Ezeken a településeken a szálló por koncentrációja legalább háromszorosan haladja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megengedett értéket. (A mérések a 2,5 mikronnál kisebb részecskeméretű finomszemcsés anyagokra vonatkoznak, ezek nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki a tüdőből – a szerk.) Az európai listán az első ötből négy lengyel város – Żywiec, Pszczyna, Rybnik és Wodzisław –, de Krakkóban, Nowy Sączban, Katowicében és Gliwicében is erősen szennyezett a levegő. Az utóbbi években jelentősen javult a helyzet, a kén-dioxid-kibocsátás több mint 70 százalékkal csökkent, a nitrogén-oxidok emissziója mintegy 40, a porszennyezés pedig 80 százalékkal, de a szilárd részecskék koncentrációja még mindig magas. Paradox módon bár Lengyelországban a legsúlyosabb a probléma, a szmogriasztási rendszer itt a legmegengedőbb, ezért riadót viszonylag ritkán rendelnek el. Összehasonlításképpen: a franciaországi szmogriasztás küszöbértéke 80 μg/m3, s Varsóban tavaly három hétig ennél nagyobb volt a szálló por koncentrációja. A lengyel riasztási szint viszont 300 μg/m3; e szerint a múlt évben mindössze háromszor rendeltek el riadót, kétszer Krakkóban, egyszer Katowicében.
A lengyelországi szmogproblémát elsősorban nem a nehézipar vagy a városi autóközlekedés okozza, hanem a rosszul szigetelt házak. A rendszerváltás előtt ugyanis a lakosok nagy része gyengébb minőségű anyagokból építkezett, az embereket nem foglalkoztatta az energiatakarékosság, hiszen a legnépszerűbb fűtőanyag, a szén olcsó volt. Becslések szerint az országban két és fél millió családi ház nem felel meg a hőszigetelési szabványnak.
A hatóságok tisztában vannak a probléma összetett jellegével. Olyan komplex kérdésről van szó, mint az energiaszegénység, amely egyszerre szociális és energiahatékonysági gond. A szegényebb családok energiaköltségei nagyobbak a jövedelmükhöz képest, s ez részben a rossz szigetelésű épületek következménye, ráadásul a rosszabb szociális helyzetűek gyengébb minőségű szilárd fűtőanyagot vásárolnak. Az ördögi kört támogatással, infrastruktúra-fejlesztéssel lehet megszakítani, s növelni kell a megújuló energiaforrások részarányát. Ezt fejtette ki Piotr Woźny, a szmogcsökkentésért felelős kormánybiztos a Gazeta Wyborczának adott interjúban, és azt hangsúlyozta, hogy ezt a küzdelmet az energiaszegénység felszámolásával kell kezdeni. Tavaly ősszel hatályba lépett a szmog elleni törvény, az első olyan eszköz, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy döntsenek arról, mivel és hogyan fűthetik otthonaikat az emberek. Ugyanakkor a városok (pl. Katowice) oktatási tevékenységet is folytatnak, lakossági fórumokat rendeznek, hogy ismertessék a levegőszennyezés csökkentésének módozatait.
Emellett egyre népszerűbb intézkedés az ingyenes tömegközlekedés részleges bevezetése. Az új szabályozás szerint Wrocławban a kritikus napokon nem kell fizetni az alsó-sziléziai vasút járatain. Február közepén egész Európában a wrocławi levegő minősége volt a legrosszabb.
Borítófotó: Szmogellenes demonstráció tavaly januárban, Varsóban. A szálló por csökkentésére ősz óta egy sor intézkedést vezettek be Lengyelországban (Reuters)
