A program a Vajdaságban és Kárpátalján már több tízmilliárd forintos finanszírozással működik. Felvidék és Erdély esetében jóval később, most ősszel indult, mivel Szlovákia és Románia uniós tagsága miatt más jogszabályi környezethez kell alkalmazkodnia. Próbaként Maros megye mezőségi részén, összesen 42 önkormányzathoz tartozó település kisgazdáinak, vállalkozóinak tették lehetővé, hogy kis összegű vissza nem térítendő támogatásra pályázzanak. A magyar kormány szándéka, hogy egész Erdélyre kiterjessze a programot. Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár májusban elmondta: hosszabb távon az erdélyi gazdaságfejlesztés a százmilliárd forintos nagyságrendet is elérheti.
A pályázati koordinációt végző Pro Economica Alapítvány vezetője, Kozma Mónika kifejtette, hogy összesen 16 megyét akarnak lefedni. Az előzetes tervek szerint ezeket négy régióra osztják: Partium, Bánság, Belső-Erdély és Székelyföld. Jelenleg folyamatban van annak felmérése, hogy ezekben a térségekben mik a vállalkozói kívánalmak, hogyan működik a gazdaság, hol van nagyobb igény a fejlesztésre. A gazdaságélénkítést úgy akarják ösztönözni, hogy a támogatásoknak a Románia és Magyarország közötti gazdasági együttműködés viszonylatában is legyen komoly hozzáadott értéke. A kísérleti szakasz, azaz a mezőségi mintaprogram előkészítését a román hatóságok kezdeti ódzkodása némileg nehezítette, de végül a két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Teodor Meleşcanu sikeres tárgyalásai-nak eredményeként október 1. és 20. között már beadhatták pályázataikat a magyar gazdák és vállalkozók.
Magánszemélyek 105 ezer forintnak megfelelő lejösszeget igényelhetnek, hogy telekkönyveztessék a tulajdonukban levő mezőgazdasági területeket. Romániában jelentős elmaradás van ezen a téren. Erdélyben főleg az eljárás bürokratikussága és a nagy költségek miatt halogatták a gazdák, hogy átírassák a saját nevükre az örökölt földet. Ha tisztázták a tulajdonjogukat bármely romániai vagy európai projektre pályázhatnak.
A legnépszerűbbnek a mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint a tenyészállatok vásárlására kiírt pályázat bizonyult. Ennek keretében maximum 4,620 millió forintnak megfelelő lejösszeget lehet igényelni. A jelentkezők 80 százaléka erre kért támogatást. Ebben a kategóriában is pályázhattak magánszemélyek, mert Erdélyben, de főleg a Mezőségen a családok második kereseti forrásának a gazdálkodás számít.
A harmadik pályázat már olyan kis- és középvállalkozóknak szólt, akik nem az agráriumban dolgoznak, de eszközbeszerzéssel bővíthetik a tevékenységüket. Kozma Mónika példaként olyan jelentkezőt is említett, aki kisebb hűtőháza technológiáját akarja korszerűsíteni, egy másik pályázó pedig egy három-öt falut ellátó pékség, amely berendezések megvásárlására igényelt támogatást. Tenyészállat- és eszközvásárlásnál azonban 25 százalékos önrész is szükséges.
A Mezőség Maros megyei része gazdaságilag elmaradottabb kistérségnek számít. Hagyományosan inkább mezőgazdasággal foglalkozó családok lakják, viszonylag kevés a jegyzett vállalkozások száma, ráadásul a magyarság ezen a vidéken nagyrészt szórványban él.
Kozma Mónika derűlátó, szerinte Erdélyben jól működik majd a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja.
