BREXIT
Egymásnak feszülnek Nagy-Britanniában az EU-ból történő kilépés, a brexit támogatói és ellenzői. Furcsa helyzet alakulhat ki, ha december 11-én a brit parlament nem fogadja el a Theresa May kormányfő nevével fémjelzett megállapodást. Ez esetben a legkézenfekvőbb, de nem a legvalószínűbb út a „kemény”, egyezség nélküli távozás, amely mindkét félnek, kiváltképpen Londonnak komoly problémát okozhat. A szigetországot politikai válság fenyegeti, a miniszterelnök a kormányával együtt lemondhat, kiírhatják a rendkívüli parlamenti választásokat, vagy tarthatnak egy második népszavazást az EU-ban való bennmaradásról, avagy a kilépésről, esetleg újratárgyalhatják a brexitegyezményt.
GAZDASÁGI VISSZAESÉS JÖN
Ezt a képet további két tényező bonyolítja. Akik december 11-én a May-féle rendezett brexit ellen voksolnak, nem feltétlenül az EU-ban való maradás hívei, hanem olyanok is lehetnek, akik úgy vélik, hogy a kormányfő terve túlságosan megengedő, és „kemény”, megállapodás nélküli kilépést akarnak. A kérdés másik vetülete Theresa May és kabinetje megbuktatásáról szól, s alapvetően belpolitikai természetű. Mindkét nagy politikai pártban, a toryknál és a munkáspártiaknál vannak „disszidensek”, akik de-cem-ber 11-én átszavazhatnak. Egészében véve azonban a toryk brexittámogatók, míg az ellenzéki munkáspártiak a bennmaradás mellett érvelnek.
A londoni kormány közzétett egy 83 oldalas felmérést arról, hogy Nagy-Britannia mit veszít vagy nyer a kilépéssel. A rezümé: bármilyen variánst valósítanak meg, a britek hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járnak, mint ha bent maradtak volna az EU-ban. Egy tizenöt éves időszakot tekintve a szigetország gazdasága 3,9 százalékkal is kisebb lehet a távozással. Ez a legkedvezőbb brexitforgatókönyv, a Theresa May-féle terv, tehát a rendezett, sima válás megvalósulása esetében érvényes.
Ha megállapodás nélkül hajtják végre a kilépést („kemény brexit”), akkor tizenöt éves távlatban a veszteség megközelítheti a tíz százalékot. A Bank of England november végi jelentése szerint a brit gazdaság kára lényegesen nagyobb lehet a kormány által megjelöltnél, és közvetlenül a „kemény” brexit bekövetkezte után elérheti a nyolc százalékot. Ez súlyos recessziót jelent, az ingatlanok csaknem egyharmados, a font mintegy huszonöt százalékos értékvesztésével.
ÚJ NÉPSZAVAZÁS?
December 11-én a parlamenti jóváhagyáshoz szükséges 320 „igen” szavazathoz a felmérések szerint lapzártánkkor legalább hatvan-hetven voks hiányzott. Nagyon valószínű tehát, hogy a parlament elveti a May-féle elképzelést. Ezen csak a mindkét nagy párt (Tory, Labour) átszavazói véleményének gyökeres módosulása változtathat – ami nem túl valószínű.
A Munkáspártban a brexitterv esetleges leszavazása után magától értetődőnek tartják a May-kormány távozását. Ezt követően a legkedveltebb opció: új választások kiírása, amelytől a Labour a párt előretörését várja a brexitgondok által megtépázott torykkal szemben. Ha ez nem sikerülne, a baloldal árnyékkormányának a pénzügyminisztere, John McDonnell újabb, az EU-ból való kilépésről tartandó népszavazást tartana szükségesnek.
