ÁLLAMOSÍTÁSI KEZDEMÉNYEZÉS
Berlinben, ahol ez az egyik legégetőbb gond, népi kezdeményezés, aláírásgyűjtés indult késő tavasszal, hogy az egyenként több mint háromezer lakással rendelkező, magánkézben lévő ingatlancégeket államosítsák, így törjék le az égbe szökő lakbéreket.
Az ötlet nagy vitákat váltott ki, amelyek utóbb átalakultak pártpreferenciákkal fűszerezett politikai szócsatákká. Ennek kapcsán a Stern magazin áprilisban mintegy kétezer embert kérdezett meg, szerintük kell-e több állami bérlakás. A megkérdezettek 79 százaléka igennel válaszolt, csupán 16 százalék vélekedett úgy, hogy ez nem az állam hatásköre.
Röpködnek a szikrák a fellángoló vitában. Azt azonban senki sem vitatja, hogy a lakásbérleti díjak mértéktelenül emelkednek. Inkább a címkézés a divat. Markus Söder (CSU) szerint a kisajátítás „szocialisztikus ötlet”, és semmi köze a polgári politikai gyakorlathoz. Párttársa, Hans Reichhart azt mondja, hogy „a gyengeelméjűek tegnapi vitái” jönnek elő. A másik oldalon a szocdemek sem maradnak adósok. „Gyakorlatilag félbűnözői magatartásról van szó, amellyel kihasználják a bérlők védtelenségét. Ilyen esetekben az államnak kell közbelépnie” – vélekedik Ralf Stegner, az SPD alelnöke. A Zöldeket vezető Robert Habeck óvatosan csatlakozott a kisajátítást támogatók táborához, s ezzel kiváltotta Alexander Dobrindtnak, a CSU tartományi főnökének a rosszallását. „A kisajátítás lakásépítés helyett új egyenlőtlenségeket szül, és felborítja a társadalmi békét” – nyilatkozott Dobrindt a Funke médiacsoportnak.
A Hannoversche Allgemeine Zeitung a kezdeményezés anyagi oldalát firtatja. Ha kisajátítják a nagy ingatlankezelő cégeket, azokat kártalanítani kell. A becslések szerint erre akár 36 milliárd euró (csaknem 11 500 milliárd forint) is elmehetne. Ezért a pénzért szociális bérlakások tízezreit lehetne felépíteni – érvel a lap.
A baloldali, vörös-vörös-zöld vezetésű német fővárosban Michael Müller (SPD) főpolgármester támogatásával átmeneti megoldásként ötéves lakbéremelési stopot akarnak életbe léptetni 2020-tól. Az egyik legnagyobb berlini lakáskiadó, a Deutsche Wohnen, a fővárosban több mint százezer bérlakás tulajdonosa elébe menne a városvezetés kezdeményezésének, és saját ötéves lakbéremelési moratóriumot léptetne életbe – ám, mint a média írja, kiskapukkal…
A Statista.com 2018-as adatai szerint a fent felsorolt tíz német város az, ahol a legtöbbet kell fizetni a bérlakásért. Az adatok átlagos lakóterületű, 60-80 négyzetméteres, tíz évnél nem öregebb, az átlagosnál jobban felszerelt (erhobene Ausstattung) otthonokra vonatkoznak. A tavaly a magát a negyedik helyre feltornázó Berlin egy évvel korábban csak a hetedik volt a listán.
Borítófotó: A foglalt házak kilakoltatásai elleni tiltakozó Berlinben. Lakbérstopot követelnek a németek
