Tabudöntögető, mert erről a témáról és a jelenkorban zajló szörnyű eseményekről, a keresztényüldözésről viszonylag kevés szó esik. E kérdésben ilyen komplett kiállítás ennyire gazdag háttér-, használatitárgy-anyaggal talán sehol a világon még nem jött létre. Európában erről nem szokás értekezni. Csak vallási kisebbségekről beszélnek, de hogy a kereszténység a világ jelenleg legnagyobb és legüldözöttebb csoportja, ezt nem divatos kimondani az öreg kontinensen – aki erről beszél, az tabut dönt. Ez a tárlat is ezért formabontó, mert olyan dolgot mutat be, amit még sehol máshol nem prezentáltak. Míg ennél kisebb joghátrányok témájában sokkal több bemutató vagy konferencia született, addig a keresztényüldözésről nagyon kevés.
A kiállítás az Emmi kezdeményezésére és támogatásával jött létre, hiszen úgy gondoljuk, hogy feladatunk az üldözött keresztények szenvedéseit bemutatni. Kiváló partnerre találtunk a Nemzeti Múzeumban, ahol egy nagyon jó tárlatot állítottak össze, amely kétnyelvű, így utaztatható is, lehetőséget teremtve arra, hogy minél több embernek be tudjuk mutatni ezeket a szörnyűségeket. Az eddigi tapasztalatok szerint sokan – magyarok és külföldiek egyaránt – megnézik, mert ilyet még sehol sem láttak és nem is láthattak.
– Miért érzi missziójának a keresztények egyre több eszközzel való segítését a magyar kormány?
– Az üldözöttek közül talán a keresztény csoportok állnak a legközelebb a magyarokhoz. Létrejött a Hungary Helps program, amelynek lényege, hogy Magyarország akár erején felül is segít helyben azokon, akik anyagi nélkülözésben vagy politikai üldöztetéstől szenvednek. A keresztényeket kiemelten kell támogatnunk, hiszen őket a muzulmánok többek között azért is üldözik, mert a Nyugatot a kereszténységgel azonosítják, és a Nyugat iránti gyűlöletüket sokan a helyben élő keresztényeken töltik ki, s próbálják őket elűzni a kétezer éves szülőhelyükről. Ez a kiállítás azt mutatja be, hogy ezek a közösségek akár a fizikai megsemmisülés határára is kerülhettek az üldöztetés miatt.
– Milyen eredményei és jövőbeli feladatai vannak a tavaly létrehozott, a fenyegetett keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságnak?
– Ennek az Európában egyedülálló helyettes államtitkárságnak egyik feladata a közvetlen kapcsolat létrehozása és ápolása ezekkel a régiókkal. Rengeteg közel-keleti egyházi vezető utazott már eddig is Magyarországra, többen a magyar állampolgárságot is felvették, mert csak hazánk segítségét érzik. Előadásokat tartottak, volt már tudományos műhelyeknek szóló találkozó is, októberben pedig egy nemzetközi konzultációt tartunk itt, Budapesten. Az egyik legnagyobb esemény lesz, ahol a keleti világban üldözöttek és a nyugati világban értük felelősséget vállaló vezetők találkoznak, egyházi, politikai és civil irányítók részvételével. A konzultáció célja, hogy kidolgozzunk egy minél hatékonyabb közvetlen segítségnyújtási módszert. A közel-keleti országokban az állami intézményrendszer sokszor összeomlott, az egyház az, amely működik, amelynek van hierarchiája, megbízható, így amikor valaki humanitárius akciót indít ezeken a területeken, az egyházban stabilabb partnert talál, mint az állami hatóságokban.
– Európában több helyen vannak kormányon keresztény irányultságú, kereszténydemokrata pártok. Vannak partnereik?
– Az a tevékenység, amit Magyarország elvégzett, méltatlanul kevés visszhangot kapott Nyugat-Európában, főként ahhoz képest, hogy egy ekkora gazdasági erejű ország ilyen nagyságrendű munkát végzett el. Ez is azt mutatja, hogy hazánknak a helyén van a józan esze: a korlátlan migrációt nem akarja kvótákkal auto-matizálni és elősegíteni, másrészről viszont, akik támogatásra szorulnak, azoknak helybe visszük azt. Ha valaki a világ szegényein akar segíteni, annak nem az a módja, hogy Európába telepíti őket. A Soros-tervben szereplő évi egymillió ember idehozatala nem oldja meg a világ szegénységének a problémáját, hiszen az alatt az egy év alatt több tízmillió gyermek születik a szegény családokban a glóbusz más részein. Ha valóban segíteni akarunk a szegény sorsú embereken, akkor oda kell vinni a segítséget, ahol élnek, mert száz dollár ott sokkal többet ér, ráadásul nem kell elhagyniuk a családjukat, környezetüket, hanem ott élhetnek, ahol születtek, ott tudnak boldogulni. Erről szól a Hungary Helps program.
Vannak már konkrét eredmények is: Erbílben iskolát építünk, szintén Kurdisztánban, az erbíli Szent József Kórházban a félévi gyógyszerkészletet biztosítjuk. Az iraki Telskuf település magyar pénzből épül majd újjá. A teljesen elnéptelenedett városba az újjáépítés után visszatérhetnek az emberek. Humanitárius akciónk van Jordániában, munkahelyteremtő program valósul meg egy egymillió eurós keretből, Libanonban pedig szintén egymilliós támogatásból bonyolítunk hasonló projektet. Templomrekonstrukciókat, humanitárius tevékenységeket támogatunk más országokban is. A következő akció Afrikában, Nigériában lesz, különböző helyi közösségi intézményeknek, közszolgáltatásoknak az újraindításához nyújtunk majd segítséget.
Szíriában a dzsihadizmus térhódítása előtt egymillió-kétszázezer keresztény élt, jelenleg négyszázezren vannak. Irakban a Szaddám-rezsim idején egymillió-négyszázezren voltak, napjainkban 250 ezerre teszik a számukat.
