A horvát szabályozás szerint ha a voksolásra jogosult polgárok tíz százaléka – 374 470 fő – támogatja a kezdeményezést, akkor kötelező népszavazást tartani.
A zágrábi közigazgatási tárca az első szűrő, amely az aláírások hitelességét és pontos számát vizsgálja. Májusban – a politikai pártok és elemzők meglepetésére – a törvény által megszabott tizenöt nap alatt a változtatást szorgalmazók mintegy 390 ezer szignót gyűjtöttek össze, s akkor még 450 ezerről adott hírt a sajtó, megjegyezve azt is, hogy egyes önkormányzatok adminisztratív eszközökkel próbálták akadályozni a folyamatot. Feltételezések szerint az aláírások jó része egy öt évvel korábbi, más témában kezdeményezett gyűjtésből származik. A kételyek eloszlatása tehát az említett minisztériumra hárul.
A fő kérdés persze az, hogy a javaslat kiállja-e az alkotmánybírósági normakontrollt, hiszen olyan alaptörvény-módosítási szándékról van szó, amely szerzett jogokat venne el, és Zágráb nemzetközi kötelezettségeivel is szembemenne. Jelenleg a horvát száborba 140 képviselő jut be a választókerületekből, a határon túli horvátoknak és a nemzeti kisebbségeknek pedig három, illetve nyolc (ebből egy magyar) garantált hely jut, de ők is választás útján kerülnek be a törvényhozásba. A más nemzetiségűeknek a tizenkét kisebbségi választókörzetben tartanak „háziversenyt”. A népszavazási kezdeményezés látszólag a karcsúbb és kevésbé költséges parlament létrehozására, valamint az arányosabb képviseletre irányul – azzal, hogy ugyan 120 főre esne a létszám, de ötről négy százalékra mérsékelnék a pártok számára meghatározott bejutási küszöböt –, ám valójában a kisebbségek jogainak a szűkítését tűzte ki célul. A más nemzetiségű képviselők számát a jelenlegi nyolcról hatra csökkentenék, és nem szavazhatnának olyan jelentős kérdésekben, mint a költségvetés vagy a kormányalakítás. Ezzel másodrangú szerepet töltenének be, aminek a megállapításához nem kell nagy alkotmányjogászi ismeret, de a horvát alaptörvény fölött őrködő testület hozott már meglepő ítéleteket.
Ráadásul a népszavazási törvény annyira engedékeny, hogy jóformán bármit lehet kezdeményezni, így akár nemzeti kisebbségi jogokról vagy nemzetközi kötelezettségvállalásról is megkérdezhető a lakosság véleménye. A referendummal kapcsolatos anomália az is, hogy nincs érvényességi küszöb, ezért bármennyien voksolnak, az eredmény akár egy szavazattal is kihirdethető és kötelező erejű.
Az ellenzéki szociáldemokraták (SDP) alkotmánymódosítással oldanák meg a problémát, a száborban benyújtott javaslatuk rendezné a népszavazás kiírására vonatkozó szabályozást. Ez azonban kétharmados többséget igényel, alig van esély rá, noha a konzervatív-liberális kormány stabilitásához az éppen hogy elegendő voksot biztosító nemzeti kisebbségi képviselők egy része is szorgalmazná.
Andrej Plenković miniszterelnök, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke szerint is a referendum kezdeményezése felelőtlen és céltévesztő. Magánemberként, pártelnökként és kormányfőként egyaránt elfogadhatatlannak tartja a képviselői jogokat csorbító szándékot, s erről, mint mondta, a közvéleménynek is tudnia kell. De az ellenzék alkotmánymódosítási javaslatára nem reagált. Hozzátette még: ha ötről négy százalékra csökkenne a parlamenti küszöb, az egy a szlovéniaihoz hasonló felállást eredményezne, vagyis a sok bejutott párt alig tudna vagy képtelen lenne kormányt alakítani.
A HDZ-ből származó Kolinda Grabar-Kitarović államfő viszont kijelentette: tiszteletben kell tartani a népi kezdeményezést. Nyilatkozatával magára haragította a kormányt, a kisebbségeket és a szociáldemokratákat is.
Milorad Pupovac, a kormánykoalíciót három szavazattal támogató Független Szerb Demokrata Párt elnöke szerint az aláírások gyűjtésénél a horvát ultrakonzervatív szervezet személy szerint vele, de a pártjával és általában a szerbekkel is riogatta a közvéleményt. Pupovacot valóban „etnobiznisszel” vádolja A Nép Dönt szervezet vezetője, Zvonimir Troskot. Úgy véli, nem is képviseli igazán a horvátországi szerbeket, csakis a pénz érdekli.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) színeiben megválasztott parlamenti képviselő, Jankovics Róbert a Figyelőnek adott nyilatkozatában soviniszta alapúnak minősítette a népszavazási indítványt, amely, ha révbe érne, halálos döfést jelentene a mintegy 14 ezres lélekszámú horvátországi magyarságra, érdekérvényesítését lenullázná. „A HMDK, de az egész horvátországi magyarság képviselőjeként a lehető leghatározottabban léptem fel a kezdeményezés ellen. Szilárd álláspontunk, hogy a többség nem élhet vissza domináns szerepével, s referendum nem dönthet az emberi és kisebbségi jogok csorbításáról” – szögezte le. Jankovics szerint nincs szükség alkotmánymódosításra, a népszavazások szabályozását pedig alacsonyabb szinten kellene megoldani. Azt is fontosnak tartja, hogy a kezdeményezők beadványban indokolják meg, miért nyúlnának ez esetben az alaptörvényhez, s akkor kibújhat a szög a zsákból. Erre pedig komoly, határozott választ kell adni. Mert arra sincs egyértelmű felelet, hogy ki pénzelte az aláírásgyűjtést. A horvát katolikus egyház nem kívánta ismertetni az álláspontját az ügyben, noha főként a templomok előtt felállított standokon szedte össze a támogató voksokat a civil szervezet. Nem hivatalos beszélgetésekben a szélsőjobbhoz sorolható horvát értelmiségiek a Figyelőnek bevallották, hogy az indítvány a szerbek ellen irányul, de arra a felvetésre, hogy ezáltal a magyarság jogai is sérülnének, széttárták a kezüket. Déli szomszédunk alkotmánybírósága még nem nyilatkozott arról, hogy hivatalból vagy a parlament kérésére indít-e majd normakontrollt.
Sajtóhírek szerint a szábor még most, a nyár elején készül lépni, ezután pedig harminc napja lesz a taláros testületnek, hogy válaszoljon a megkeresésre. Azonban a horvát hivatalok és bíróságok nyári tempóját ismerve nagy valószínűséggel csak őszre derül ki, hogy lesz-e referendum, s ha igen, milyen kérdésekre lehet választ kérni a néptől.
Az államnak egyébként nem hiányzott ez a probléma, hiszen a horvát gazdaság EU-s, de főként régiós viszonylatban gyengébben teljesít, feszültség van a szociális szférában. De valakiknek mégis ez az alkotmánymódosító referendum a legfontosabb, csak még nem ismert, kiknek, pontosabban nem lehet tudni, hogy A Nép Dönt szervezet mögött tényleg a nép áll-e.
Borítófotó: idill az Adria első kutyás strandján. A hivatalok nyári tempója miatt csak ősszel dőlhet el, hogy lesz-e népszavazás
