A sztrájkoló szakszervezetek, azaz a ZNP és a Forum ZZ képviselői közölték, hogy visszavonulót fújnak, amint a kormány elfogadja a kétszer tizenöt százalékos (két lépcsőben összesen harmincszázalékos)
béremelést célzó követelésüket. Lapzártánkig a kormánnyal folytatott egyeztetések fiaskóval zárultak – csak a Szolidaritás szakszervezet pedagógusai álltak el az akciótól, még annak kezdetén. Múlt vasárnap este Mateusz Morawiecki miniszterelnök arra kérte a sztrájkolókat, legalább a nagyböjt utolsó hetében vegyék fel a munkát, húsvét után pedig tárgyalóasztalhoz ül velük és a szülők képviselőivel. Ráadásul a nyolcadik osztályosoknak záróvizsgáik vannak – függesszék fel erre az időre a tanárok a demonstrációt. „Az érdekképviseletek harmincszázalékos javaslata évi 12 milliárd złoty (mintegy 900 milliárd forint) kiadást jelent a költségvetésnek – mondta Beata Szydło kormányfőhelyettes. Felajánlotta, hogy az idén mintegy tizenöt százalékkal emelik a fizetéseket, a követelés maradék részét, sőt valamivel többet is a következő években rendezik.
Lengyelországban egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3500 złoty (mintegy 263 ezer forint), ami a havi lengyel átlagbér hetven százaléka, egy pályakezdő pedig az átlagfizetés felét kapja. A vállalati szektorban az átlagbér 2013 februárjától 2019 februárjáig 33,4 százalékkal nőtt, a tanároké jóval lassabban emelkedett.
Mindeddig a varsói kormány az elődei után maradt költségvetési hiány lefaragására és a lehető legkiegyensúlyozottabb büdzsére összpontosított. Ezzel együtt bőkezű szociális programokat indított, családtámogatási rendszert épített ki, az ehhez szükséges pénzt a gazdasági bővülés és az adózási fegyelem erősítése nyomán befolyt összegekből gazdálkodta ki. Szakértők azonban a jóléti kiadások mérséklését jósolják. Szerintük a következő hat-nyolc milliárd złotyt (kb. 450-600 milliárd forintot), amit a pedagógus-szakszervezetek követelése alapján számoltak ki, nagy kihívás lesz előteremteni.
A tanárok sztrájkja mérhetően befolyásolja a lengyel gazdaságot. A Money.pl portál becslései szerint az ország GDP-vesztesége napi átlagra visszavetítve 15–156 millió złotyt tesz majd ki, attól is függően, hogy meddig tart a munkabeszüntetés. Ha sok hónapig elhúzódna, az már érezhető csapás lenne a gazdaság számára. A napi GDP-kiesésre vonatkozó összegeket a potenciálisan otthon maradó szülők száma szerint modellezték, attól függően, hogy hányan nem tudják megoldani a gyermekek napközbeni felügyeletét. Az oktatási rendszer lebénulása tehát nemcsak az iskolákban, hanem számos vállalatnál is problémát okoz. Az elemzések alapján közel 1,1 millió lengyel szülőnek az lesz a dilemmája, hogy miként gondoskodjon azokról a kicsikről, akiket nem lehet egyedül hagyni. A CBOS közvélemény-kutató április 4. és 11. között készült felmérése szerint a lengyel társadalom megosztott a sztrájk megítélésében: 44 százaléka támogatja a pedagógusok akcióját, 36 százaléka pedig ellene van. A maradék közömbös iránta, vagy nincs véleménye. De valamivel többen vannak azok, akik túlzónak tartják a tanárok bérkövetelését, és sokkal többen azok, akik elfogadhatatlannak tartják a munkabeszüntetést vizsgák idején.
Borítófotó: sztrájkoló pedagógusokat támogató tüntetés Varsóban. A társadalom megosztott a munkabeszüntetés megítélésében
