Liget-projekt: letisztázott koncepció

Mátrix
A Liget Budapest Projekt valamennyi elemét áttekintette a kormány, és ismét teljes mellszélességgel kiállt a Városliget megújítása mellett – értesültünk. A Figyelő megismerte a következő hónapok, évek részletes menetrendjét.

A projekt ellenzői nemrég azzal hozakodtak elő, hogy haldoklik a Városliget megújításának nagyszabású terve. Az értesüléseket megerősíteni látszottak a Közlekedési Múzeumot érintő minapi kormánydöntést sajátos módon interpretáló sajtóbeszámolók. Ezek a cikkek lényegében úgy értelmezték a változást, hogy mivel a tervezés során elkalkulálták a belmagasságokat, így nem férnek be a mozdonyok a régi-új épületbe, s ezért kvázi le is fújták az egész projektet.

A Figyelő által megismert részletek azonban korántsem erre utalnak, sőt. A megújulás első jelei a Feszl Frigyes eredeti tervei alapján megépített hangulatos pavilonokkal, illetve a terület egyik legrégebbi épületének számító BSZKRT-ház rekonstrukciójával már látszanak is. Az évtizedekig elhanyagolt Olof Palme Ház megújítása már az ősszel megkezdődik, s jövőre visszanyerheti régi fényét a csodálatos Zsolnay tetővel, illetve a régi bejárata előtti lenyűgöző rózsakerttel. Az épületnek közösségi, helytörténeti és gasztronómiai funkciói is lesznek.

Jóváhagyott tervek

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a kormány ismét hitet tett a Városliget átfogó megújítása mellett, az elmúlt hetekben kétszer is tárgyalt róla, részletesen megismerve és jóváhagyva a terveket.

Ami a Közlekedési Múzeumot illeti: egyáltalán nem zsugorodott, sokkal inkább bővült a beruházás programja. Az intézmény vezetője, Vitézy Dávid ugyanis igazi 21. századi elképzeléseket tett le az asztalra, ennek nyomán alakult át a koncepció. Az évi több százezer látogatót vonzó tárlat még elavult formájában is az egyik legnépszerűbb attrakció volt a ligetben, miközben az eddig látható kínálat messze nem a gyűjtemény egésze. Hiába építettek volna a Pfaff Ferenc-féle eredeti formában visszaállítani tervezett épület alá mínusz három szintet, annak így is csak a töredéke fért volna el a létesítményben. Ezért, alapos előkészítés után, a kormány egyetértett azzal az elképzeléssel, miszerint a klasszikus értelemben vett „közlekedési múzeumi műtárgyakat külső helyszínen mutassuk be”. A végső helyszínt még keresik, de alapvetően rozsdaövezeti fejlesztésben gondolkodnak, az eredeti ikonikus épületben pedig a magyar feltalálói géniusz bemutatására készülnek. Egy helyett tehát két múzeumot építenek, de csak az egyik lesz a ligetben, és így még több zöldfelület szabadulhat fel a parkban.

Szintén része a beruházásnak a Szépművészeti Múzeum régóta esedékes, már zajló felújítása. Megújul a gépészet, a kiállítótér pedig kétezer négyzetméterrel bővül, hiszen megnyílik az évtizedek óta raktárként tengődő Román Csarnok is. Innen pedig az eddig itt tárolt, különleges gipszszoborgyűjtemény elköltözik Komáromba. A Szépművészetit a jövő év közepétől ismét birtokba vehetik a látogatók.

Folyamatos attrakció

Már épül a közel 38 ezer négyzetméteres területű Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely világszínvonalú és hiánypótló intézmény lesz. Gyorgyevics szerint a szakma rajong a környező múzeumok kiszolgálásáért felelős, 2018-ra szintén elkészülő fejlesztésért, melyet a XIII. kerület szélén, az egykori Szabolcs Utcai Kórház területén alakítanak ki. Az új szárny és a felújított régi épület mellett egy közpark is várja majd a kellemes környezetet keresőket.

Napokon belül befejeződik a Petőfi Csarnok elbontása, a volt Hungexpo-romok területét és a volt Közlekedési Múzeum helyét lényegében pedig már tavaly letakarították, így minden adott, hogy az építkezések elkezdődjenek. Az Olof Palme Ház megújítását követően elsőként a Néprajzi Múzeum és a Dózsa György út melletti mélygarázs kivitelezése következik, a munkák akár már 2017 végén megkezdődhetnek.

Úgy fog kinézni, ahogy a látványterveken is szerepel – magyarázta a vezérigazgató –, ahhoz ugyanis, hogy a liget folyamatosan alakuló, turistákat is vonzó attrakció lehessen, kiemelkedő minőségre van szükség, ezért nem engedhettek a színvonalból. A Napur építésziroda tervein a Néprajzi Múzeum koncepciója a végletekig letisztult, míg a PeCsa helyére kerülő Nemzeti Galérián és a Magyar Zene Házán „starchitectek”, azaz világhírű nemzetközi építészek dolgoznak.

Az 56-os emlékmű, a „Vaskefe” megmarad, de az ingyenes, nagyjából ezer-ezerötszáz férőhelyes parkoló megszűnik a Dózsa György út mellett – akár már a nyáron –, hiszen a XIV. kerület bevezeti a fizetős parkolást a Városliget környezetében. A most némileg megtévesztő elnevezésű Kós Károly sétányról 2019–20 környékén eltűnik a gépjármű-közlekedés, és valóban sétányként fog funkcionálni – erősítette meg Gyorgyevics. Kiemelte: a Néprajzi építése mellett elkezdik egy nyolcszáz férőhelyes mélygarázs kialakítását is, mely fölött szintén park lesz. Összességében három új garázs kap helyet a ligetben, 1850 parkolóhellyel.

Ugyancsak jövőre kezdődhet a Magyar Zene Háza építése, és 2019-re ez is elkészülhet. Rendkívüli épületről van szó, amelybe egyedi, több mint nyolcméteres üvegtáblákat is beépítenek. Az igen népszerű japán építész, Fudzsimoto Szu álmodta meg a környezetéhez teljes mértékben illeszkedő alkotást, amely bizonyos nézőpontból egy lebegő tetőnek tűnik majd. Aktív tervezés zajlik a Nemzeti Galéria előkészítése kapcsán is, az építészeti Oscarnak számító Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda munkája nyomán születik meg az új múzeum.

Megújuló kertek

A Liget Budapest Projekt egyik legfontosabb célkitűzése a zöld felület megújítása. Ennek tervezésén a Garten Studio dolgozik, amely hamarosan elkészül a Városliget régóta várt táj- és kertépítészeti megújításának a vázlatterveivel. A rehabilitáció olyan kisebb projektekkel kezdődik, mint a Vakok kertjének teljes felújítása, illetve sportpályák építése, melyeket a környékbeli iskolák is használhatnak. A tájépítészekhez közel 500 javaslat érkezett egyebek mellett kerékpáros-, kutyás-, sport- és egyéb civil szervezetektől, melyek túlnyomó részét beépítették a tervekbe.

„Nem lehet elégszer elmondani: épületet csak burkolt felületre vagy meglévő épület helyére húzunk fel. A zöld felület aránya a felújítás hatására növekedni fog, szó sincs kétszáz éves platánok kivágásáról. Vagyis megmarad a Városliget speciális karaktere” – magyarázta Gyorgyevics. A céljuk, hogy mindenki, aki eddig szerette a ligetet, ezután is tudja élvezni, aki pedig eddig nem járt ide, az próbálja ki, miként lehet itt pihenni, kikapcsolódni, sportolni a szabadban, vagy igényes intézményeket látogatni.

 

Borítókép: Ilyen lesz egy ligeti játszótér. Nemsokára megkezdődik az építkezés

Ezek is érdekelhetnek

További híreink