A kétmillió lakosú balti állam egy hétig a nagypolitika fókuszában állt. Az események két szálon futottak. Az USA pénzmosással és az Észak-Korea elleni szankciók kijátszásával vádolta meg Lettország harmadik legnagyobb bankját, az ABLV-t. Mivel a lett hitelintézetek betétállományának a negyven százaléka külföldieké (leginkább oroszoké és ukránoké), pániktünetek jelentkeztek.
CIPRUS ÁRNYÉKA
Élénk ugyanis a 2013-as ciprusi bankválság emléke. A szigetország pénzintézeteiben temérdek orosz pénz pihent, ám a bajba jutott bankrendszer konszolidációjához ott már alkalmazták az új uniós, úgynevezett bail-in szabályt. Ez azt jelenti, hogy a százezer euró fölötti betétek és kötvények tulajdonosainak is részt kell venni a hitelintézet „megmentésében”. Cipruson a nagy betétek akár negyven százalékát is bankrészvénnyé alakították, majd az összes részvényt egy szimbolikus euróért eladták egy új befektetőnek. Ez történt azóta a spanyol Banco Popularral és több olasz takarékszövetkezettel is.
Ciprusi károsultak 2016-ban az Európai Bíróságig is eljutottak, ám a testület azzal utasította el a kártérítési kérelmüket, hogy az uniós szervek a tételes jognak megfelelően jártak el. És valóban. Az SRM-nek nevezett eurózónás bankmentési mechanizmus szerint az EKB megvizsgálja, hogy a megcsúszott pénzintézet mennyire fontos a bankrendszer szempontjából. A gazdasági válság óta megváltozott szabályok szerint ugyanis csak a releváns bankokat lehet kisegíteni az adófizetők pénzéből.
A lett ABLV elsőre százmillió eurót kapott az ország jegybankjától, ám további félmilliárdra lett volna szüksége. Az EKB azonban nem minősítette releváns banknak, ezért a rigai kormány leállította a kifizetést, és az ABLV ellen elindult a felszámolási eljárás.
JEGYBANKELNÖKI KORRUPCIÓ?
Ez a történet önmagában nem lenne érdekes, ha nem lenne a másik szál, a lett jegybankelnök ellen felhozott korrupciós vád. Ilmārs Rimšēvičs 2001 óta irányítja hazája központi pénzintézetét, és Lettország 2014-es eurózónához való csatlakozása óta az EKB kormányzótanácsának is tagja.
A lett korrupcióellenes hivatal százezer euró kenőpénz elfogadásával vádolta meg a köztisztviselőt, akit őrizetbe is vettek. Százezer euró kaució megfizetése mellett hamar szabadlábra helyezték, ám a kedélyek azóta sem nyugodtak meg. Rimšēvičs a kormányzati nyomás ellenére sem mond le tisztségéről, és ártatlanságát hangoztatja.
A két szál az EKB-ban fut össze. Frankfurt feltűnően hallgatott a lett ügyekben. „A véleményalkotáshoz további információkra van szükségünk” ‒ szólt a szűkszavú közlemény. Érthető, hiszen már javában keresik Mario Draghi EKB-elnök utódját.
A tisztújítás jegyében a Macron francia elnök által is támogatott spanyol Luis de Guindos gazdasági minisztert választották az eurózóna pénzügyminiszterei a frankfurti székhelyű intézmény új alelnökének. Így az övezet déli országainak már van egy biztos befutójuk. Berlin a Bundesbank elnökét, Jens Weidmannt látná szívesen Draghi utódjaként, ám a déliek nem adnák a kasszakulcsot egy német Sparkommissarnak. A lett eset azt mutatja, hogy az EKB tisztújítását az Egyesült Államokban is élénk figyelem kíséri.
Borítófotó: Tüntetés a ciprusi bankválság idején, 2013-ban.Kísért a múlt
