Tóth Bertalan és Mesterházy Attila – az MSZP rendkívüli tisztújításán őket tartják a legesélyesebb elnökjelölteknek. Mivel a választások után Molnár Gyula elnök, a helyettese, Gőgös Zoltán, a teljes elnökség és a választmány elnöke, Hiller István is lemondott pozíciójáról, teljes tisztújításra lesz szükség. Molnár ellen fegyelmit is kezdeményeztek a liberálisokkal való „titkos”, leginkább vabanknak tűnő hatvanmilliós megállapodása miatt.
Eredetileg öt aspiránsról volt szó. Kunhalmi Ágnes volt budapesti elnök még versenyben maradt, viszont a pártban is teljesen ismeretlennek számító Bródy Gábor és az uniós képviselő, az MSZP-t szanálni kívánó Szanyi Tibor, mivel feltehetően nem tudták összegyűjteni az induláshoz szükséges ezerötszáz aláírást, visszaléptek.
KUNHALMI, A POLITIKAI CELEB
Lapunk szocialista forrásai szerint a küldöttek között annak van a legnagyobb esélye a győzelemre, aki mögé a legnagyobb és politikailag a legbefolyásosabb MSZP-szervezetek besorolnak. Ma a legmeghatározóbb ilyen csoport a budapesti, hiszen a fővárosban a tizennyolcból tizenkét választókerületben tudtak nyerni az országgyűlési választáson.
Magyarán az a jelölt, aki nem szerzi meg a budapestiek támogatását, biztos kiesik a versenyből. Kívülállóként azt gondolhatnánk, hogy Kunhalmi Ágnesnek így szinte ki is kövezték az útját az elnöki pozícióig. A politikus 2014-től kezdődően állt a fővárosi szervezet élén. Akkor azt a Molnár Zsoltot váltotta, aki most őt követi ebben a pozícióban. Molnár akkor a „kapucnis botrányba” bukott bele, kiderült ugyanis, hogy 1992-ben ő is jelen volt azon a tüntetésen, amikor Göncz Árpád akkori államfőt szélsőjobboldali, kapucnis, bomberdzsekis tüntetők kifütyülték. Molnár egy korabeli fotó tanúsága szerint szintén kapucnit viselt, és azzal gyanúsították, hogy nem véletlenül volt ő is a szkinhedszubkultúra öltözékében. A politikus tagadta a vádakat, de inkább elhagyta az MSZP-s posztot, viszont a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét megtartotta. És a párton belüli befolyását is. Kunhalmit az ő emberének könyvelte el mindenki, hiszen a politikusnő MSZP-s karrierjét 2006-ban épp abban a II. kerületi önkormányzati testületben kezdte, ahol Molnár és Horváth Csaba is egyengette az útját. Azonban informátoraink hangsúlyozták: Molnár a háttérben mindent a kezében tartott, miközben Kunhalmi – immár listás országgyűlési képviselőként – „politikai celebkedett”, ő lett a kampányban az MSZP arca is.
NINCS EGYETÉRTÉS
Mindez egy szép és egyenes végkifejlet felé vezethetne, de a valóság más. Ugyanis Kunhalmi – nem véve tudomást a szocialisták érzelmeiről – párton belül szinte minden lehetőséget megragadott arra, hogy az egységes baloldal kialakításáról beszéljen. Mostani elnöki kampányának is az a címe: Repüljünk csapatban! Az értelmezési problémát – hiszen nem csapatban, hanem kötelékben kell repülni – félretéve, Kunhalmi üzenetének az a lényege, hogy csak egységes baloldal tudja legyőzni a Fideszt 2022-ben. E kampánylevél szerint a korábbi évek hibáival szembenézve „pártunk egésze állhatatosan törekszik a következő években egy egységes baloldal kiépítésére”.
Ezzel viszont Molnár Zsolt nem ért egyet. Ahogy a figyelo.hu-nak adott interjújában nemrég kifejtette, „az MSZP jövőjével kapcsolatban vannak olyan kérdések, amelyeket másképp látunk”.
Hogy még jobban megkuszáljuk a szálakat, emlékeztetőül felidézzük: Botka László, aki tavaly néhány hónapig volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Molnárt árulónak minősítette, sőt addig ment, hogy a Fidesz ügynökének is megbélyegezte.
Molnár azonban megnyerte a meccset, hiszen nem ő, hanem Botka távozott megszégyenülten a pozíciójából tavaly októberben.
A Molnár által a választási kampányban sürgetett szövetség nem egyenlő Gyurcsány Ferenc visszafogadásával és egy új baloldali egységpárt megalakításával. Kunhalmi viszont néhány éve nyíltan e mellett tette le a voksát. Azt mondta: „A politikában nagyon sok minden bekövetkezhet, így az is, hogy vannak pártok, amelyek valamikor egyek voltak, aztán szétszakadtak, és még lehet, hogy egyszer egyek lesznek.” (Gyurcsány 2011-ben távozott az MSZP-ből, ekkor alapította meg a Demokratikus Koalíciót – a szerk.) Viszont elkezdődött a találgatás; egyes hírek szerint Kunhalmi Tóth javára visszaléphet a küzdelemtől.
TÓTH VAGY MESTERHÁZY
Miközben párton belüli forrásaink szerint Kunhalminak nincs esélye, a Medián közvélemény-kutatása alapján Mesterházy–Kunhalmi-csata várható a tisztújításon. Amennyiben a politikusnő visszalépne, papíron nőhet Tóth esélye a pártelnökségre, de a fejszámolósdi egy ilyen esemény kapcsán sem biztos, hogy beválik.
Mesterházy esélyeit növeli, hogy nem adta az arcát a 2018-as vereséghez. 2014-től visszavonult az első vonalból, és kibekkelte a visszatérést. Azt is elmondhatja magáról, hogy az ő irányításával a négy évvel ezelőtti baloldali összefogás jobb eredményt ért el, mint a mostani vezetés a Párbeszéddel. Igaz, Mesterházy kétszer is volt miniszterelnök-jelölt (2010, 2014), és mindkétszer kétharmados zakót kaptak a szocialisták.
„A szervezettségünk akkor is fényévekre volt a mostanitól” – mondta az egyik MSZP-s képviselő. Nem kizárt, hogy a budapesti szocialisták is mögé sorakoznak majd fel, bár elismerik, hogy vetélytársa, a pécsi Tóth Bertalan nagyon határozottan állt bele az elnökválasztási kampányba. Azonban Mesterházyhoz képest is szürke politikusnak tartják, aki sokszor bizonytalannak tűnik. És az is igaz, hogy frakcióvezetőként, valamint a párt férfi kampányarcaként kivette a részét a gyenge választási eredményből.
A két politikus abban viszont hasonlít egymásra, hogy ez év tavaszán mindketten egy-egy „független” jelölt javára visszaléptek az egyéni választókerületükben. Mesterházy Veszprémben a végül vesztes Kész Zoltánt, Tóth Pécsett a győzedelmeskedő Mellár Tamást támogatta. Kunhalmi azonban elindult, és meg is nyerte a XVII. kerületi választókerületét. Hogy ki lesz szombaton a végső befutó, talán ezért is bizonytalan.
KÜLÖN UTAK A JOBBIKBÓL
Végérvényesen szakad a Jobbik. Jövő szombaton, Ásotthalmon ugyanis megalakul a Mi Magunk mozgalom, amelyet eredetileg a párt platformjaként szervezett volna Toroczkai László. A Jobbik Vona Gábor bukása utáni egyik elnökjelöltjét kizárták a pártból, a frakcióból pedig elnökhelyettes-jelölt támogatójának, Dúró Dórának kellett távoznia. Ő ezután kilépett a Jobbikból, de független képviselő maradhat. Férje, a volt alelnök Novák Előd is vezető szerepet kaphat a Sinn Féin párt (terrorszervezet, az IRA politikai szárnya) nevének a tükörfordításaként elnevezett mozgalomban, amely már 2006-ban is létezett. Akkor ősszel szintén Toroczkai hozta létre, de rövid időn belül beszüntette a csoport működését. Most úgy látta jónak, hogy előhúzza az asztalfiókból és leporolja. Forrásaink szerint azonban a Jobbiknál maradt minden anyagi forrás, és a lehetséges radikális témákban – cigány–magyar együttélés, „politikusbűnözés” – sincs olyan erő, mint amit egykor, a Gyurcsány-kormány időszakában a Jobbik ki tudott használni. (PT)
Borítófotó: Kunhalmi ágnes is beszállt az MSZP elnökjelölti versenyébe. Ki a legszebb a vidéken?
