Mindenesetre az EB francia főtanácsnoka, Yves Bot előzetesen úgy foglalt állást, hogy az nem túl biztató a magyar és a szlovák kormány szempontjából. Szerinte ugyanis az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek „ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében”.
Magyarország és Szlovákia azért fordult ugyanis 2015 decemberében a luxembourgi székhelyű törvényszékhez, mert az EU belügyminisztereinek a tanácsa olyan döntést hozott, amely szerint az Európai Unióba érkezett 120 ezer menedékkérőt különböző kvóták meghatározásával Brüsszel széttelepíti a tagállamokban. A kötelező jellegű mechanizmust minősített többségi szavazással, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia „nem” voksa és Finnország tartózkodása mellett fogadták el.
Hazánkhoz és Szlovákiához Lengyelország csatlakozott támogatólag a perben, míg az Európai Unió Tanácsa mellett Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be az eljárásba.
A határozat alapján Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból.
Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök már többször nyilvánvalóvá tette: senki sem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy migránsokat fogadjon be. Azt is egyértelműsítette, hogy az unió alaptörvénye kimondja: minden, az alkotmányos identitásra (ilyen az, hogy kik élnek egy adott országban – a szerk.) vonatkozó döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik, tehát ha egy kötelező kvótarendszert akarnak bevezetni, meg kell változtatniuk ezt a jogszabályt.
A szeptember 6-i határozatnak senki sem akart elébe menni a Fideszben, de informátoraink szerint politikai és nem jogi döntést hoz majd az EB, ami felveti a testület pártatlanságának kétségbe vonását. Megjegyezték, hogy az összes meghatározó, nagy tagállam ellenünk szállt perbe, ami egyértelmű nyomásgyakorlásként is felfogható.
A belpolitikai következményeket úgy foglalták össze: a kormányoldal ezután még hangsúlyozottabban tudja majd a kvótadöntést támogató baloldalt migránspártinak beállítani. De arra is felhívták a figyelmet: a Jobbikot is magyarázkodásra fogják kényszeríteni, hiszen tavaly novemberben nem támogatta a parlamentben a népszavazáson született, hárommillió választó támogatását élvező kvótaellenes alaptörvény-módosítást.
Borítófotó: 2015 szeptemberében a migránsok át akartak törni a magyar–szerb határon. A kötelező kvótával Brüsszel őket is szétoszthatná az uniós tagállamok között ( Marco Drujica / Reuters)