Őfelsége Első Emmanuel Jupiter ügyes stratéga. Kitűnően profitál a francia politika nehézkességéből – fogalmazott az egyik kommentelő, felhozva a baloldal szétesését és a jobboldal megosztottságát a 20 Minutes című lap weboldalán, az Emmanuel Macron köztársasági elnök reformjainak első fél évét taglaló elemzés hozzászólásai között. Macron az 1 százalék elnöke – tette hozzá keserűen egy másik hozzászóló. Igen ám, de hatalmas erő az a bizonyos „egy százalék”, mely a tőkeerős, menedzserstílusú felső tízezer Macron által megjelenített, s igencsak megizmosodott politikai tényezőjére utal. Különösen azt követően, hogy a jobboldali Köztársaságiak tömbjéből kivált egy 19 fős csoport, és nyíltan az államfő mellé állva megalapította az Agir (Cselekedni) nevű pártot.
Mindeközben az államfő, kihasználva a kedvező politikai klímát, már-már diktatórikus módszerekkel vetette bele magát példátlan méretű reformcsomagjának a megvalósításába. A franciák 47 százaléka a La Tribune című lap megrendelésére a BVA közvélemény-kutató intézet által nemrég készített felmérések szerint túl liberálisnak és túl megosztónak véli az elnök politikáját. Kifejezetten elégedetlen a megkérdezettek 57 százaléka az ifjú titán politikájával, melyet határozott szimpátiájával csak a szondázottak 39 százaléka tüntet ki.
A munkajogi reform ellen permanens harcot folytatnak és továbbra is utcai megmozdulásokon tiltakoznak a szakszervezetek, ám ez a harc egyre inkább állóháborús jelleget ölt. Sorban jelennek meg az elbocsátások feltételeit lazító, a végkielégítéseket pórázra fogó rendeletek. Ezt az intézkedést csak a választók 19 százaléka támogatja a Harris közvélemény-kutató szerint. Az elnök intézkedései közül a lakhatási adó eltörlése tűnik a legnépszerűbbnek, 52 százalékos támogatottsággal; 24 százalék volt elégedett az egyetemi felvételt érintő reformintézkedésekkel. (Ez ügyben szerettük volna megszólaltatni Navracsics Tibort, ám az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosának a sajtósa megkeresésünkre közölte: a politikus „nem tudja vállalni” a lapunknak adandó interjút.) Brutális erejű, 45 százalékos a társadalombiztosítást finanszírozó adónem, a CSG emelésének az elutasítottsága. Ez a tehernövelés 2018-ban azt is jelentheti, hogy a nyugdíjasok mintegy 60 százaléka nagyjából 400 euróval kevesebb nyugellátásban részesül.
Valóságos „atomvillanást” jelentett a reformok első fél évének mérlegelése közben Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter minapi bejelentése. A tárcavezető közölte, hogy nem tudja megvalósítani azt a tervet, amely szerint Franciaország 2025-ig 50 százalékra csökkentené a nukleáris energia arányát. A nemrég a lakossági energiaellátásban még „atomnagyhatalom” franciáknál a háztartások kiszolgálásának mintegy 75 százalékát fedezi ez a forrás. Az újabban az Európa-szerte pozícióhoz jutott, 1968-as szellemiségű balliberális elitek viszont már-már osztályharcos dühvel veszélyesnek kiáltották ki a nukleáris erőműveket. Hulot tehát nem szerzett jó pontokat; a francia lapok a bejelentés után azonnal a miniszter távozásáról közöltek találgatásokat.
Mozgalmas fél évet zár tehát a diktatórikus stílusáról közismert Emmanuel Macron, aki ezúttal nem válogathatott csecsebecséket a hagyományos párizsi karácsonyi vásáron. A közkedvelt esemény ugyanis ebben az évben a városháza közbelépésére elmaradt. Csak remélni lehet, hogy az esetleges újabb reformok között nem szerepel majd a karácsony valamiféle korszerűsítése.
