A kezdeményezés szerint az oltás elfogadásáról a szülők dönthetnének, de egy járvány kitörése vagy veszélye esetén az egészségügyi miniszter vagy a tartományi kormányzó rendeletet adhatna ki a kötelezettségről. Októberben a parlamenti képviselők befogadták a projektet (csak a PiS kormánypárt öt képviselője utasította el), és az egészségügyi bizottságra bízták szakpolitikai elemzését. Łukasz Szumowski tárcavezető kijelentette: a kormány nem állhat egy veszélyes polgári előterjesztés mellé. Azt javasolja, hogy a vakcinálást megtagadó szülők ne kapják meg az 500 złotys (37 ezer forintos) családi pótlékot. A módosító indítványok közt szerepel az is, hogy az óvodák ne fogadják be a beoltatlan kicsiket.
Lengyelországban a vakcinált gyermekek aránya még mindig nagy, de az elmúlt években egyre nőtt az ellenzők tábora. Míg 2010-ben három és fél ezer visszautasítás volt, 2015-ben már majdnem 17 ezer, tavaly pedig ez a szám meghaladta a harmincezret. Ezek a szülők a védőoltás utáni kedvezőtlen mellékhatások, illetve az esetleges szövődmények miatt aggódnak, noha a lengyel vakcinák biztonságosak, tízezer esetből egyben fordulhat elő komplikáció.
A lengyeleknél közel hatvan éve kötelező az immunizálás. A most hatályban lévő törvény szerint a gyermekeik beoltását visszautasító szülők először egy figyelmeztetést kapnak, utána akár tízezer złotys (majd 750 ezer forint) büntetést is kiróhatnak rájuk, s ez meg is ötszörözhető, de általában jóval enyhébb a bírság.
Az immunitás elérésének a feltétele egy populációban a beoltottak legalább 95 százalékos aránya, ez alatt súlyos betegségek térhetnek vissza ‒ figyelmeztetnek a szakemberek, s arra emlékeztetnek, hogy azokban az államokban, ahol több volt a beoltatlan gyermekek száma, mint Lengyelországban, növekedett a kanyaró és a szamárköhögés vírusával fertőzöttek aránya. Európában csaknem tizenkét hónap alatt megháromszorozódott a kanyaróesetek száma, miközben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint tíz beteg közül kilenc nem részesült vakcinációban.
A kötelezettség megszüntetése nemcsak a látszólag kiküszöbölt fertőző betegségek visszatérését, a járványok valós veszélyét hordozza, hanem komoly költségeket is okozhat az államnak. A Money.pl
gazdasági portál becslései alapján egy járvány akár évi félmilliárd złotys (37,2 milliárd forint) pluszterhet jelentene.
