ATOMHATALOM
Jü Min bábáskodott 1967-ben az első kínai hidrogénbomba felrobbantásánál az északnyugat-kínai Lop-nór kiszáradt sóstó medrében, a Magyarországnál valamivel nagyobb területű, tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére létrehozott kísérleti terepen. Halálhírét az új kínai tömegtájékoztatási megatröszt, az orosz RT megfelelőjének tekintett CGTN jelentette be. A tudós 1999-ben megkapta a Két bomba – egy műhold életmű-kitüntetést, tavaly pedig A reform úttörője címet nyerte el annak elismeréseként, hogy atomfizikus létére milyen sokat tett a kínai nyitáspolitika, a reformfolyamatok előmozdításáért.
ERŐLTETETT HADERŐFEJLESZTÉS
Peking meglehetősen ritkán ad hírt a nukleáris arzenáljával kapcsolatos eseményekről. Az eddig nyilvánosságra került információk erősen foghíjasok a kínai atomfegyvertárat illetően. Az amerikai katonai hírszerzés (DIA) adatai szerint a távol-keleti óriásnak mintegy 260-280 bevethető nukleáris töltete van, és az atomrobbanófejek száma négyszáz alatt lehet. Az ázsiai szuperhatalom hatalmas tempóban fejleszti haderejét, beleértve a nukleáris csapásmérő eszközöket. A minap kiszivárogtatták az ötödik generációs „lopakodó” kínai stratégiai bombázó repülőgép megvalósulóban lévő tervét. Ezzel Kína az Egyesült Államok és Oroszország után az „atomtriádot” hadrendben tartó katonai szuperhatalmak körébe kerül, mert jelentős számú nukleáris fegyverrel és az azokat célba juttató, három kategóriába sorolt hordozóeszközökkel rendelkezik (interkontinentális ballisztikus rakétákkal – ICBM-ekkel –, stratégiai atomfegyver-hordozó repülőgépekkel és tengeralattjáróról indítható ICBM-ekkel).
EDDIG BETARTOTTÁK
Peking 1996-ban csatlakozott a nukleáris robbantásokat betiltó szerződéshez (CTBT). Az Egyesült Államokhoz, Indiához, Pakisztánhoz és Észak-Koreához hasonlóan aláírta, de nem ratifikálta azt. Ennek ellenére tartotta magát a tilalomhoz.
ATOMROBBANTÁSOK
Az Egyesült Államok 1054, a Szovjetunió 715, Franciaország 215, Kína és Nagy-Britannia 45-45, India, Pakisztán és Észak-Korea egyenként 6 kísérleti nukleáris szerkezetet robbantott fel a levegőben, a földfelszínen, a föld és a tenger alatt. Gyaníthatóan Izrael robbantott egy kísérleti nukleáris szerkezetet 1979-ben az Indiai-óceán déli részén, a Prince Edward-szigetek térségében. Azóta sincs hivatalos információ az esetről, amelyet a detonáció kettős atomvillanását regisztráló amerikai műhold neve után Vela-incidensnek neveztek el. A kísérleti robbantások egy kis része az USA-ban és a Szovjetunióban békés, gazdasági célokat szolgált (volna). Az Egyesült Államokban ez a Plowshare program volt, amelynek a keretében Nicaraguában egy második „Panama-csatornát” építettek volna a Karib-tenger és a Csendes-óceán összekötésére.
NUKLEÁRIS ARZENÁL
A múlt évben az Arms Control Association információi szerint mintegy 9600 nukleáris harceszközt tartottak hadrendben. Ez alig a tizede annak a számnak, amennyi atomfegyverrel a hidegháború idején az USA és a Szovjetunió rendelkezett. A 9600 robbanófej kilencven százaléka az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van.
A kínai hadsereg
J–10-es vadászgépei
egy bemutatón.
Felzárkóztak az atom-szuperhatalmakhoz
