A genderideológia trójai falovaként is emlegetik családvédő szervezetek a hivatalosan „a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról” szóló isztambuli egyezményt. Az Európa Tanács (ET) által kidolgozott 2011-es dokumentumot a magyar kormány is aláírta, de a parlament még nem ratifikálta. A kabinet részéről nem sietik el a törvényhozás elé kerülő változat előkészítését, sőt, e kormányzati ciklusban biztosan nem lesz országgyűlési jóváhagyás. Ha a Fidesz–KDNP jövő tavasszal ismét többséget szerez, utána sem – tudtuk meg.
FEMINISTA ALAPOK
De mi is a gond az egyezménnyel? Egyes szervezetek szerint radikálisan feminista alapokra építkezik, amely a nőket általánosságban elnyomott áldozatként, míg a férfiakat erőszakos bűnelkövetőként láttatja. Többen pedig a genderideológia térnyerését kárhoztatják.
A biológiai nemeket felváltó társadalmi nem fogalma valóban többször szerepel a szövegben. „A részes felek vállalják, hogy az egyezmény rendelkezéseinek a végrehajtásába és hatásuk értékelésébe beillesztik a nemi dimenziót (gender perspective), továbbá előmozdítják s hatékonyan érvényesítik a nők és a férfiak közötti egyenlőségre, valamint a nők helyzetének a megerősítésére irányuló szakpolitikákat” – áll a dokumentumban. Ahogy ez is: „A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy változásokat segítsenek elő a nők és a férfiak társadalmi és kulturális viselkedésmintáiban, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományt és más gyakorlatokat, amelyek a nők alsóbbrendűségének a gondolatán vagy a sztereotip női és férfiszerepeken alapulnak.”
A konvenció szerint a „sztereotípiamentes nemi szerepek hangsúlyozását” az oktatásban is érvényesíteni kell.
LOPAKODÓ KURZUS
És itt vannak a „régi ismerősök”, a nem kormányzati szervezetek, azaz NGO-k, amelyekkel „hatékony együttműködésre” kötelezné az államot az egyezmény. A dokumentum rendelkezéseinek a végrehajtását ráadásul ellenőriznék is egy nagy tekintélyű szakemberekből álló nemzetközi koordinációs testülettel, amely a Grevio névre hallgat. Hogy pontosan kik lehetnének a grémium tagjai, azt a „multidiszciplináris szakértelem figyelembevételével” döntenék el.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója „lopakodó genderkurzusról” beszél. Szerinte az, hogy a magyar színészvilág liberális részén egymást szexuális abúzussal vádolják egyesek, nem szolgálhat alapul a természetes biológiai nemek jogi definícióinak az átértelmezésére. Márpedig az egyezmény erre adna lehetőséget, miközben a hatályos Btk. szigorú tényállásai teljes mértékben lefedik az érintett erőszakos cselekményeket.
HATÉKONY FELLÉPÉS
Az Igazságügyi Minisztérium szerint az egyezményben foglaltak lényegében meg is valósulnak. Például kidolgozták az áldozatsegítő központok koncepcióját, az első ilyen létesítmény júniusban nyílt meg. E centrumok hamarosan vidéki hálózatba szerveződnek, most zajlik a szombathelyi és a miskolci intézmény kialakítása. Az ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal, a szaktárca által működtetett telefonos áldozatsegítő szolgálat pedig szavatolja, hogy a bántalmazottak haladéktalanul érdemi segítséget kaphassanak, sőt, jelentősen bővült a jogi segítségnyújtási szolgáltatások köre is.
MIRŐL SZÓL AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNY?
A genderideológia térnyerése
A feminizmus erősítése:
általánosságban a nők az áldozatok,
a férfiak erőszakoskodók
A sztereotípia nélküli nemi szerepek hangsúlyozása az oktatásban is
Az NGO-kkal való kormányzati együttműködés kikényszerítése
Egyezmény-ellenőrző nemzetközi szerv létrehozása Grevio néven
