán atomprogramja nyitott könyv.

A 2015-ös megállapodást aláírók – az USA kivételével – abban bíznak, hogy fékezni tudják az iráni atom(fegyver)program újraindítását, lehetőséget adva egy újabb egyezmény megkötésére. A 2015-ös megállapodáshoz való visszatérésre, mint Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter is jelezte július elején, a perzsa állam lát még lehetőséget. Zarif szerint a 300 kilogrammos küszöb áthágása válasz az amerikai lépésre, és „visszafordítható”.

 

Borítófotó: Iráni tüntetők Trump-fotót égetnek. Meglepően egységes szövetség jött létre az USA szankciói ellen