FÚZIÓK
Vajúdtak a hegyek, de még csak egeret sem szültek – úgy tűnik, kútba esik a német kormány által olyannyira szorgalmazott fúzió a Deutsche Bank (DB) és a Commerzbank között. A meghiúsult frigy jól tükrözi az amerikai és az európai pénzintézeti szektor pénzügyi válság utáni állapotát. Az egyesüléssel a DB globális játékossá válhatott volna a kereskedelmi és befektetési banki területen. E nélkül viszont továbbra is sérülékeny – lemarad a versenyben az USA beruházási bankjai mögött.
ELHÚZTAK AZ AMERIKAIAK
Az eredményadatok önmagukért beszélnek: a DB az idei első negyedévben kétszázmillió euró nettó profitot könyvelhetett el, fő tevékenysége, a befektetési banki ágazat árbevétele továbbra is esett. A JPMorgan Chase, az Egyesült Államok legnagyobb bankja ugyanakkor több mint kilencmilliárd dollár nyereséget mutatott ki az első három hónapra, ami jó negyvenszerese a német „versenytárs” által elért összegnek. A pénzintézet részvényeinek az árfolyama az idén 17 százalékkal emelkedett, a könyv szerinti érték 1,6-szeresén forog. A Citigroup, amely egyike volt a pénzügyi válság által leginkább sújtott nagybankoknak, 4,7 milliárd dolláros nyereséget ért el, papírjai 34 százalékkal drágultak az idén, ami hét év óta a legnagyobb ütem. A DB 5,4 százalékkal drágult 2019-ben, az elmúlt időszakban azonban jobbára esett. A részvények a könyv szerinti érték alig negyedén forognak. A JPMorgan tőkearányos nyeresége 12,6 százalék volt tavaly, a Citigroupé 9, a DB-é mindössze 0,4 százalék.
Az európai bankszektor nem tudott magára találni a 2008-as krízis után. Beütött egy adósságválság az eurózónában, a gazdasági növekedés épp csak pislákol, s az Európai Központi Bank (EKB) által tartott negatív reálkamat súlyosan visszaveti a nyereségességet.
Az ágazat gyengélkedése részben a válságkezelésnek köszönhető. Az amerikai pénzintézetek jókora állami tőkeinjekciót kaptak, viszonylag gyorsan kipucolták a rossz tételeket a mérlegeikből, és leírták a veszteségeiket. Európai szektortársaiknál mindez sokkal vontatottabban halad. Jól illusztrálja ezt a Citigroup és a DB összehasonlítása. A Citi piaci értéke a recesszió előtt nagyjából kétszázmilliárd dollárral haladta meg a Deutsche Bank kapitalizációját. 2009 közepére azonban már a DB harmincmilliárddal ért többet. Ám a Citi kimászott a gödörből, és megint elhúzott európai versenytársa előtt: napjainkban ismét nagyjából 150 milliárd dollárral ér többet, mint a német pénzintézet.
REZEG A LÉC
Berlin ezért szorgalmazta a két német nagybank fúzióját: a „méret a lényeg” alapon szeretett volna egy olyan erős, német tulajdonú óriást létrehozni, amely a DB befektetési banki és a Commerzbank kereskedelmi banki üzletágának az egyesülésével képes lehet felzárkózni az amerikai szektortársak mellé. A frigy kútba esésével a DB lehetőségei szűkültek, kénytelen a korábban tervezettnél jobban átstrukturálni a tevékenységét. Ebben a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint még az is benne lehet, hogy kiszáll az amerikai piacról és a részvényüzletágból is.
Ott egyébként amúgy is rezeg a léc, ugyanis egy a Reutersnek nyilatkozó bankfelügyeleti forrás szerint az EKB elképzelhetőnek tartja, hogy a német bankóriás nem veszi sikerrel az amerikai felügyelet stressztesztjét. A Deutsche Bank ugyanakkor közölte: a pénzintézet „keményen dolgozott azon, hogy megfeleljen a felügyeleti követelményeknek, és jelentős előrehaladást ért el ebben”.
Az USA piacáról való részleges kivonulás – ha átmenetileg is, de – még rosszabb helyzetet eredményezne. Egy ekkora léptékű átszervezésnek óriási költségei lennének. A cégvezetés azonban a Financial Timesnak (FT) nyilatkozva egyértelművé tette, hogy „bár minden vezetőnek kötelessége alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, egyelőre nem a stratégia megújításáról, hanem a meglévő tervek végrehajtásáról van szó”. A brit lap értesülései szerint egyébként a DB azért lépett vissza a fúziótól, mert annak tőkeigényét túlságosan nagynak találta – a részvényesek nem támogatták volna.
OLASZ AJÁNLAT
A frigy meghiúsulása a Commerzbanknak sem tett jót: a társaság első negyedéves nyeresége 54 százalékkal, 120 millió euróra esett. Az árbevétel 2,16 milliárdosra csökkent a tavalyi azonos időszakra kimutatott 2,22-ról. A társaság széles vállalati portfóliója miatt vonzó felvásárlási célpont. A Reuters április elején, még amikor javában a DB-vel boronálták össze a pénzintézetet a lapok, hírt adott arról, hogy az UniCredit készül egy rivális, több milliárd euró értékű ajánlatot tenni rá. Az olasz bank állítólag a már tulajdonában lévő HypoVereinsbankkal vonná össze a Commerzbankot.
TRUMPÉK BEPERELTÉK A DB-T
Donald Trump amerikai elnök, valamint három gyermeke, továbbá az elnök-üzletember ingatlanüzletágának a cégei beperelték egy szövetségi bíróságon a DB-t, mert a német bank dokumentumokat adott át az Egyesült Államok vezetőjének üzleti ügyeiről a kongresszus egyik bizottságának. A felperesek szerint a DB engedett a demokraták által dominált alsóház nyomásának. Az a cél, hogy turkáljanak az elnök és családja személyes pénzügyeiben, s azokat politikai károkozásra próbálják meg felhasználni. A Deutsche Banknak egyébként évtizedeken át igen jó volt a viszonya Trumppal, az elnök birodalma egyik legnagyobb hitelezőjének számít a cég. 1998 óta a DB legalább 2,5 milliárd dollárral hitelezte Donald Trump vállalatait – számolta össze a Wall Street Journal.
Borítófotó: Szakszervezeti tüntetés a Deutsche Bank székháza előtt. Lefújták a Commerzbankkal való fúziót
