– Milyen tapasztalatokat szerzett a schengeni külső határnál szolgáló osztrák műszaki katonáknál tett látogatása során?
– A legfontosabb tapasztalat, hogy a külső határokat igenis lehet hatékonyan védeni. A számok is ezt mutatják, hiszen az illegális migráció folyamatosan csökken. Persze azt is figyelni kell, hogy merre alakulnak ki új csempészútvonalak, és azokat szintén le kell zárni. A cél mindenekelőtt a külső határok közös védelmének a megszervezése.
– Németországban azt mondják, hogy a számok az EU és Törökország megállapodása miatt ilyen alacsonyak.
– Én a határőrizetben látom a migráció csökkenésének fő okát. Az EU–Törökország-megállapodást érdemes a görög szigetek szemszögéből vizsgálni. Ezek a szigetek tele vannak, 60 ezer menekült tartózkodik ott. Ennyit az egyezségről. Most is vannak embercsempészek, akik Törökországból Bulgárián át vagy más szárazföldi útvonalon irányítják az embereket Európa felé, ezért szerintem inkább a határvédelemre kell koncentrálni.
– Növelik a külső határon szolgáló osztrák műszaki katonák létszámát, vagy esetleg új feladatokat is kapnak?
– A status quo marad érvényben. Erre az évre még kiterjed az osztrák parlament határozata, ám az előre hozott választás miatt ennek módosítása már nem férne bele a törvényhozás munkájába. Könnyen lehet, hogy a határvédelem az október 15-i voksolás után alakuló új kormány egyik prioritása marad.
– Az osztrák hadsereg 2015 szeptembere óta Ausztria magyarországi és szlovéniai határán segíti a rendőrség munkáját. Milyen fő különbséget lát az ottani és az EU külső határán zajló bevetés között?
– Tartalmi különbséget látok. Ausztria határain a katonák a belügyminisztériummal közösen dolgoznak, a rendvédelmi szervek munkáját segítik. Itt, az EU külső mezsgyéjén egy humanitárius bevetést hajtunk végre.
– Az illegális migráció megfékezése ön szerint inkább rendőri vagy katonai feladat?
– Ebben a kérdésben világos az álláspontunk. A határok védelme egész Európában rendőrségi feladat, ám ennek a dimenzióját látva egyértelmű, hogy a rendőri erők erre már nem elégségesek. Ehhez a hadseregnek hatékony segítséget kell nyújtania, az EU összes külső határán! Szerintünk ezt a rendőrség, a hadsereg és a civil szervezetek közötti, jogi alapon szerveződő és szoros együttműködés szolgálja a leginkább.
– 2017 decemberében lejár az a kétéves határidő, ameddig a schengeni belső határokon ellenőrzéseket végezhetnek. Mi várható az osztrák–magyar határon ezután?
– A magunk részéről meg szeretnénk hosszabbítani a kontrollt. Ha a helyzet nem változik, továbbra is élnénk ezzel a lehetőséggel. Szerintem az EU-nak is lépnie kell, és meg kell változtatnia a schengeni szabályokat. Amikor a peremfeltételek módosulnak, akkor a szabályokat ezekhez kell igazítani, és olyan jogalapot szükséges teremteni, amely megfelel az új kihívásoknak.
– Ez a megváltozott helyzet elvezethet oda, hogy a Brenner-hágóra is épül egy „kapu oldalszárnyakkal”?
– Az biztos, hogy a Brennerre nem építünk „kaput oldalszárnyakkal”, azonban felkészülünk a hatékony határőrizetre. Amennyiben megváltozik a helyzet és Olaszország felől érezhetően megnő a migrációs nyomás, akkor áttérünk egy fokozottabb határellenőrzésre.
– Brüsszelben egy közös európai hadsereget terveznek. Hol látja ebben az osztrák haderő szerepét, amely egy semleges ország ármádiája?
– Én másként látom a brüsszeli terveket. Szerintem az európai hadsereg terve most nincs napirenden. Az leginkább egy álvita, amelyet néhányan generálnak. Mindig hangsúlyozom, hogy egy hadsereg nemcsak képviseli, de védi is egy ország szuverenitását. Jelenleg nem tudok olyan államot elképzelni, amely feladja önállóságának ezt az elemét. Ezért gondolom azt, hogy középtávon nem kerül sor egy európai haderő felállítására.
– Akkor a német Bundeswehr azon kezdeményezése lehet a köztes megoldás, amellyel a szomszédos országok hadseregeit integrálják? Hollandia után most Csehország és Románia is csatlakozik a programhoz. Felkészül Ausztria?
– Ez nem egy igazi integráció, sokkal inkább egy magas szintű együttműködés. Magunk is kooperálunk más haderőkkel, a legnagyobb partnerünk ma is Németország. Fontos, hogy bizonyos képességeknél, mint például a kiképzés, a logisztika vagy a fejlesztés, legyenek közös projektek. Azonban világossá akarom tenni, hogy jelenleg sem Ausztriában, sem az EU-ban nem téma az európai hadsereg.
– Végezetül még egy kérdés a migrációval kapcsolatban. 2015 nyarán kiszivárgott, hogy az osztrák katonai titkosszolgálat migránsokat kérdezett ki a traiskircheni menekülttáborban. Kiderült, hogy amerikai alapítványok finanszírozták az útjukat. Azóta nem hallunk erről. Már nem kérdezik a migránsokat, vagy nem szivárognak az eredmények?
– A katonai titkosszolgálat dolga az adatok és információk gyűjtése és feldolgozása. Egy másik fontos feladatuk, hogy ezek az adatok ne jussanak egy harmadik fél tudomására. Ha nem szivárognak ki információk, akkor a titkosszolgálat kiválóan végzi a munkáját.
NÉVJEGY
Az 1970-ben született szociáldemokrata (SPÖ) politikus a Bécsi Egyetemen tanult jogot 1994 és 2000 között. 2016 januárjában nevezték ki védelmi miniszternek. A migránsválsággal kapcsolatban határozottabb álláspontot képvisel, mint elődje, Gerald Klug.
