A privát biztonsági cégek által képviselt „civil” globális piac nagyságát jelenleg évi 180 milliárd dollárra -becsülik, és ez az összeg 2020-ra elérheti a 240 milliárdot. Kínától Dél-Afrikán, az -Egyesült Államokon át Oroszországig a magánszolgálatok emberei őrzik a gazdagok, a kiváltságosok magas falakkal, mozgásérzékelőkkel, kamerarendszerekkel védett lakóparkjait. A szuper-gazdagok sokhektáros birtokaira, lakhelyeire, helikopter- vagy magánrepülőgép-pályáira szintén ilyen cégek vigyáznak. A privát szektor az elmúlt másfél évtizedben nemcsak a rendőrség, de a hadsereg bizonyos feladatait is átvette.
A katonai biztonsági magánszolgálatok (angol rövidítésük PMC) karrierje az utóbbi tizenöt-húsz évben még a „civilekénél” is meredekebben ívelt. Tizenhat évvel ezelőtt az ENSZ konvenciót dolgozott ki tevékenységük megfékezésére. A dokumentum „zsoldosoknak” minősítette e vállalatok alkalmazottait. A konvencióhoz azonban egyetlen nagyhatalom sem csatlakozott.
HAVI EGYMILLIÓ
A legkényesebb feladatok elvégzésére – amelyeket a „hivatalos” állami hadseregek nem vállalhatnak fel – gyakran bérelnek fel privát katonai biztonsági cégeket. Irakban például több tízezer amerikai „zsoldos” harcolt. Vagy egy másik példa: az afganisztáni műveletek során használt kirgizisztáni Manas légitámaszpontot az orosz katonai hírszerzés, a GRU és az amerikai CIA magánbiztonsági szolgálatokba delegált munkatársai által közösen üzemeltetett, profitorien-tált utánpótlási hálózat látta el repülőgép-üzemanyaggal.
A szentpétervári fontanka.ru portál felmérése alapján az orosz hadseregben is elterjedt a privát katonai biztonsági cégek (orosz rövidítéssel CsVK-k) alkalmazása. Szíriában harcolt a Szláv Korpusz nevű szervezet. A weboldal szerint erre azért volt szükség, hogy be lehessen tartani Vlagyimir Putyin ígéretét: Szíriában az orosz hadsereg nem kapcsolódik be közvetlenül a földi harcokba. A portál értesülései alapján akik vállalták a közvetlen harci bevetést, havi 240 ezer rubel, nagyjából egymillió forint alapfizetést kaptak. A Szláv Korpusz tagjai nem megerősített hírek szerint részt vettek a Krím elfoglalásában, és ott vannak Kelet-Ukrajnában is.
Számos, az emberi, a nemzetközi jog elemi normáit figyelmen kívül hagyó művelet közül talán a legemlékezetesebb a Blackwater amerikai biztonsági magáncég tíz éve végrehajtott akciója, amelyet Niszur téri mészárlás néven emlegetnek. Csaknem húsz embert, civileket öltek meg, kéttucatnyit megsebesítettek, amikor Bagdadban egy amerikai diplomáciai kocsisort kísérve automata fegyvereikből váratlanul tüzet nyitottak a járókelőkre. Csak nyolc évvel később ítéltek egy Blackwater-zsoldost életfogytiglanra, hármat pedig harminc év börtönre. A cég a botrányt követően a semlegesen hangzó Academire változtatta a nevét.
Az amerikai hírszerzés csúcsintézménye, a tucatnyinál is több testületet, köztük a CIA-t, az NSA-t összefogó nemzeti hírszerzési igazgatói iroda (ODNI) 2008-ban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a teljes amerikai hírszerzői közösség (sok tízezer ember) csaknem harmadát privát biztonsági cégek emberei vagy biztonsági szerződéses magánvállalkozók adták. Fizetésük a hírszerző szervezetek összesített bérköltségének a felét teszi ki.
A MAGYAR HELYZET
A The Guardian című brit lap a Ford Alapítvány támogatásával felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a világon legalább negyven ország van, amelyben a privát biztonsági cégek alkalmazotti létszáma meghaladja a rendőrségi állományét. A csúcstartó India, ahol hétmillióan dolgoznak ilyen vállalatoknál, miközben a rendőrség létszáma a másfél milliót sem éri el.
Magyarországon 157 vállalkozás van, amely szerepel a magyar Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) honlapján. Ez nem a teljes lista, csak azok a vállalkozások, cégek vannak rajta, amelyek hozzájárultak a nyilvános lajstromba való felvételükhöz. A teljes cégszám elérheti a 3500-3700-at. Összesen körülbelül ötvenezer főt alkalmaznak. Az önkormányzati rendészek, a közterület-felügyelők, a vagyonőrök, a fegyveres biztonsági őrök és a biztonságtechnikai ágazathoz tartozók létszáma is nagyjából ugyanennyi.
Felvetődött, hogy a takarítóvállalkozásokat is a kamarához csatolják – ebben a szektorban nagyjából százezren dolgoznak. Ez meglepőnek tűnhet, de ha arra gondolunk, hogy fokozott biztonsági kockázatú helyeken is végzik a munkájukat, akkor logikus lépés. Így összesen körülbelül 250 ezren tevékenykednek Magyarországon a privát biztonsági szférában és annak holdudvarában.
Ez sokszorosa a körülbelül 35 ezres magyar rendőri testület létszámának, amelyet a tervek szerint az idén további háromezer fővel bővítenek.
A feladatokhoz mérten kevesen dolgoznak a rendőrség kötelékében. Pintér Sándor belügyminiszternek egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszából kiderül, hogy az illegális határátlépők feltartóztatására kivezényelt rendőrök, a határvadászok leterheltek, a túlórák száma a három évvel ezelőtti évi 5,5 millióról 2016-ra csaknem 8,5 millióra emelkedett. Csak a túlórákra tavaly több mint 16,5 milliárd forintot fizettek ki. A rendőrség költségvetése 2016-ban hozzávetőlegesen 250 milliárd forint volt, majdnem 2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
Borítófotó: Biztonsági őr egy amerikai környezetvédelmi tüntetésen. Egyre nagyobb az igény
a magánszolgálatokra (Yuri Gripas / Reuters)
