Leszámolás Szaúd-Arábiában

Mátrix
A szaúdi királyság Jemenben, Szíriában és Libanonban harcol legnagyobb térségi ellenfelével, Iránnal. A királyi család most saját magával is háborúba keveredett.

Szalmán szaúdi király bátyja 2015-ös halálát követően lépett a trónra. Az uralkodó a fiát, Mohamed bin Szalmánt szeretné hivatalosan is utódjaként elfogadtatni. A különböző gazdasági és politikai érdekek mentén megoszló királyi család tagjai azonban ezt akadályozni próbálják. A sokáig a színfalak mögött folyó hatalmi harc a hét végén nyílttá vált. Az uralkodó több mint egy tucat herceget és volt magas rangú kormányhivatalnokot, valamint katonai vezetőt tartóztatott le. Vasárnap lezuhant egy helikopter a jemeni határ közelében, rajta nyolc vezetővel és egy szaúdi herceggel.

PÁRHUZAMOS VÁLSÁGOK

Az 1925-ben alapított szaúdi királyságban az volt a szokás, hogy az uralkodó utódját az alapító, Abdul-Aziz ibn Szaúd fiai közül választották. A második generáció azonban lassan kihal, a harmadikban pedig túl sok herceg van már, egyre nehezebb királyt választani. Szalmán egy másik tradíciót is megtört: fia lett a védelmi és a gazdasági miniszter, a szaúdi olajtársaság, az Aramco felügyelője, valamint a korrupcióellenes hivatalt is ő irányítja. Ezeken a posztokon korábban mind koronahercegek ültek. Az uralkodó fia trónra jutása érdekében radikálisan átalakította a hatalmi struktúrát, vallási vezetőket is partvonalra tett. Szalmán megpróbál irányt váltani: hatalmát (és sarja leendő uralmát) kevésbé a törzsi megállapodásokra és azok vallási támogatására építené, sokkal inkább az ország lakosságának a kétharmadát kitevő fiatalokra számít. Reformjai, amelyek között vallásiak is vannak, szintén az ifjak megnyerését szolgálják. Ezzel azonban saját hatalmára nézve is kockázatot teremt: ha támogatói még több reformot követelnek, maga az államforma is veszélybe kerülhet.

Szaúd-Arábia modernizációra szorul, szinte egyedüli bevétele a kőolaj. Ez hosszú távon nem tartható fent, főleg úgy, hogy alacsony az olaj ára. Az elmúlt két évben a kormány csökkentette a lakossági támogatásokat és az állami beruházásokat, hogy fékezze az államháztartási hiány elszaladását. 

A Közel-Keleten a szokásos káosz uralkodik, a szíriai válság rendezése a régió új nagyhatalmi felosztását indítja el. Az ősellenség, a síita Irán visszatért az olajpiacra, így megerősödik, az Iszlám Állam meggyengülésével befolyást szerezhet például Szíriában (lásd cikkünket az előző oldalon.) Ebben a helyzetben a szunnita szaúdi vezetés nem engedheti meg magának, hogy először otthon tegyen rendet, majd belföldön megerősödve forduljon a régiós konfliktusok felé – kénytelen párhuzamosan kezelni a válságokat. 

IZRAEL ÚJRA BESZÁLL?

Az éleződő válság jele az is, hogy a múlt héten lemondott a szunnita Szaad Haríri libanoni kormányfő. Ezt azzal indokolta, hogy az oroszok által támogatott Irán és az általa pénzelt Hezbollah milícia (a síiták) egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Izrael üdvözölte a lemondást, amiből sokan arra következtetnek, hogy kiújulhat a zsidó állam és a Hezbollah közötti háború, amelyet Szaúd-Arábia is támogathat. Az Egyesült Államok egyelőre látványosan távol tartja magát a krízistől; nagy kérdés, hogy ezt meddig engedheti meg magának.

Borítófotó: Szalmán király és az indonéz elnök. Többfrontos háborúra kényszerült

Ezek is érdekelhetnek

További híreink