„Nincsenek szimbólumaink, miközben a jobboldal bármerre lép, mindig belebotlik egybe. Szent István, 1848, kokárda, 1956, még a magyar nemzeti lobogót is szimbólumként tudják használni. Nekünk meg maradt a piknik, a pihenés, azaz május 1. De ez is elfuserált egy ünnep, hiszen mindenkinek Kádár János meg a kommunisták jutnak róla az eszébe” – mondta legyintve lapunknak az egyik szocialista politikus. („Piknik. Pihenés. Politika.” Ez volt az idei városligeti MSZP-majális jelszava.) De természetesen nem a jelképek hiánya okozza a legnagyobb problémát a szocialistáknál, hanem az, hogy lesz-e baloldali összefogás, és hogy a baloldal képes-e valakit állítani a választókerületekben a Fidesz–KDNP-vel szemben, vagy széttöredezetten indulnak harcba. „Ez egyet jelentene a biztos bukással” – mondta elnökségi forrásunk.
Őszre minden kiderül
Most még megy az adok-kapok Gyurcsány Ferenccel és a Demokratikus Koalícióval (DK), de a jövő évi választásokra való összefogást vagy annak meghiúsulását nem a mostani, hanem a szeptember-októberi erőviszonyok határozzák majd meg. A fő kérdés ebben az, hogy Gyurcsány pártja mennyire képes megerősödni. Saját maga szerint ők lesznek az igazi meglepetéscsapat, hiszen 10-15 százalékos eredményt is el tudnának érni jövőre. Hogy ez a kijelentés mennyiben tanúskodik a volt miniszterelnök túlzott önbizalmáról, az is mutatja, hogy a legtöbb közvélemény-kutatás öt százalék körülire teszi a DK népszerűségét, de az sem jó hír a számára, hogy még mindig ő a legelutasítottabb magyar politikus. Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt februári kijelentése, hogy Gyurcsánynak vissza kellene lépnie, ezeknek a kutatásoknak is köszönhető. Szeged polgármestere először mondta ki egyértelműen a szocialisták részéről, hogy nincs szükségük a volt kormányfőre, sőt a baloldal növekedésének egyik kerékkötője éppen ő. A Botkát támogató forrásunk szerint ugyanilyen kerékkötő lehet maga az MSZP is.
Elszakadás a szocialistáktól
„Szegedre azt mondjuk, hogy az egy MSZP-s város? Szerintem nem, a közvélekedésben úgy él, hogy Szeged Botka és nem a szocialisták városa” – vélekedett nyilatkozónk. Tehát Botka szűkebb pátriájában elszakadt a párttól. Látható, hogy ez a stratégiája „nagyban”, miniszterelnök-jelöltként is. Az MSZP-n belül ezt nem nagyon értik, hiszen nekik minden fekete vagy fehér, mindent csak pártszemüvegen keresztül tudnak nézni, ezért sokan nem is nagyon kedvelik a polgármestert. Az egyik pártvezető szerint azonban neki van igaza, mert valójában senkit sem érdekel, hogy mi van az MSZP-ben, melyik testület milyen döntést hozott. „Egy saját világot, egy új alternatívát szükséges felépítenünk. Ahogy Orbán Viktor létrehozta a NER-t, nekünk is ki kell találnunk egy olyan politikai keretet, amelyben mi irányítunk. Erre nemcsak a stratégiailag is gondolkodó, és valljuk be, kiváló politikus kormányfő képes, hanem mi is” – magyarázta forrásunk. Hiányolta a pártból az értelmiségi hozzáállást is, mégpedig az olyan háttérintézményeket, agytrösztöket, mint például a Fidesz Századvége. „Nem elemzünk semmit, nem érte el az ingerküszöböt nálunk, hogy Hollandiában a választásokon szinte kiütötték a szocialistákat, ugyanúgy, ahogy Franciaországban is tönkreverték a szocialista párt indulóját, Nagy-Britanniában pedig szenved a Labour. Nem veszünk tudomást arról, hogy a politikai versenyt már nem a pártok, hanem a politikai egyéniségek határozzák meg.” Ezért kell szerinte az erőt mutató Botka mögött felsorakozniuk, de az irányításával meg sem szabad próbálkozniuk.
„Fussa be a pályát”
Május végén mindenesetre hivatalossá válik, hogy Botka az MSZP miniszterelnök-jelöltje lesz. Eddig nem volt az, mert annak csupán az elnökség és a választmány nevezte ki. Most azonban egy rendkívüli kongresszus is dönt az ügyben. „Fussa be a pályát” – egy másik elnökségi forrásunk szerint ilyen felhatalmazást adnak majd a kormányfőjelöltnek. „Itt van a nyár, amely politikai holt szezonnak számít, és ősszel vagy erőből nyomjuk le a DK-t,
az Együttet, a Párbeszédet, vagy megkezdődik egy nagyon kínos tárgyalássorozat. Ez utóbbira nem szabadna lehetőséget adni, meg kell erősödni, és az erő nyelvén kell velük tárgyalni” – folytatta. Ugyanis szerinte – bárki bármit mond – ha nem tudnak diktálni, ez nem a programokról szól majd, hanem arról, hogy melyik párt melyik jelöltje hányadik helyet kapja meg az országos listán. „Minden duma ellenére így volt ez 2014-ben is” – magyarázta. Botka Gyurcsánnyal szembeni agresszivitása azt jelzi: nem is akar ebbe belemenni. Mint mondta, önmagát hiteltelenítené, ha a semmibe sem nézett, kiátkozott exkormányfővel kezdene el végül egyezkedni. Tehát szerinte az MSZP-nek egyedül kell erősnek lennie.
És mit szólnak a jobbikhoz?
,,A baloldalon úgy látják, a Fidesz mellett – más megfontolásokból – a Jobbiknak is az az érdeke, hogy a baloldal széttöredezetten vágjon neki a kampánynak. Ugyanis a baloldali szavazók között nagyon sokan vannak úgy, hogy kiábrándultságukban akár a nekik szóló jobbikos szirénhangoknak is hinni akarnak. Bár az MSZP szerint a Jobbik elnökének, Vona Gábornak vannak jó meglátásai is, a taktikája elhibázott, hiszen nem számított arra, hogy a politikai karakternek számító Botka lesz a miniszterelnök-jelölt. Így most Vona pártja Botkától és a Fidesztől is kapja az ütéseket. Informátorunk azt mondta, amennyiben jobbszélen maradnak, biztosan megvan nekik ismét a 10-15 százalékuk, egy kiélezett politikai helyzetben viszont nem képesek az alternatívaállításra. De abban is rosszul számoltak, hogy túl nagy befolyást engedtek a pártban Simicska Lajosnak, aki egyszerűen lenyeli őket. És az MSZP mennyire képes az alternatívaállításra, ha még szimbólumaik sincsenek? – kérdeztük a szocialista politikust. „Nem számít, majd kormányon megpróbálunk találni magunknak” – tette hozzá forrásunk.
