Minden olyan tevékenység, amely az illegális bevándorlás elősegítése és a migrációs nyomás fokozása irányába hat, a magyar államérdekkel szemben áll, egyben számszerűsíthető költségvetési kárt is okoz – ez a Stop Soros névre hallgató törvénymódosítási csomag alapállása. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet akár már februárban elfogadhatja a parlament, annak ellenére, hogy az Országgyűlés honlapján elérhető törvényalkotási menetrendben ez a tétel még nem szerepel; abban csupán egyetlen javaslat olvasható, mégpedig a kiemelt területek rendezési terveiről szóló előterjesztés.
Ettől függetlenül, bár a fideszes frakcióvezető, Gulyás Gergely felvetette, hogy az áprilisi választás előtt nincs sok értelme megszavazni egy új jogszabálycsomagot, hiszen ha a Fidesz marad kormányon, úgy ezt utána is megteheti, ha pedig az ellenzék kerülne többségbe, akkor azonnal visszavonathatják, a kabinet végül is a gyorsabb változat mellett áll. Így a társadalmi egyeztetést követően akár már a jövő héten a Ház elé kerülhet a csomag.
Nem ez az első kormányzati lépés a bevándorlás megállítására, lényegében az elmúlt évek a jogalkotás terén is részben erről szóltak. A jogi határzár, majd annak megerősítése, a személyi állomány bővítése, maga a kerítés, később a meghosszabbítása, illetve „megduplázása”, sőt, még az úgynevezett civiltörvény is mind a határvédelem szellemében született. De a biztonságot érintő változások közé sorolhatjuk az újabb terrorellenes szerv, a TIBEK létrehozását is.
HÁROM PILLÉR
A legújabb, a nemzeti konzultáció eredményére hivatkozó intézkedéscsokor alapvetően három elemből áll.
Egyrészt a migrációt propagáló és az illegális határátlépőket támogató szervezeteknek regisztrációs kötelezettségük lesz. Ezt önkéntesen tehetik meg, növelve az átláthatóságot, büntetőjogi szankciók nélkül.
A javaslat szerint „bevándorlási finanszírozási illetéket”, a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás huszonöt százalékát kell majd befizetniük a költségvetésbe az érintetteknek, részt vállalva ezzel a társadalmi felelősségből. Az indoklás: Magyarország több százmilliárd forintot áldoz a büdzséből határainak a védelmére, azok a szervezetek pedig, amelyek a migrációt segítik, kárt okoznak a költségvetésnek. Ezt kompenzálhatnák az említett sarccal.
A harmadik elem az idegenrendészeti távoltartás, amely olyan személyekre vonatkozna, akik sértik hazánk nemzetbiztonsági érdekeit. Az intézkedés a tervezet szerint azokkal szemben rendelhető el, akik az illegális migránsok Magyarországra történő jogszerűtlen belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák. Ennél a pontnál merülhet fel konkrétan Soros György neve, hiszen eddigi tevékenysége nyomán ő biztosan beazonosítható mint potenciális érintett. Többször és nyilvánosan kiállt a bevándorlás mellett, az általa pénzelt szervezetek pedig az úgynevezett balkáni útvonalon még a hatóságok kijátszására tippet adó szórólapokat is terjesztettek a migránsok között. Nem beszélve a magyarországi NGO-król – ezek között is akad szép számmal hasonló elhivatottságú. Erre még visszatérünk!
LÉPHET AZ UNIÓ
Miután a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságát célzó tavalyi szigorítás EU-s kötelezettségszegési eljárást vont maga után, aligha kérdéses, milyen fogadtatása lesz Brüsszelben a legújabb terveknek. Miután Soros befolyása az unió központjában eddig sem volt kétséges, és maga a spekuláns egy videóüzenetben személyesen is harcra buzdított a magyar kormánnyal szemben, vélhetőleg újabb eljárások indulnak hazánk ellen, amennyiben hatályba lépnek a fentebb részletezett jogszabályok. További gond lehet, hogy az Európai Parlament által már elfogadott kvótaintézkedések között kifejezetten szerepel, hogy az NGO-kat be kell vonni a bevándorlás szervezésébe. Márpedig ez a mostani kormányzati lépés ennek bizonyosan gátat szabna, legalábbis Magyarországon, ami újabb gyúanyag lehet a brüsszeli illetékesek kezében a kormány elleni kartácstűzhöz.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a közrádióban vázolt néhány további részletet. Először is rögzítette: a kabinet minden jobbító szándékú javaslatra nyitott, ugyanakkor a törvénycsomagnak csak a szigorítása képzelhető el, az enyhítése nem. „Az kiabál, akinek a háza ég” – fogalmazott az érintett szervezetek, illetve az ellenzék részéről kibontakozó tiltakozás kapcsán, megerősítve: ha Soros pénzügyi tevékenysége veszélyt jelent, akkor azoké is, akik az ő forrásait erre a célra szétosztják. A tervezetben kötelező, mégis önkéntes bevallás szerepel. Ennek kapcsán Rogán felvetette: a hatóságok az ügyészségnek tesznek majd javaslatot, hogy vizsgálják meg, miszerint egyes, magukról önbevallást nem adó szervezetek tevékenysége ebbe a körbe tartozik-e.
KÉSZ A LISTA
A kormánynak mindenesetre van egy listája. Bár a „hivatalos példányt” nem szereztük meg, úgy tudjuk, előkelő helyen szerepel rajta a Magyar Helsinki Bizottság. A Sorostól százmilliókat kapó szervezet ügyvédje két bangladesi illegális migránst (Ilias és Ahmed) védett Magyarországgal szemben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ezen kerestek is, közel hárommillió forintot, mivel első körben hazánk rovására döntött a nemzetközi joghatóság. Az ügy most az úgynevezett Nagykamara előtt van. Ráadásul a helsinkisek egyértelművé tették: hasonló perekkel készülnek. A Figyelő írta meg elsőként, hogy a szervezet nemrég a bevándorlással kapcsolatos jogi eljárásokhoz toborzott ügyvédeket. Felléptek a határzár ellen is, mondván: „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”.
Hasonló állásponton van az Amnesty International, amely többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre. Adománygyűjtést is szerveztek, petíciójukban pedig ezt írták: a szír férfit „mentsék fel a terrorcselekmény vádja alól, és vessenek véget a terrorellenes törvények téves alkalmazásának, ne kapcsolják össze a migráció és a terrorizmus kérdését, mert ezzel befolyásolhatják az eljárást; segítsék elő, hogy Ahmed gyorsan hazatérhessen Ciprusra a másodfokú eljárás befejezése után”.
Az LMP-s Szél Bernadett évekig a számos migránsbarát megmozdulást is szervező Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnél dolgozott. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány fizetési listáján ugyancsak szereplő csapat „szellemiségének” a megértése érdekében idézzük Melegh Attila felügyelőbizottsági tagot, szociológust: „Minden migránst be kell fogadni. Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség. Az ideérkező afrikaiak, ázsiaiak és közel-keletiek sok esetben képzettebbek, mint a magyarok.”
Szintén előszeretettel tiltakozott tüntetésen, például Gulyás Márton aktivista közreműködésével a déli határnál a kormány migrációs politikája ellen a MigSzol, akárcsak a menekültek üdültetését is vállaló Migration Aid, amelyeknek a ténykedéséről már többször beszámoltunk.
Nem hagyható ki a körből a kvótaellenes népszavazás ellen kampányt indító, érvénytelen szavazásra buzdító Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) sem.
Borítófotó: Rendőrök helyszínelnek egy ukrán lajstromjelű AN–2 típusú repülőgép mellett Kállósemjén januárban. Az illegális migránsok már kisrepülőgéppel is megpróbálnak bejutni az Európai Unió területére, igaz, nem sok sikerrel
