Libikóka szlovák módra

Mátrix
Pozsonyban már több mint két hete azt latolgatják az elemzők, hogy miként folytatja tevékenységét a Robert Fico vezette hárompárti (Smer–SNS–Híd) kormány. A koalíció szétesése egyelőre egyik pártnak sem érdeke, előre hozott választásokat csak az ellenzék szeretne.

A várható fejleményekről számtalan vélemény látott napvilágot, és ez Robert Fico kormányfőt időnként váratlan megnyilvánulásokra készteti, sőt kirohant egyik-másik újságíró ellen. Nyilván bosszantja, ha olyan kérdésekkel bombázzák, amelyekre nem tud vagy nem szeretne válaszolni. Miután a második legerősebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Andrej Danko bejelentette, hogy felmondja a tavaly szeptemberben kötött koalíciós megállapodást – eléggé meglepve ezzel Robert Ficót, a szövetséget vezető Irány – Szociáldemokrácia (Smer) vezetőjét és Bugár Bélát, a legkisebb kormányerő, a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt elnökét –, elkezdődött egy libikókajáték. Összehívták ugyan a koalíciós tanácsot, hogy tisztázzák a tényállást és megoldást találjanak a kialakult helyzetre, de Fico miniszterelnök beteget jelentett, és az ülés elmaradt. A következő találkozóra viszont Andrej Danko nem ment el, SMS-ben értesítette partnereit, hogy nem tud részt venni a megbeszélésen. Ez a nyilvánvaló időhúzás azt szolgálta, hogy a háttérben valamilyen kompromisszum szülessék.

A sajtó munkatársaival eleinte csak Bugár Béla kommunikált, aki azt a látszatot keltette, hogy pártját a konfliktus nem érinti, és semmi érdemlegeset nem akart mondani az üggyel kapcsolatban. Megjegyezte viszont, hogy a nézeteltérések ellenére a kormányzat stabil, és kizárható, hogy Szlovákiában előre hozott választásokat tartanának. Ezt megerősítette tíz nappal később a pozsonyi Új Szónak adott interjújában is.

A konfliktus hátterében az SNS vezette oktatási minisztériumban másfél hónapja kirobbant botrány áll. Peter Plavčan tárcavezető és beosztottjai meglehetősen sajátosan kezelték az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztésére jóváhagyott több száz millió eurós uniós támogatásokat: jobbára a miniszterhez közel álló, k+f-fel nem foglalkozó cégek és személyek voltak a kedvezményezettek, miközben az egyetemek és a különböző kutatási intézmények hoppon maradtak. Az Európai Bizottság levélben kért magyarázatot az ügyben, és leállította néhány, már odaítélt összeg folyósítását is.

Sokan úgy gondolják, Andrej Danko azért lendült támadásba, nehogy őt tegyék meg egyedüli bűnbaknak a koalíciós pártokat érintő korrupciós ügyek miatt. A múlt szerdai kormányülésen Robert Fico felszólította az SNS elnökét, hogy állítson új jelöltet Peter Plavčan helyett, mert megengedhetetlen, hogy az emberek bizalma meginogjon. A miniszter korábban az újságírókat és Andrej Kiska államfőt is arról győzködte, hogy nem sáros a szóban forgó ügyben, de igyekezete kudarcba fulladt.

Andrej Dankót meglepte a miniszterelnök felszólítása, és árulásról beszélt, sőt kilátásba helyezte azt is, hogy visszavonul a politikától. Felröppentek ugyan olyan hírek is, hogy miniszterének távozása fejében valamelyik korrupcióba keveredett smeres tárcavezető menesztését várná el. Ezzel kapcsolatban Ján Richter munkaügyi miniszter neve merült fel, akit amiatt támadt a sajtó és az ellenzék, hogy félvállról kezelte a galántai Tiszta Nap gyermekjavító intézetben történt szexuális zaklatásokat, és nem vonta vissza az intézmény akkreditáció-ját. Danko mindenesetre nem mondott le, egyelőre nyári szabadságát tölti, és új oktatási miniszterre sem tett javaslatot, pedig Peter Plavčan maga jelentette be, hogy távozik a tárca éléről. Bugár Béla az Új Szónak adott interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy Andrej Danko azt követően nevezi meg az új minisztert, amikor visszatér a már korábban eltervezett szabadságáról. Fico kilátásba helyezte, hogy ideiglenesen a védelmi tárca ugyancsak SNS-es vezetőjét, Peter Gajdošt bízza meg az oktatási minisztérium irányításával.

Az ellenzéki pártok a kialakult helyzetben az előre hozott választásokat tartják az egyedüli tisztességes megoldásnak, ezt azonban mind Robert Fico, mind Bugár Béla elutasítja, de végeredményben az SNS-nek sem áll érdekében. Megfigyelők szerint az egész ügy nagy vesztese paradox módon éppen Bugár Béla és vegyes etnikumú pártja lehet, mert bár eddig sikeresen lavírozott a botránykövekkel teli politikai vizeken (igaz, hogy kétes telekügyletek miatt Bugárt is sok támadás érte), a közvélemény-kutatások a szlovák–magyar formáció csökkenő népszerűségét mutatják, és egy előre hozott voksolás után már nem biztos, hogy bejut a parlamentbe.

Egyébként a kormányfő az utóbbi időben többször is olyan nyilatkozatot tett, amelyből a megfigyelők arra következtetnek, hogy igyekszik kihátrálni a V4-es csoportból. Ezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy szeretné elkerülni a korrupciós ügyek külföldi megszellőztetését, másrészt a négy visegrádi ország közül egyedül Szlovákiában fizetőeszköz az euró, s egy kétsebességes Európai Unió esetén a szorosabb integráció felé kacsingat, s talán ígéreteket kaphatott e tekintetben Brüsszeltől. Mindezek fényében úgy tűnik, hogy ilyen hátszéllel sikerül kitöltenie a teljes választási időszakot.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink