– Ön szerint mi az EP-választás fő tétje?
– A legfontosabb kérdésként az európaiaknak a migrációról kell határozniuk. Eldönthetik, hogy továbbra is nyitva tartsuk-e a külső határainkat, még több embert akarunk-e beengedni Afrikából és a Közel-Keletről, vagy inkább végre jobban védjük-e Európa határait, megvédjük-e földrészünk népeinek és kultúrájának eredeti sokszínűségét.
– A Sargentini-jelentés vitájában ön felszólalásában megvédte Magyarországot. Miről szól ez a jelentés?
– Számomra érthetetlen, hogy az Európai Parlament baloldali többsége miért állítja pellengérre azt az Orbán Viktort, aki országával 2015-ben egyedüliként és elsőként tartotta be az uniós szabályokat s védte a külső határokat. Azt sem értem, hogy miért akarják a legrosszabb esetben Magyarország szavazati jogát felfüggeszteni és ezzel de facto kizárni a döntéshozatalból. Szerintem ez tisztességtelen, ilyet nem szabad tenni! Az ember a családtagjaival barátságosan és tisztelettudóan viselkedik.
– Lengyelország ellen is elindították a 7. cikkely szerinti eljárást, s hasonló várható Románia, Szlovákia és Málta esetében. Brüsszel így akar nyomást gyakorolni a tagállamokra?
– Ezt én is így látom! Attól tartok, hogy akár Ausztria és Olaszország ellen is hasonló eljárást indítanak, magyarán minden olyan tagállamot pellengérre állítanának, amely nem követi az EP baloldali többségét. Az én szememben ez egy rossz politika.
– Miben látja a véget ért osztrák soros uniós elnökség sikereit?
– Elnökségünknek a „Védelmező Európa” mottót választottuk. Szorgalmaztuk a külső határok hathatós védelmét és a menekültpolitika megváltoztatását, szóval korunk legégetőbb és legfontosabb problémáival foglalkoztunk.
– Az FPÖ február végén dönt listavezetőjének a személyéről. Mik a szabadságpárt választási programjának a legfontosabb pontjai?
– A legfontosabb témánk a migráció és az a kérdés, hogy Európát s benne Ausztriát miként tudjuk hatékonyan megvédeni az afrikai és közel-keleti tömeges bevándorlástól. A fő célunk tehát földrészünk már meglévő kulturális képének a megőrzése. Át szeretnénk festeni Európát! Több hatáskört adnánk vissza a tagállamoknak, és a szubszidiaritás révén több döntésbe vonnánk be közvetlenül a polgárokat. Ennek része az uniós intézmények létszámának a megfelezése, vagyis egy feleekkora EU-s parlament és bizottság.
– A megfelezett brüsszeli bizottságnak nem biztos, hogy lenne osztrák tagja.
– Ez sem elképzelhetetlen. Ezt a problémát is kreatívan kell megoldani: a tagállamok egy csoportja is adhat egy uniós biztost, vagy a vetésforgóelvet követve idővel ismét ott ülne egy osztrák biztos is az asztalnál.
– Ön volt az FPÖ 2014-es EP-listájának a vezetője. Milyennek látja a listavezetők feladatát tagállami és uniós szinten?
– Az EU-s listavezetők rendszerét 2014-ben vezették be, ám ez leginkább egy marketingfogás volt, mivel nincsenek közös uniós választási listák. Az Európai Parlamentben voltak ugyan ilyen törekvések, ám az ötlet végül nem kapott többséget. A mi pártunk nem száll be a bizottsági és EP-elnöki posztokért a szociáldemokraták és a néppárt között zajló játékba.
– Milyen esélyt ad Macron francia elnöknek, aki európai ambíciókat dédelget?
– Hetek és hónapok óta mást sem látok a tv-ben, mint az Emmanuel Macron politikája elleni országos tiltakozásokat. A baloldali és a liberális politikai nómenklatúra a francia államfőt mint „üdvözítőt” ünnepelte, aki majd megmenti őket Marine Le Pentől. Másfél évvel a hivatalba lépése után azonban már egész Franciaország ellene fordult, mivel nem teljesítette a választási kampányban tett ígéreteit.
– Hogyan ítéli meg a brexitet? Vészesen közeleg a március 29-i hivatalos kilépési dátum.
– Látok arra utaló jeleket, hogy sokan az utolsó pillanatban meg akarják akadályozni a brexitet. Az EU Bírósága már hozott egy olyan döntést, miszerint a brit alsóház új döntése visszafordíthatja a kilépési folyamatot. Amennyiben a káoszkeltés és a jövőtől való félelem miatt az alsóházban a távozás szándékának nem lesz meg a többsége, Nagy-Britannia egyelőre továbbra is az EU tagja marad.
– Milyen következménye lesz a brexit-nek az unió következő hétéves költségvetésére nézve? Az osztrák szövetségi kormány a kilépés után kisebb és nem nagyobb közösségi büdzsét szeretne látni. Hogyan lehet pótolni a britek kieső befizetéseit?
– Leginkább spórolással! Az FPÖ fentebb már említett fő követeléseként a parlamenti és a bizottsági helyek megfelezése ígéretes kezdet lenne. A kevesebb biztos kevesebb értelmetlen rendeletet és támogatási programot is jelentene, ezzel Brüsszelben sok pénzt lehetne megtakarítani. Ezt a pénzt helyben lehetne egy jobb szociális politikára és a gazdaság élénkítésére fordítani. Persze már az is sokat segítene, ha az Európai Számvevőszék jelentéseiben megfogalmazott megtakarítási javaslatokat elkezdenék megvalósítani!
– Matteo Salvini, a Lega elnöke nemrég Varsóban járt, s felvette a kapcsolatot a kormányzó PiS párttal. Milyen mozgást lát az Európai Néppárttól jobbra az EP-ben?
– Kifejezetten üdvözölném, ha pártszövetségünk újabb lengyel taggal bővülne! Európa most mozgásban van. Az angolok távozása után még több franciát, lengyelt, olaszt várunk, de nyitottak vagyunk a Baltikum és Közép-Európa irányába is. Személy szerint szeretném, ha e folyamat végén Orbán Viktor vezetésével a Fidesz–KDNP pártszövetség is csatlakozna a mi pártcsaládunkhoz.
– Lát olyan konkrét témákat, amelyekben a közép-európai országok – konkrétan a visegrádiak és Ausztria – együtt hatékonyabban léphetnek fel?
– A migrációról és a hatáskörök Brüsszeltől való visszavételéről már beszéltem. A 2015 végi bécsi kormányalakítási tárgyalásoknál az FPÖ elkötelezte magát amellett, hogy új tagként Ausztria is csatlakozzon a visegrádi országok csoportjához. Azt még nem tudom, hogy erre megérett-e már az idő, de az biztos, hogy minket nemcsak a közös történelem köt össze, hanem különösen Magyarországgal egy különleges barátság is. Közösen erősebbek vagyunk!
NÉVJEGY
Az 52 éves osztrák politikus a Bécsi Közgyűlésben kezdte politikai karrierjét.
2006–14-ben parlamenti képviselő volt.
2006-ban az FPÖ főtitkára lett.
A 2014-es EP-választáson pártja listavezetője volt. (Az FPÖ öt éve 19,72 százalékos eredményével, amely az előző voksoláshoz képest 7 százalékos javulás, négy képviselőt küldhetett Brüsszelbe.)
