A kikötőt és az ország belsejét összekötő alig harminc kilométernyi, technikailag és a terep szempontjából is igencsak nehezen kivitelezhető Koper–Divača vasúti szakasz a szlovén kormány számításai szerint egymilliárd euróba kerülne. Jelenleg egy a teherbírás és a gyorsaság terén is észrevehetően múlt századi vágányon közlekednek a szerelvények, s ha nem épül meg a második vonal, amellyel csaknem háromszorosára növelhető a szállítási kapacitás, valószínűsíthető, hogy a közép-európai áruszállítók más tengeri kijáratot választanak – figyelmeztetnek a projekt szlovén támogatói. Vetélytárs van elegendő, elég, ha csak a trieszti vagy a fiumei kikötőt említjük. Ljubljana már évtizedek óta korszerűsíteni szeretné a vasutat, de mindeddig csak terveket készítettek, legutóbb viszont a konkrét kivitelezési projektet törvényben rögzítették (lásd Figyelő, 2017. április 27. – a szerk.), s ez külföldi befektetőkkel is számolt. A magyar külügyminiszter egyeztetett is szlovén kollégájával a részletekről. Most úgy tűnik azonban, hogy az ún. második vágány mégis meghiúsul a szlovéniai pártok és a különböző érdekcsoportok perpatvarainak a következtében.
Miután ugyanis a balközép Cerar-kabinet javaslatára a törvény megszületett, a projekt költségeit kifogásoló ellenzéki pártok és civil szervezetek népszavazást kényszerítettek ki. A kormány ugyan – a választópolgárok alig ötödének a részvételével, de 53 százalékos támogatással – megnyerte a referendumot, ám annak kezdeményezői finanszírozási és kampányolási szabálytalanságokra hivatkozva alkotmánybíróság elé vitték az ügyet, és a kiszivárgott információk szerint nyerésre állnak. Ha a jogszabály megbukik, a koperi kikötő egész korszerűsítésének a terve a nulláról indul. A törvény ellenlábasai leginkább magával a nyomvonallal nem értenek egyet, szerintük ugyanis az eurómilliárdos projektet meg lehetne oldani olcsóbban, s nem lenne szükség külföldi tőkére, így a 200 millió eurós magyar befektetésre sem. A kormány szerint utóbbi kizárásával Szlovénia a jókora európai uniós támogatástól is elesne, ami egyértelműen a projekt végét jelentené. Közben a parlament közpénzügyi bizottsága szintén a magyar részvétel ellen foglalt állást. Úgy véli, a második vágány építését felügyelő projektcég által hazánk 49 százalékos arányban jutna igazgatási jogokhoz, ami túlzás a 200 millió eurós beruházáshoz képest. Emellett nagyon nagy volna a profitrészesedése, ráadásul a magyar cégek kedvező kikötői feltételeket és építkezési lehetőségeket kapnának, ezzel pedig elvennék Szlovénia logisztikai előnyeit – érvelt a parlamenti szakbizottság, s közölte: a magyar részvételt még a törvény elfogadása előtt tisztázni kellett volna. Egyúttal felkérte a kabinetet, készítsen tanulmányt arról, hogy mi történik, ha Budapest kilép a projektből.
Egyébként a magyar kormány küldöttsége a legújabb fejleményekről a napokban a helyszínen tájékozódott. Ha az adott körülmények miatt Magyarország már most visszalép, a 200 millió eurót csak szlovén pénzekkel lehet pótolni, így el sem kezdődne a kivitelezés. A Cerar-kormány diszkréten kezeli a két fél közötti tárgyalásokat, annak részleteit még az erősödő nyomásra sem hajlandó felfedni, csak akkor, ha eljutnak a megállapodásig, illetve ennek a parlamenti megerősítéséig.
Mindent összevetve a projekt megvalósításának egyre kisebb az esélye, különösen úgy, hogy már mindenki a nyári parlamenti választásokra hangol Szlovéniában. Ezt a legszemléletesebben éppen az említett, elvileg koalíciós többséggel rendelkező parlamenti bizottság döntése is sejteti.
Borítófotó: Cammogó tehervonat a DivaČa–Koper-szakaszon. A korszerűsítéssel a napi 85 szerelvény helyett 222 jutna a kikötőbe
