Új Afganisztán-stratégiával lépett színre a minap Donald Trump amerikai elnök. Gyökeres eltérést ígért elődje, Barack Obama módszerétől, és megfogadta: nem követi el ugyanazokat a hibákat. A részletekkel azonban adós maradt. Az új stratégia Magyarországot is érintheti, hiszen továbbra is részt veszünk a folyamatosan változó célú misszióban, elsősorban kiképzési, utánpótlási feladatokat látva el. Ha az Egyesült Államok ösztönzésére újra nő a NATO közvetlen részvétele, hazánk sem kerülheti el az Afganisztánban lévő kontingens bővítését.
HOL VANNAK A RÉSZLETEK?
Az elnök csúcsidőben, az országos csatornák által élőben sugárzott beszédéből nem derült ki, hány amerikai katonát szándékozik az ázsiai országba vezényelni, milyen határidőket szab az egyes, nem részletezett feladatok végrehajtására, mit vár az USA szövetségeseitől. Egy bizonyos, Afganisztánban az Egyesült Államok történelmének eddigi leghosszabb háborújába bonyolódott, nem látni az alagút végét, a fényt. Az amerikaiak által patronált kabuli kormány által ellenőrzött területek zsugorodnak, a tálibok egyre nagyobb országrészeket hasítanak ki.
Nagy valószínűséggel Trump nem fog fejest ugrani és elkövetni a lehető legsúlyosabb hibát, nem vezényel ismét nagyszámú harci alakulatot Afganisztánba. Egyelőre a hírek szerint kevesebb mint egydandárnyi katonáról, négyezer főről hallani, akiket a dél-ázsiai országba küldenek, hogy a fő tevékenységet, az afgán erők kiképzését támogassák. Ezektől várni, hogy megfordítsák a háború menetét – illúzió.
Van az Egyesült Államok afganisztáni részvételének egy kevéssé ismert oldala, az amerikai különleges egységek tevékenysége. Ezekről nincs szó a hivatalos közleményekben, de jelenlétüket nem cáfolják. Feladatuk az afgán hadsereg különleges alakulata, a Kta Kasz támogatása, a kiemelt fontosságú célszemélyek, tálib vezetők kiiktatása. A Magyar Honvédség speciális egységeinek a tagjaiból toborzott kisebb csapat is az amerikai különleges erők parancsnoksága alatt hajt végre bizonyos feladatokat.
SZELLEMKATONÁK
Trump Afganisztánban végső soron politikai megoldást akar, de nem pontosan ismert, hogy ezt miként szeretné elérni. A tálibok, értesülvén a Fort Myer-i beszédről, nem változtatták meg álláspontjukat, és láthatóan nem akarnak politikai rendezést. Zabiulla Mudzsahid tálib szóvivő az AP hírügynökségnek telefonon elmondta: „Nem tesszük le a fegyvert senki előtt sem, harcosaink addig küzdenek, amíg az utolsó amerikai katona el nem hagyja Afganisztán területét.”
Így Trumpnak nem marad más, mint bízni a vitatott harcértékű afgán kormányerőkben. Még a Fehér Ház jelenlegi gazdájával rokonszenvező foxnews.com is erősen kétkedő hangot ütött meg az új stratégia kapcsán. Emlékeztetett az egész országot, a fegyveres erőket átszövő korrupcióra. Júliusban az afgán hadsereg főfelügyelőjének a jelentése ennek méreteire is utalt. Kiderült, hogy egy hadosztálynyi „szellemkatona” szerepel a hadsereg zsoldlistáján. Olyanok, akik csak papíron léteznek, s zsoldjukat ismeretlenek felveszik és zsebre teszik. Trump ugyan nem tért ki konkrét esetekre, de az új stratégiát bejelentő beszédében figyelmeztette a kabuli vezetést, hogy az amerikaiak igazi reformokat, valós haladást és valódi eredményeket várnak el.
PAKISZTÁN A KULCS
Nem látni, hogy az USA elnöke képes és hajlandó lenne valamiféle új nemzetközi hátteret, szövetséget teremteni az afganisztáni erőfeszítések segítésére. Pedig a szomszédok – mindenekelőtt Pakisztán, Kína, Irán –, valamint India és Oroszország álláspontja, támogatása is kulcsfontosságú. E nélkül kevés az esélye a bejelentett stratégiaváltás sikerének.
Pakisztán kulcskérdés, amelybe eddig valamennyi Afganisztánban háborúzó amerikai elnöknek beletört a bicskája. Miként kényszeríthetik az afgánok keleti szomszédját arra: ne engedje meg, hogy a tálibok (és az Afganisztánban mindinkább jelen lévő Iszlám Állam) utánpótlási bázisként használják a határ mentén fekvő törzsi területeket? Az iszlámábádi vezetést megdöbbentette, hogy Trump „természetes szövetségesnek” nevezte beszédében Indiát, az ország ősellenségét. Ilyen feltételek mellett nem lesz könnyű rávenni Pakisztánt, hogy tegye meg azt, amire Trump elődjei (a legtöbbjük jobb viszonyt ápolt Iszlámábáddal, mint a jelenlegi elnök) sem tudták rábírni.
Az USA első emberének Indiával való viszonya ellentmondásos. Az amerikai elnök Afganisztánról beszélve az újdelhi vezetés szemére vetette, hogy dollármilliárdokat keres az indiai–amerikai kereskedelmen, így elvárható, hogy többet áldozzon az afgán kormány megsegítésére. A The Diplomat című lap szerint ez a sajátos árukapcsolás „negatív dinamikát” kölcsönöz Washington és Újdelhi kapcsolatainak.
HIÁBAVALÓ ERŐFESZÍTÉS?
Kínával kapcsolatban sem jobb a helyzet, noha Peking szinte észrevétlenül az afgán válság megoldásának másik kulcstényezőjévé lépett elő. Trump amerikai vállalati titkok ellopásával vádolta meg a távol-keleti óriást, amely válaszul a nemzetközi kereskedelem szabotálását akasztotta az Egyesült Államok elnökének a nyakába. Iránnal szemben Trump kiásta a csatabárdot, amelyet elődje – ugyan nem túl mélyre, de –elásott. Így aligha várható Teherán közreműködése az afgán krízis Amerikának tetsző megoldásában.
És végül az Oroszország-dilemma. Az Orosz Föderáció ugyan közvetlenül nem határos Afganisztánnal, mégis a volt szovjet tagköztársaságokon – kiváltképpen Tádzsikisztánon, ahol nagy katonai bázisa van – át közvetlen szereplője az afgán válságnak. Nem beszélve arról, hogy Moszkva 1979 és 1989 között hasonló háborúba keveredett a közép-ázsiai országban, mint amilyenben most Washington ül. Mihail Gorbacsov pártvezető felismerte, hogy Afganisztán nem éri meg az erőfeszítéseket, és kivonult az országból, amelyet a Kreml valószínűleg jobban ismer, mint bármely más nagyhatalom.
Több mint háromezer afgán tiszt tanult a szovjet katonai felsőoktatási intézményekben, jó néhányuk még ma is aktív szolgálatban van. Moszkva hajlana a Nyugattal, mindenekelőtt az USA-val való együttműködésre Afganisztánban, hiszen a lábát ott megvető Iszlám Állam közvetlen terrorfenyegetést jelent Oroszországra nézve, amelynek több tízmillió muszlim vallású állampolgára van. Az Ukrajna, a Krím miatti szankciók folytán azonban egyre kevesebb az esélye a kooperációnak. Amerikai és afgán hivatalos források azzal vádolják az oroszokat, hogy fegyvert szállítanak a táliboknak, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig hiábavaló erőfeszítésnek minősítette Trump új Afganisztán-stratégiáját.
Borítófotó: Afgán fiú fa játék puskával figyeli a többiek játékát Kabulban. Regionális szövetségesek nélkül nem lesz rend Afganisztánban (Reuters)