Korlátozzák a kínai vállalatok európai terjeszkedését

Mátrix
A németek már határt szabtak a stratégiai cégekbe történő kínai beruházásoknak. Az EU szeptemberre még csak szabályozástervezetet ígér.

Ha a pénz beszélni tudna, a kínai euró- és dollármilliárdoktól lenne hangos a világ felvásárlási piaca. Peking az elmúlt években – állami tőkealapjain keresztül – nagyüzemben vásárolt fel infrastrukturális és technológiai cégeket. A világ működőtőke-befektetéseinek a 10 százalékát napjainkra már ezek az alapok adják. Az EY tanácsadó cég becslései szerint 2016-ban kínai társaságok 75 milliárd eurót fektettek be Európában.

A pekingi nyomulást nem mindenhol nézik jó szemmel. Berlin nem is várta meg, hogy az EU lépjen valamit. Törvényt hoztak, amely szerint a kormánynak vétójoga van, ha úgy ítéli meg, hogy stratégiai fontosságú technológia vagy vállalatok kerülnének külföldi kézbe. A németeknél egy robottechnológiai cég, a KUKA 4,4 milliárd eurós felvásárlása verte ki a biztosítékot. A csúcstechnológiát képviselő vállalatot a kínai állami Midea vette meg. Egy másik nagy visszhangot keltett akvizíció során a vegyipari ChemChina 43 milliárd dollárért vette meg a svájci Syngentát. Ez az eddigi legnagyobb kínai külföldi bevásárlás volt. Tavaly szerezték meg a Supercell nevű finn játékcéget 6,7 milliárd euróért, valamint egy német hulladékfeldolgozó és energiacéget, az EEW Energyt 1,4 milliárdért.

A GLOBALIZÁCIÓ BAJNOKA

Brüsszelben leginkább azt fájlalják, hogy miközben a kínaiak nagyban veszik az európai cégeket, saját stratégiai vállalataikat gondosan óvják a külföldi tőkétől. Hszi Csin-ping kínai elnök ez év januárjában, Davosban ugyan a globalizáció bajnokának kiáltotta ki az ázsiai országot és hangsúlyozta, hogy megnyitják az infrastruktúra-, a szolgáltatói és a technológiai szektort a külföldiek előtt, Peking esetében azonban megszokhattuk már, hogy egy ilyen nyitás eltart néhány évtizedig. Egy a nyár elején hozott internetbiztonsági törvény például teljesen nyíltan megtiltja, hogy a netes infrastruktúrában külföldi cégeknek tulajdona legyen.

Az EU által követelt viszonossági elvre tehát még sokat kell várni, így nem csoda, ha elfogy a türelem. Az új német szabályozáson szinte még meg sem száradt a tinta, máris alkalmazták. A gazdasági minisztérium nem engedélyezte, hogy a kínai Fujian Grand Chip Investment Fund megvásárolja az Aixtron nevű, csipgyártó berendezéseket előállító vállalkozást. Az indok: biztonsági kockázat.

A nem kívánt külföldi felvásárlások ellen a britek és a hollandok is fellépnének. Theresa May brit miniszterelnök törvényalkotási programjában szerepel is egy a kormánynak e téren szélesebb jogosítványokat adó javaslat. Olaszországnak a Pirelli – legendás gumigyár – kínai felvásárlása fájt néhány évvel ezelőtt. Az európai vezetőknek azonban óvatosan kell egyensúlyozniuk, hiszen a gazdaságnak szüksége van a külföldi, így a kínai tőkére. A franciák, a németek és az olaszok egyaránt sürgetik Brüsszelt, hogy próbáljon meg egységes szabályozást kialakítani.

Ezen a téren az EU jócskán lemaradt. Az Egyesült Államokban már régóta létezik egy állami bizottság (Comittee on Foreign Investment), amely a nemzeti érdek és biztonsági szempontok alapján dönt arról, hogy vásárolhat-e tengerentúli cég amerikai vállalati részesedést. Tavaly például megakadályozták, hogy a Philips amerikai világítástechnikai üzletágát, a Lumiledset megvegye a kínai GO Scale Capital által vezetett konzorcium.

A Trump-adminisztráció ideje alatt, igazodva a politikai elvárásokhoz, várhatóan tovább nehezedik a kínaiak amerikai akvizíciós tevékenysége. Így Európa felé fordulnak majd inkább. A következő évtizedekben egyre nagyobb probléma lesz a kínai terjeszkedés. A Peking által meghirdetett gazdasági stratégia (Made in China 2025) ugyanis azt célozza, hogy 2020-ra 40, 2025-re pedig 70 százalékra emelkedjen az ázsiai ország termékein belül a kínai tulajdonú cégek által előállított anyagok, alkatrészek aránya. Ez nem oldható meg kizárólag a hazai társaságokra támaszkodva – külföldön kell terjeszkedni.

FELMONDOTT SZERZŐDÉSEK

A stratégia kiemelten kezeli többek között a légiipart, az új technológiákat, például az információsat, vagyis pont azokat a területeket, amelyeket egyetlen ország sem enged át szívesen külföldi kezekbe. Van azonban ellenpélda is: Kanada nemrég engedélyezte, hogy egy kínai telekomóriás, a Hytera megvásárolja a Norsat nevű műholdas kommunikációs vállalatot. Nem sokkal később az amerikai védelmi tárca, a Pentagon közölte, hogy felülvizsgálja a Norsattal kötött szerződéseit. Hasonló eset történt Nagy-Britanniában, ahol egy kínai pénzügyi konzorcium 49 százalékos részesedést vásárolt a Global Switch nevű felhőalapú internetes szolgáltatóban. Aztán kiderült, hogy a konzorcium egyik tagja az Avic Trust nevű kínai védelmi ipari óriásvállalat egyik érdekeltsége. Az ausztrál kormány másnap fel is mondta a Global Switchcsel kötött szerződést.

BRÜSSZEL LASSÚ

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szeptember 13-án tartandó „évadnyitó” beszédében terjeszti elő javasla-tait a kínai befektetések korlátozására. A pekingi külügyi tárca szóvivője július közepén jelezte, hogy „aggódnak” az EU tervezett és Németország már életbe léptetett intézkedései miatt. A Politico című lapnak nyilatkozó források szerint a 25 százaléknál nagyobb részesedések megszerzésének a szándékait vizsgálják majd. Átfogó, európai szabályozásra szerintük azért lenne szükség, mert gyakori, hogy a kínai cégek európai ruhába bújnak, elrejtik valódi tulajdonosaikat. Ezeket az eseteket könnyebb lenne kiszűrni közösségi szinten.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink