Az emberi szabadságjogokat a második világháború óta nem fenyegeti akkora veszély Európában, mint ma – ereszt meg egy sommás megjegyzést Israel Butler, a Civil Liberties Union for Europe (röviden Liberties) elnevezésű, civil szervezeteket tömörítő hálózat jogi vezetője a csoport egyik friss kampányvideójában. Egy másik agitációs anyagban Magyarország kapcsán elhangzik, hogy a kormány elfoglalta a médiát, akárcsak Lengyelországban. Igaz, szerintük Belgiumban ennél is rosszabb a helyzet, ott gumibotozzák a rendőröket kamerázó civileket, a németek pedig egyenesen börtönbe zárják a török elnököt gúnyoló komédiásokat. Bár valamennyi, elrettentőnek szánt példa minimum vitatható, a korábban a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, azaz a TASZ-t vezető Dénes Balázs által igazgatott tömörülés profilja elég jól kirajzolódik az efféle, népszerűsítőnek szánt anyagokból.
HÁTTÉREMBER
Azt, hogy az egész mögött Soros György áll, maga Dénes ismerte el, amikor az Indexnek adott interjújában közölte: az idei, 1,4 millió eurós költségvetésüket teljes egészében a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations, röviden: OSF) állják, ám bíznak benne, hogy ezt az összeget hamarosan kétmillióra duzzaszthatják. Egyelőre azonban, ahol lehet, spórolnak, így annak ellenére lett a központjuk Berlin, hogy tevékenységük fókuszában a brüsszeli uniós szervekre való minél nagyobb ráhatás áll. A magyarázat prózai: a belga és a német adózási szabályok összevetése után arra jutottak, hogy így jobban megéri nekik.
És hogy mivel töltené az idejét az egyelőre nem túl nagy létszámú, hazánkból nem meglepő módon a TASZ-t a soraiban tudó Soros-konglomerátum? Mindenekelőtt a populizmus térnyerése ellen lépnének fel, amely mögött, bár erről legfeljebb burkoltan értekeznek, a nekik nem tetsző politikai erők egyre szaporodó választási sikerei állhatnak. Vagyis arról van szó, hogy a nemzetek nem az általuk vallott, a nyílt társadalom kialakítását célzó szellemiségnek megfelelő pártokra szavaznak, és e jelenség ellen Brüsszelnek fel kellene lépnie, ebben pedig szívesen segítenék az uniós bürokratákat a Liberties önkéntesei.
ISMERŐS ARCOK
Mindezek tükrében aligha meglepő, hogy a szerveződés ötletgazdája az OSF egykori elnöke, Aryeh Neier. Ő onnan lehet ismerős, hogy szintén hozzá köthető a Magyarországot, illetve az Orbán-kormányt az elmúlt években gyakran pellengérre állító, sőt elítélő amerikai Human Rights Watch elnevezésű csoport. Vagyis aligha tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy a Liberties egyik kiemelt időtöltése a hazai politikai vezetés kritizálása lesz, ami, figyelembe véve, hogy hamarosan választási kampány kezdődik, finoman szólva is felvet bizonyos aggályokat.
Különösen azért, mert szintén kiemelt céljaik közé tartozik, hogy növeljék az Európai Unió szankcionálási erejét. Dénes ezzel kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott: az a kérdés, hogy ha egy tagállamban rossz irányba mennek a dolgok, az ellen Brüsszel milyen hatékonysággal tud fellépni. Szintén fontosnak tartja a vezető a hasonszőrű szervezetek „felturbózását”, mondván: azt látták, hogy a tagállami szinten működő csoportoknak nagyon gyenge az uniós érdekérvényesítő erejük. Felmérték az igényeket, végiglátogatták az összes potenciális szereplőt, és arra jutottak, van rá fogadókészség, hogy Európában közösen lobbizzanak. Ennek szellemében tréningeket tartanak és forrásokat is biztosítanak számukra. Nem maradhat ki persze a programpontok közül a könnyű drogok dekriminalizálásáért, illetve legalizálásáért folyó küzdelem sem.
ERŐSÖDŐ LOBBI
A már a látszatra sem adó szerveződés feltűnése illeszkedik abba a folyamatba, amelyre a minap a konzervatív washingtoni LifeZette hívta fel a figyelmet. Az újság arról cikkezett, hogy az őt ért támadásokra dacos válaszul az üzletember még több pénzt pumpál alapítványaiba világszerte, ezzel is erősítve lobbitevékenységét. Ennek kapcsán megemlítették, hogy csak a washingtoni Open Society Policy Center az idén az első fél évben már csaknem annyi pénzt – mintegy hatmillió dollárt – költött el, mint tavaly összesen. Ráadásul ennek javát éppen a magyar kormány Soros-ellenes kampányának az ellensúlyozására. A CEU-törvény, a tanszabadsággal kapcsolatos jogszabály – amelyről rendeletet is alkotott az amerikai kongresszus –, valamint a civil szervezeteket külföldi ügynököknek minősítő törvény ellen lobbizott a Soros Alapítvány, amelynek a tevékenységét az újság félmondatban radikális baloldalinak minősíti. A lap idézte a Georgia Katonai Akadémia egyik professzorát is, aki szerint az üzletembernek jogában áll ugyan befolyásszerzésre költeni a pénzét, ezzel együtt kontroll alá kell venni a Soros-alapok működését. A milliárdos a globalizmus keresztapja, aki számos országban a nemzeti szuverenitást ássa alá. Nap mint nap egyre több ember ébred arra, hogy a globalisták, de legfőképp Soros, a pénzükön keresztül igyekeznek a világot a maguk képére formálni. A professzor úgy véli, ez vissza fog ütni a spekulánsra: minél többet költ erre, annál jobban teret nyer a populizmus.
Márpedig a Liberties egyre szorgosabb. Nemrég például levélben keresték meg az Orbán-kormányt már antiszemitizmussal is megvádoló Frans Timmermanst. A Kapronczay Stefánia, a TASZ jelenlegi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta, a bangladesi migránsokat a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt a magyar állammal szemben képviselő Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által is aláírt folyamodvány szerint szinte követelték: az Európai Bizottság (EB) „haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény kapcsán a magyar kormány ellen”. Sőt, egyenesen felszólították az EB-t, hogy „hozza működésbe a jogállamisági keretrendszert Magyarországgal szemben”. Mégpedig azért, mert az ország vezetői immár hét éve „fáradoznak a hatalmi ágak egyensúlyának felborításán”.
A július 11-én kelt iromány, illetve a Soros-csapat hatásfokára utalhat, vagy csupán véletlen, mindenesetre napokon belül bejelentették Brüsszelben az eljárás megindítását. Ám a Libertiesnek van még javaslata: az EB, más uniós intézményekkel közösen, biztosítson nagyobb támogatást számukra, illetve az EU-s törvények végrehajtásáért és a közösség alapvető értékeinek érvényesítéséért küzdő civil szervezetek támogatására. A brüsszeli források pedig vélhetőleg jól kiegészítenék a Sorostól kapott eurómilliókat.
