Három kormányzati ciklus egymás után – ez az a cél, amelyet el akar érni a Fidesz–KDNP. A párt vasárnapi tisztújító kongresszusán a legtöbb felszólaló – így Orbán Viktor miniszterelnök, a küldöttek által két évre egyhangúlag újra megválasztott pártelnök – beszédének is ez volt a fő üzenete. Alelnök lett a családügyekért felelős államtitkár, Novák Katalin – aki az uniós számvevővé választott Pelczné Gáll Ildikó helyett érkezett –, és ismét bekerült az elnökségbe Gulyás Gergely frakcióvezető, Németh Szilárd, a honvédelmi bizottság elnöke, valamint Kubatov Gábor is.
HOGYAN SIKERÜLHET?
A választási rendszer alapján a parlamenti mandátumok 106 egyéni választókerületből és 93 listás képviselői helyből adódnak össze. 2014-ben, amikor már az új törvény alapján választott az ország, 96 egyéni körzetet a Fidesz–KDNP jelöltjei tudtak elhódítani. A baloldali ellenzék mindössze 10 választókerületben aratott sikert. A 199 fős parlamentben az országos listás mandátumok hozzáadásával 133 fős frakciót tudott alakítani a Fidesz–KDNP-frakciószövetség, ez két mandátummal több volt, mint a kétharmados többséghez szükséges limitszám.
A cél természetesen most sem kevesebb, mint ennek elérése, tehát 94, de inkább 95 egyéni siker. Úgy tudjuk, hogy a „sima” győzelemnek is örülnének a pártban, hiszen 2015 tavasza óta nincs kétharmada a Fidesznek, mégis zökkenőmentesen tud kormányozni. Akkor a veszprémi és a szomszédos tapolcai körzetben is le tudták győzni a párt indulóit, így elveszett a kétharmad. A mostani közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesznek ismét esélye van 80-100 egyéni körzet megnyerésére, de a pártban épp arra figyelmeztetnek, hogy a szavazóik a folytonos győzelmi jelentéseket hallva elkényelmesedhetnek, ami veszélybe sodorhatja a sikert. Az ellenzéki kampánytanácsadók szerint pártjaiknak negyven választókerületben kellene győzniük. Ez harminccal lenne több, mint 2014-ben. Kormányzati forrásaink úgy vélik, az ellenzéknek eleve fel kell adni 27-et, hiszen mindegyik párt külön listát indít, amelynek a feltétele ennyi egyéni körzetben való indulás, itt tehát egymás ellen is kampányolnak majd.
A Fideszben örülnek az ellenfelek megosztottságának, hiszen nem gondolják, hogy az LMP és a Momentum – bár ez utóbbi kicsit sötét lónak tűnik a számukra – feladná az önálló egyéni körzeti indulást. Azzal is elégedettek, hogy ebben a szóban forgó 27 választókerületben az ellenzék bizonyosan nem fogja majd vissza magát egymással szemben sem, hiszen e körzetekben szintén hajtaniuk kell a listás szavazatokra is. Kizártnak tartják viszont, hogy 79 kerületben egyetlen baloldali jelölttel állnak majd szemben. Informátoraink viszont azt nem tartják kizártnak, hogy több körzetben is „csendes” megállapodást köt a baloldal és a Jobbik – egymással szemben egyáltalán nem, csak a Fidesz ellen fognak kampányolni.
FENNtartható A HARCI LÁz?
Kormánypárti forrásaink arról beszéltek, hogy a Fidesz stratégiája nem bonyolult, a fő kampánytémától nem rugaszkodnak el, a mellett mindvégig kitartanak. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy csak a bevándorlásról és a Soros-tervről lesz szó a kampányukban, hiszen erőteljes kormányzati eredményhadjáratba is belekezdnek majd, de az illegális migráció elleni lépéseket mindvégig a középpontban tartják. A Soros-terv folyamatos kommunikálása és a nemzeti konzultáció már ennek a része.
Fontos szerepet kap majd a kampányban a családügy témaköre, nem véletlenül lett a sokat szereplő, jól kommunikáló többgyermekes anyukából, Novák Katalinból Fidesz-alelnök. Informáto-raink szerint ismét a door to door, tehát ajtótól ajtóig stratégiát alkalmazzák majd, de lehet számítani egy-két újdonságra is, amit például Donald Trump és a Republikánus Párt vetett be a kampányában. Viszont elrettentő példaként hozták fel lapunknak a brit toryk korteshadjáratát; ők csak épp arról a témakörükről „jöttek le” a kampányuk során, amely miatt kezdeményezték az előre hozott választást. „Egy idő után elfeledkeztek arról, hogy erős felhatalmazásra van szükségük a brexittel kapcsolatos tárgyalásokhoz, s inkább a bizonytalan nyugdíjterveikről kezdtek beszélni. Katasztrofális eredményt értek el” – magyarázta a kampánystratégiára rálátó forrásunk.
KIK LEHETNEK AZ ÚJ INDULÓK?
Lapunk megtudta, hogy néhány egyéni körzetben még nem született döntés az indulókról. Ilyen a budapesti 1. választókerület (I., V., VIII., IX. kerület), ahol a négy évvel ezelőtt győztes Rogán Antal nem áll újra rajthoz. Az viszont biztosnak tűnik, hogy helyette nem Böröcz László Fidelitas-elnök, V. kerületi alpolgármester méreti meg magát, ahogy azt az egyik ellenzéki induló, Juhász Péter (Együtt) vizionálta. Értesüléseink szerint nem kizárt egy az V. kerületben ismert volt helyi politikus indítása, de konkrét nevet nem tudtunk meg. A fővárosban egyébként Gulyás Gergely (II., XI., XII. összevont választókerület), Bajkai István (Terézváros–Erzsébetváros), Kocsis Máté (Józsefváros–Ferencváros), Jelen Tamás (Zugló), Harrach Tamás (Újpest–Angyalföld) lehet új képviselőjelölt.
A vidéki körzetekben is lesz változás: a borsodi 6. választókerületben, Tiszaújvárosban a büntetőügyben érintett Mengyi Roland helyett a szerencsi polgármester, volt képviselő Koncz Ferenc indul. Rétvári Bence a váci egyéni mandátumért száll versenybe Harrach Péter helyett, s forrásaink szerint Fazekas Sándor sem lesz Karcagon jelölt, helyette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Kovács Sándor méreti meg magát. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. választókerületében Sebestyén László indulhat. Szegeden, a Csongrád 1. körzetben is lehet változás, de még nincs döntés. A békéscsabai választókerületben Hanó Miklós áll rajthoz, Baranya megye 4. körzetében pedig Tiffán Zsolt helyett Nagy Csaba lesz a Fidesz jelöltje.
A párt belső kampányrajtpisztolya egyébként már az újabb nemzeti konzultációval eldördült, az egyéni jelöltek koordinálják az előkészületeket, már csak a hivatalos döntések és bejelentések vannak hátra. Az egyéni jelöltek névsorát a Kövér László házelnök vezette Országos Választmány véglegesíti, várhatóan december első hetében. Az országos lista névsora azonban csak a jövő év februárjára várható.