Magyarázható bizonyítvány

Mátrix
Bár vannak még megoldandó kihívások, egyre több magyar kormányzati lépést ismer el az oktatás területén az Európai Bizottság – derül ki a lapunk által megismert, a napokban közzétett jelentésből, melynek hivatkozásai között azért találni furcsaságokat is.

Mostanában egyre meglepőbb helyekről kap elismerést a nevelési ágazat, illetve a kormányzati szerepvállalás. Korábban beszámoltunk az Európai Bizottság által rendszeresen elkészített Oktatási és Képzési Figyelő nevű kiadványról, mely jórészt hiteles statisztikai adatok nyomán próbál teljes képet adni a területről. A 2015-ös év számait tartalmazó kötet kapcsán azt írhattuk, hogy a magyar állam az uniós átlagnál is többet költ a tanításra.

ÁTLAGON FELÜL
E tekintetben nincs változás: a múlt esztendőt feltáró jelentés szerint Magyarország továbbra is a GDP 5,2 százalékát fordítja erre a területre, miközben az uniós középérték csupán 4,9 százalék. Ez az arány 2013-ban még 4,6 volt hazánkban, a mostani eredményünk azonban régiós szinten is kiemelkedő.
Bár a korai iskolaelhagyási rátánk valamivel az EU-s átlag fölé kúszott, azonkívül a jelentés megemlíti a nem túl fényes PISA-teszteket, további pozitívumok is szerepelnek a dokumentumban. Kitérnek egyebek mellett arra, hogy mivel a gyermekeknél korán megjelennek a teljesítménybeli különbségek, a kötelező óvodai nevelés korhatárának ötről három évre való csökkentése egyértelműen jó lépés, amely várhatóan javítja majd a későbbi iskolai eredményt is.
A 4–6 esztendősek 95,3 százaléka részt vesz kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, a romáknál ez az arány pedig 91 százalékos, ami megközelíti az országos átlagot, és a régióban a legmagasabb szintű. A gyermekszegénység kapcsán a jelentés is megemlíti, hogy az elmúlt időszakban jelentősen bővült a hátrányos helyzetű tanulók részére ingyenesen biztosított óvodai gondoskodás, iskolai étkeztetés és tankönyvellátás.

POZITÍV LÉPÉSEK
Az uniós szakértők azt is külön pozitívumként értékelik, hogy a pedagógus-életpályamodellt 2016-ban azokra is kiterjesztették, akik felsőfokú vég-zett-ség-gel dolgoznak a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén. Ez ugyanis nagy valószínűség szerint fellendíti majd az ellátás minőségét és növeli az ebben a szférában kínált, diplomát nyújtó képzési programok vonzerejét.
Megállapítják ugyanakkor, hogy a gyengén teljesítő tanulók az érintett korosztályban a szakközépiskolák-ba koncentrálódnak, vagyis ez az iskolatípus csak korlátozottan képes ellensúlyozni azokat a társadalmi-gazdasági hátrányokat, amelyekkel sok diákja szembesül.

AGGÁLYOS ELJÁRÁS
Tény: 2016 májusában az Európai Bi-zott-ság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyermekek oktatási diszkriminációjára hivatkozva. A jelentés azonban megemlíti: azóta az Országgyűlés elfogadta a probléma megoldására vonatkozó javaslatokat, és azok az idén nyáron hatályba is léptek. Megírtuk: az eljárást még a PM-es Jávor Benedek kezdeményezte, a Soros-féle Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány hathatós közreműködésével. Az ügyet Věra Jourová uniós biztos viszi, aki sajtóinformációk szerint elkötelezett rajongója Soros Györgynek. Mindenesetre az említett törvénymódosítás nyomán kormányzati forrásaink már az év elején lezártnak tekintették a kötelezettségszegési eljárást, ám a legújabb hírek alapján Jourová még terepszemlét akar tartani a gyakorlati megvalósulás ügyében. Vagyis a lezárás még csúszik.
Visszatérve a jelentésre: ebben szerepel az is, hogy a kormány elindította a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát, amelyet ez év végére kell befejezni és 2019 szeptemberétől kell átültetni a gyakorlatba, továbbá az, hogy az idén szintén emelkedett a pedagógusképzésre jelentkezők száma, de a tanárhiány továbbra is komoly probléma.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink