Kurz továbbra is népszerű

Mátrix
Bécs nem csak a migrációs politikában erősíti a visegrádiakat.

Mint tudjuk, minden relatív, így Ausztria főként a németekhez képest mutat jó képet. Az osztrákok 60 százaléka a bevándorlást ellenző két pártra szavazott, így az alpesi állam polgárai elkerülték Németország sanyarú sorsát, ahol a bajor CSU és Angela Merkel CDU-ja évi kétszázezer migráns (és családtagjaik) befogadásáról egyezett meg. Ausztriára is hasonló jövő várt volna, az idáig kormányzó szocdemek ugyanis csupán megfelezték volna az eddigi migránskvótát, így évi 37 500 helyett már „csak” 17 000 új „polgártársat” (és családtagjaikat) kellett volna befogadniuk.

JÓL DÖNTÖTTEK
Miután Sebastian Kurz átvette a visegrádiak és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) „nulla migráns” politikáját, utcahosszal nyerte meg a választást. Aki nem hitt az ifjú titán gyors fordulatának, az az eredetit, a Szabadságpártot választotta. Az 1999 utáni hasonló helyzettel ellentétben az EU most nem szigeteli el Bécset, hiszen számos fővárosban kormányoznak mérsékelt bal- és jobboldali pártok szélsőséges vagy radikális formációval közösen.
Sok német ezért is irigykedik közösségi oldali bejegyzéseiben Ausztriára, ahol a Soros-tervbe illeszkedő éves kvóták lelkes hívei, a Zöldek is kiestek a parlamentből. Az osztrákok jól döntöttek. A Profil című hetilapban megjelent felmérés szerint a válaszadók 85 százaléka elégedett a választás eredményével. A rangsort továbbra is a Néppárt vezeti, amelynek elnöke, Sebastian Kurz még mindig a legnépszerűbb politikus. Az ellenzékbe vonuló szocdemek stabilan másodikak, míg a Szabadságpártnak továbbra is csak a harmadik hely jut.
A kormányalakítás jól halad, az ígéretek konkrét tervekké válnak. A menedékkérők támogatását mindenhol a felére, havi 500 euróra csökkentenék, hogy többen tanuljanak németül és menjenek idővel dolgozni. Kisebb botrány kerekedett abból, hogy kiderült: számos menedékes pénzt küld haza a családjának, így ők pénz helyett ezentúl több természetbeni juttatást kapnak majd.
Ausztria nem csak a migrációs politikában erősíti a visegrádiakat. Az FPÖ külügyminiszter-jelöltje, Karin Kneissl Közel-Kelet-szakértő és publicista már szerzett diplomáciai tapasztalatot, s nagyon kritikus a brüsszeli bürokratákkal és betelepítési terveikkel szemben. Hibásnak tartja Merkel migránspolitikáját, és a hatályos uniós jog betartását követeli.
Kedvez a kormányalakításnak, hogy elsőként a költségvetési keretet határozták meg, s ahhoz igazítják a kormányprogramot. Az újraelosztási kvótát idővel 40 százalék alá csökkentenék, főként a családok, dolgozók és cégek adóterheinek a mérséklésével. Elindulna a családi ezüstnek számító városi bérlakások privatizációja, ezért sokan lakbéremelkedéstől tartanak.

JÓLÉTI KURTÍTÁSOK
Az FPÖ fokozatosan megszüntetné a kötelező kamarai tagságot, ami gyengítené a szakszervezetek tárgyalási pozícióját és csökkentené a közszolgálati jellegét elvesztő ORF médiacsoport állami támogatását is.
Ezenkívül változna a jóléti rendszerekhez való hozzáférés. Az uniós vendégmunkások csak ötévnyi befizetés után részesülhetnének ellátásban, és a nem bécsieknek is legalább egy évet kellene várniuk szociális bérlakásra. Az új kabinet megnehezítené a korkedvezményes nyugdíjba vonulást, s több kormányhivatalt költöztetne Bécsből vidékre. Valami elindult Ausztriában, amire nekünk is érdemes odafigyelni.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink