Marosvásárhely, az erős kapcsolat

Mátrix
Tényleges, nemzetpolitikainak is mondható igényt látszik kielégíteni a magyar hátterű légitársaság október 27-től napi rendszerességgel induló Budapest–Marosvásárhely-járata. A vállalatnál azonban ennél jóval nagyobb léptékű térségi terveket ápolgatnak: „berepülnék” a romániai légicég, a Tarom egyre vérszegényebb produkciója nyomán támadó űrt.

ROMÁNIAI WIZZ AIR-TERVEK

Az őrségváltás igazából korábban megtörtént: a Wizz Air már tavaly piacvezető volt keleti szomszédunkban 8,3 millió utassal, sőt, a második helyen sem az állami vállalat áll, hanem az ötmillió utazó ügyfelet számláló román fapados légicég, a Blue Air, míg a 2000 óta egyre inkább vergődő Tarom mindössze 2,7 millió fővel zárta az évet.

A magyar hátterű diszkont-légitársaság jelenleg tizenhárom romániai járattal jelent közvetlen konkurenciát a Taromnak, köztük olyan célpontokkal, mint Brüsszel, Párizs, London, Madrid vagy Barcelona. Szép számban akadnak azonban olyan viszonylatok – Amszterdam, München, Prága, Szófia, Bécs, Bejrút, Belgrád vagy Ammán, valamint három belföldi, a Suceavára, Szatmárnémetibe és Nagyváradra irányuló –, amelyeket a cég egyelőre nem vett tervbe – jelentette be nemrég a román Economica.net című portálnak adott interjúban Owain
Jones, a Wizz Air vállalati ügyekért felelős igazgatója. „Nagy esély kínálkozik a terjeszkedésre, ha egy esetleges csőd bekövetkeztekor be tudunk lépni a Tarom helyére, ahogyan annak idején a Malév esetében történt járatai felszámolásakor. Készen állunk erre a forgatókönyvre is. A román állami cég egyre zsugorodik, míg a Wizz Air mind nagyobb. Ma is széles körű a kínálatunk, de egy ilyen eshetőségre szintén fel vagyunk készülve” – fogalmazott a szakember.

 

LEJTMENETBEN A KONKURENCIA

Márpedig a Tarom esetében a csődveszély egyre valóságosabb. Az utazási „kereslet” folyamatos, évi tíz százalékot is meghaladó bővülése ellenére a társaság immár tíz egymást követő esztendőben regisztrált veszteséget. Erre az évre több mint 41 millió lejes (8,6 millió eurós) deficitet vetítenek előre. A lejtmenet megállítását a cégvezetők sűrű cseréjével igyekeznek elérni, egyelőre sikertelenül. 2016 tavasza óta már a nyolcadik vezérigazgató próbálja meg kihúzni a kátyúból a szekeret. Az eddigi „eredmény”: folyamatosan csökkenő utasszám, zsugorodó piaci részesedés, tovább halmozódó veszteségállomány.

A bajok tehát a 2000-es évek végén kezdődtek. 2009-ben 235 millió lejes deficitet könyvelt el a légitársaság, amely egy esztendőre rá 330 milliósra nőtt, 2011-ben pedig 262 milliónál állt a mutató. A tavalyelőtti veszteség az első félévi 100 millió lej után 2017 végére elérte a 207 milliót (45 millió euró), ami négyszer volt nagyobb az egy esztendővel korábban regisztráltnál. Tavaly ezt sikerült 130 millió lejre mérsékelni, de a pillanatnyi mínusz így is eléri a már-már kezelhetetlennek látszó 1,73 milliárd lejes (364 millió eurós) teljes tömeget.

A román közlekedési tárca felügyelete alatt, 1993 óta a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), 2010-től a SkyTeam szövetség tagjaként is működő, az egyik „legfiatalabb” európai flottának számító, 23 repülőt számláló gépparkkal rendelkező Tarom jelenlegi vezetője Daniela Mădălina Mezei. Egyelőre azonban az ő nevét sem kell feltétlenül megjegyezni, tekintve, hogy ez év márciusa óta immár ő a negyedik vezérigazgató a cégnél, ami igazán a Guinness rekordok könyvébe kívánkozó teljesítmény.

Nem csoda hát, hogy a versenytársak ugrásra készen várják a csőd pillanatát. És nem csak a Wizz Air. Másfél éve a Ryanair is intenzív terjeszkedési politikát folytat keleti szomszédunkban, és a lengyel LOT-hoz vagy a német Lufthansához hasonló nagyobb légitársaságok szintén szemet vetettek a romániai megyeszékhelyek reptereire. Utóbbi cég elsősorban a hajdani szász és sváb identitású erdélyi városok – Nagyszeben, Temesvár, valamint a légikikötője megnyitását jövőre ígérő Brassó – repülőtereit vette célba.

 

TÉRKÉPÁTRAJZOLÁSOK

A legnagyobb romániai beágyazottsága azonban a Wizz Airnek van, amely 2006 júliusában, az országban elsőként indított Marosvásárhely mellől (Vidrátszeg falu határából) járatokat. A Székelyföldhöz legközelebb fekvő reptér akkor veszítette el helyzeti előnyét, amikor a kifutópálya halaszthatatlan korszerűsítése miatt időlegesen szüneteltetnie, illetve korlátoznia kellett a tevékenységét. Ezért a Wizz Air 2016-ban Kolozsvárra költöztette budapesti viszonylatát, amely a munkálatok befejezésével, 2018 júniusa óta újra a vidrátszegi lapályról indul, illetve oda érkezik. A visszatérés azonban csak heti két járatban testesült meg, ami az utazóközönség fokozódó elégedetlenségét váltotta ki.

Ám október végétől a helyükre kerülnek a dolgok. A Wizz Air Airbus A320-as gépei naponta közlekednek majd a magyar főváros és Marosvásárhely között. A változást bejelentő budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemzetpolitikai érdekeket is felsorakoztatott a marosvásárhelyi járatkínálat bővítése mellett, roppant fontosnak ítélve a külhoni magyarokkal való egyszerűbb és akadálymentesebb kapcsolattartást. A bővítés révén évi 38 ezer helyett 132 ezer hely áll majd a Budapestre vagy Erdélybe készülő utazóközönség rendelkezésére, ami a borítékolható idegenforgalmi jelentőségen túl a konferenciaturizmus szempontjából is új lehetőségeket nyit. Nem beszélve arról, hogy 47 ország 133 célállomására juthat el egyetlen, ferihegyi átszállással a Marosvásárhelyről induló utas. A forgalom élénkítését kívánja szolgálni az a kezdeményezés is, miszerint 100-150 kilométeres körzetből autóbuszjáratokat indítsanak a romániai városba, megkönnyítve ezzel a Székelyföld távolabbi sarkaiból érkezők reptérre jutását.

Bár a kolozsvári járat újraindítására is reális igény mutatkozik, az ügy egyelőre tárgyalási fázisban van. A késlekedésben bizonyos mértékben az erdélyi légikikötők közötti rivalizálás is szerepet játszik. Kolozsvárról még a Malév repült rendszeresen, azóta csak konjunkturális helyszínként merült fel időről időre a szamosfalvi reptér. A térkép újabb átrajzolásának igényét látszik előrevetíteni a brassói légikikötő 2020-ra ígért beüzemelése. A Románia földrajzi középpontjában épülő repülőtér esetében immár megfellebbezhetetlen gazdasági szempontok is előtérbe kerülnek – azon túl, hogy általa jóval közelebb költözik a nagyvilág Székelyföld Csíkszeredától délre fekvő vidékeinek a lakossága számára.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink